Újra pert indít Budaörs a várost sújtó szolidaritási adó miatt
- Budaörsi Infó
- 2023 november 06.
(Budaörs, 2023. november 6. – Budaörsi Infó) Budaörs város a Képviselő-testület 2023. november 8-i rendkívüli ülésén újabb peres eljárás indítását kezdeményezi az állammal szemben a szolidaritási hozzájárulási adó ügyében. A főváros hasonló perében született kedvező bírósági ítélet adhat némi reményt a sikerre vagy részsikerre.
Karácsony Gergely főpolgármester 2023 májusában jelentette be, hogy közigazgatási bírósághoz fordulnak a túlzott mértékű szolidaritási hozzájárulás miatt.
Wittinghoff Tamás polgármester akkor a Népszavának elmondta, hogy ugyanezt tervezi Budaörs is újra, miután kiderült, hogy az önkormányzatokat sújtó szolidaritási hozzájárulást a kabinet jövőre 30 százalékkal emelné.
A Fővárosi Önkormányzat 2023. június 6-án indította el pert a Fővárosi Törvényszéken a Magyar Államkincstár ellen. A per célja annak kimondása volt, hogy a költségvetési törvény, ami alapján az államkincstár elvonná a szolidaritási hozzájárulást, alaptörvény-ellenes.
Karácsony Gergely főpolgármester szerint a pár év alatt 5 milliárdról 58 milliárd forintra emelt szolidaritási hozzájárulás, amelyet a kormány Budapesttől be kíván szedni, alkotmányellenes, mert az alaptörvény kimondja, hogy az önkormányzatok állami normatívára jogosultak, és ezt a normatívát, illetve az önkormányzat tulajdonát az államnak elvonni nem lehet.
„Márpedig a szolidaritási hozzájárulás idei mértéke 25 milliárd forinttal magasabb, mint azok az állami normatívák, amelyek a Fővárosi Önkormányzat kap a közfeladatai ellátására” – jelentette ki a per elindításának napján a politikus.
2023. szeptember 27-én második nekifutásra – miután elsőre tárgyalás nélkül elutasították a keresetet, és a főváros fellebbezett –, a bíróság olyan végzést adott ki, hogy az állam nem inkasszálhat pénzt a főváros számláján a szolidaritási adó meg nem fizetése miatt.
A főpolgármester megfogalmazása szerint a Fővárosi Ítélőtábla végzésével megtiltotta az államnak, hogy „Budapest számlájáról több pénzt emeljen le, mint amit forrásként biztosít a városnak”.
Budaörs több mint hét évvel ezelőtt a 2016. október 19-ére összehívott ülésén döntött úgy először, hogy jogi eljárásokat indít a várost sújtó szolidaritási hozzájárulással összefüggésben. Ennek a pernek a történéseit a Budaörsi Infón is végigkövethették a budaörsiek.
Az újabb pert kezdeményező, Wittinghoff Tamás jegyezte beterjesztés felidézi az előzményeket.
A folyamat, amely évről-évre több milliárdos vagyonvesztést jelent a városnak, az iskolák teljes „államosításával” kezdődött 2013-ban.
Ez a törvény az iskolák működtetésének a lehetőségét meghagyta, amivel a budaörsi önkormányzat élt is. A tankerülettel kötött szerződéssel, pedagógus-ösztöndíjrendszer bevezetésével, az iskolák szakmai munkájának rendszeres támogatásával próbálta megoldani a város, hogy ne következzen be érezhető színvonalesés a helyi oktatás minőségében.
A hatályba lépett 2016. évi LXXX. törvény a fenntartói jogok elvonása után elvette az önkormányzattól az iskolái működtetői jogát is. Sőt minden önkormányzati iskola, minden oktatás célját szolgáló önkormányzati ingó- és ingatlan vagyonnak a tankerületeknek való átadását is előírta – először ingyenes használatba, majd 2017 januárjától ingyenes vagyonkezelői jogot biztosítva számára. Így a formális tulajdonjogon kívül nem maradt semmilyen joga a városnak: gyakorlatilag elveszett az oktatás célját szolgáló ingatlanvagyon is.
Ilyen mértékű vagyonvesztés mellé sorakozott fel a 2017. évi költségvetési törvénnyel bevezetett szolidaritási hozzájárulás.
Ez a „hozzájárulás” – habár a város szerint nem az adótörvényekhez előírt szabályok szerint alakították ki a szabályait, és voltaképpen egy az önkormányzatot sújtó adóként működik – évente egyre emelkedő mértékű, többmilliárdos befizetési kötelezettséget jelent.
A szolidaritási hozzájárulás Wittinghoff Tamás polgármester szerint, mind a hatályos magyar Alaptörvénnyel, mind az önkormányzatokra vonatkozó sarkalatos törvényekkel ellentétes, és súlyosan sérti az önkormányzatok önálló gazdálkodásra vonatkozó, nemzetközi szerződésben biztosított jogokat. Szerinte ezt a meglátását független európai testület is osztja.
2016-ban, a budaörsi Képviselő-testület felhatalmazása alapján, több eljárás is indult az ügyben:
a) Budaörs polgári pert indított 2017. januárjában, jogalkotással okozott kár jogcímén. A pert első fokon egy részítélettel megnyerte, de a bíróság a keresettől eltérő jogcímen, jogalap nélküli gazdagodás címén látta megalapozottnak a megfizetett szolidaritási hozzájárulás visszakövetelését.
A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet megváltoztatta és a keresetet elutasította, azért, mert álláspontja szerint előzetes alkotmánybírósági határozat nélkül nem lehet a jogalkotó, mint károkozó kárfelelősségéről, különösen a károkozó magatartás jogellenességéről polgári jogi alapon dönteni.
A Kúria felülvizsgálati eljárás keretében a másodfokú ítéletet hatályában fenntartotta ugyanezen logika alapján. 2020. márciusában perújítást kezdeményeztünk, ui. két perújítási ok merült fel: az Alkotmánybíróság megállapította (lásd b)/ pont), hogy nincs is hatásköre dönteni az ügyben, másrészt az Európa Tanács Monitoring Bizottsága ugyancsak rögzítette (lásd d/ pont), hogy Magyarország megsértette a Helyi Önkormányzatok Európai Charta-ját, azaz a szolidaritási hozzájárulás bevezetése nemzetközi szerződést sértett. A perújítási kérelmet a bíróság érdemi tárgyalás nélkül elutasította, a döntést sikertelenül fellebbeztük, a másodfokú bíróság helyben hagyta a perújítási kérelmet elutasító elsőfokú döntést.
b) Alkotmányjogi panasz eljárást kezdeményeztünk 2017. májusában, sérelmezve, hogy a szolidaritási hozzájárulás bevezetésével a költségvetési törvény több okból is alaptörvény-ellenes, sérti a jogállamiság elvét, a tulajdon védelmét, a diszkrimináció tilalmát, közjogilag érvénytelennek tekintendő és emiatt kértük a megsemmisítését visszamenőleg.
Az Alkotmánybíróság 2019. novemberében hozott határozatot, és hatásköri korlátozására hivatkozással a panaszt visszautasította.
c) Az Ombudsmanhoz indítványt terjesztett elő a város 2017. júniusában, kérve, hogy az alkotmányjogi panaszukban kifejtett okokból, és különösen a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájába ütközésre tekintettel kezdeményezze a Kstv. alaptörvényellenességének, ill. nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálatát.
Az ombudsman 2018. decemberében reagált a megkeresésre azzal, hogy a beadvánnyal nem kíván érdemben foglalkozni.
d) Az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa elé is vitte Budaörs az ügyet, még 2017. szeptemberében. Kérte, hogy a Kongresszus vizsgálja meg a szolidaritási hozzájárulás bevezetésével kapcsolatban kialakult magyar helyzetet, mert ez sérti a Charta 9. cikkét.
A Kongresszus 2018-ban jelezte, hogy a következő Magyarország-országjelentés előkészítése során vizsgálni fogja ezt a kérdést is, ami meg is történt. A Kongresszus Monitoring Bizottsága 2019. márciusában Budaörsön is tett látogatást, a 2019. októberében kiadott országjelentésében pedig több helyen is kiemelte, hogy a szolidaritási hozzájárulás bevezetése és hatásai valóban sértik a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájának 9. cikkét.
e) Budaörs önkormányzata nyújtott be panaszt az Emberi Jogok Európai Bíróságához is. Itt több eljárás is indult:
– 2017. áprilisában kezdeményezett először eljárást a város nevében, sérelmezve a tulajdonhoz való jog megsértését, ill. az oktatáshoz való jog megsértését, az EJEB azonban a kérelmező „személyében rejlő” okból a panaszt nem fogadta be. Ennek oka vélhetően az a gyakorlat, ami szerint az önkormányzat maga is „hatalmi tényező”, tehát elvileg nem lehet az „államhatalom” áldozata is egyben.
– Az akkora már jogerős belföldi ítélet birtokában ismét panasszal élt 2019 júliusában, ezúttal más jogcímen, alapvetően a tisztességes eljáráshoz való jogunk megsértése miatt, mivel azáltal, hogy az előzetes AB eljárás megkövetelése jogilag elő nem írt és lehetetlen feltétel teljesítését jelenti, tulajdonképpen a bírósághoz fordulás jogától fosztja meg a várost mint felperest a magyar bírósági gyakorlat. Az EJEB a panaszt ezúttal is elutasította, ismételten a kérelmező „személyében rejlő” okból.
– Folyt további EJEB- eljárás is, ti. kb. 400 budaörsi szülő is nyújtott be panaszt, sérelmezve a panaszosok, ill. a panaszosok gyermekeinek az oktatáshoz való joga, a magánélethez való joga, és a diszkrimináció tilalmának megsértését. A panaszt az EJEB csoportos kérelemként kezelte egyetlen eljárásban, de a panaszt végül indokolás nélküli értesítéssel visszautasította, tulajdonképpen nem tudni, hogy miért.
A szolidaritási hozzájárulás mértéke időközben tovább emelkedett, ráadásul ún. nettó finanszírozás keretében: azt az összeget sem kapja meg Budaörs, amire az állam helyében ellátott feladatok fejében jogosult minden önkormányzat.
Annak ellenére, hogy az eddigiek alapján elsőre úgy tűnik nem sok eredménye volt az eljárásoknak, most úgy látja a városvezetés, hogy ismét helye lehet a város jogos igényeinek érvényesítésének.
Némi reményre jogosíthat a fővárosnak ugyanebben az ügyben született, fentebb részletezett részsikere is.
Budaörs szerint a város vállalkozói által megtermelt önkormányzati saját bevételét az állam elvonja, és ezzel megakadályozza a szükséges városi beruházásokat, valamint a budaörsiek életét könnyítő intézkedéseket.
A szolidaritási hozzájárulás a város szerint gyakorlatilag az önkormányzatokat sújtó adó, ami súlyosan sérti a Helyi Önkormányzatok Európai Chartáját, a nettó finanszírozás pedig megfosztja a várost a jogszabályok alapján neki járó támogatásoktól. Ezért kell jogi úton érvényt szerezni a jogos igényeknek – áll a Képviselő-testület támogatását kérő beterjesztésben.
(Budaörsi Infó)
Korábbi cikkek a témával kapcsolatban:
Budaörs kontra állam – Jogi lépéseket tehet a város az Érdi Tankerületi Központ ellen
Nyert Budaörs a Magyar Állammal szemben – Precedens értékű ítélet
Budaörs kontra Magyar Állam – Ma ítélethozatal várható!
Budaörs bepereli az államot a 2,3 milliárdos elvonás miatt
Alkotmánybírósághoz fordul és perre megy Budaörs a szolidaritási elvonás miatt
Az államot hozták ki győztesnek másodfokon Budaörssel szemben
facebook:
0 Komment