Évértékelő – Bíró Gyula: Ennek a városnak nincs városközpontja

(Budaörs – 2014. január.14., Budaörsi Infó) Évértékelő interjúra kértük fel a képviselő-testület minden tagját december hónapban. Videós és nyomtatott formában is megtekinthetik, hogy miként értékelték eddigi munkájukat, és hogy melyek azok a feladatok, amelyek véleményük szerint még megoldásra várnak. Bíró Gyula önkormányzati képviselő a budaörsi Településfejlesztés és Vagyongazdálkodási Bizottságnak elnöke. Sorozatunk ezen cikkében az ő válaszait olvashatják. Minden megkérdezett számára azonos kérdéseket tettünk fel, a válaszokat szó szerint közöljük. 

1.) Kérjük mutatkozzon be, és röviden mutassa be választókerületét is. 

„Jelen pillanatban már nyugdíjas vagyok és 1994-óta vagyok képviselő,  lassan már 20 éve.  Négy cikluson keresztül voltam a Közoktatási és Művelődési Bizottság elnöke, jelenleg a Településfejlesztés és Vagyongazdálkodási Bizottságnak vagyok az elnöke.

1979 óta élek Budaörsön a lakótelepen. Most már a szóbeszéd szerint nem számítok ‘gyütt-mentnek’, most már letelt az a bizonyos 30 esztendő. Van két gyerekem, két unokám.  Az önkormányzatnál tevékenykedem mint képviselő, valamint tagja vagyok a BTG felügyelő bizottságának, illetve hosszú éveken keresztül a Budaörsi Sportklubnál az asztalitenisz szakosztálynak voltam a vezetője.”

 A választókerületről

„A választókerületem a lakótelepnek az alsó része, a délnyugati rész, ami gyakorlatilag a Szivárvány utcától lefelé a buszvégállomásig tart, illetve idetartozik a Patkó utca négyemeletes háza és a Hold utcai lakópark is.

Valamikor a lakótelepen négy képviselői körzet volt, jelenleg kettő van. Ez azért is lényeges, mert a lakótelepen élőknek a problémái kicsit mások, mint az Óvárosban élők problémái.

Itt a legnagyobb probléma volt a panel-program, amellyel – ma már biztosan állítható –, körülbelül 30-35%-al csökkent a fűtésdíj. Lehetőség nyílt az egyéni fűtésszabályozásra, takarékosságra. Ez a program most már a vége felé közeledik az egész lakótelepen, az én választó kerületemen belül már két éve megvalósult. Összesen három ház van a lakótelepen, ahol ez még nem valósult meg. Úgy tudom, hogy most két épület nyert, mert újra indult az országos pályázat. Egy ház kimaradt, de úgy tudom ők nem is pályáztak. Gyakorlatilag megújultak az épületek gépészetileg, hőtechnikailag, az ablakok cseréje és a falak szigetelése megtörtént.

A másik ami itt a lakótelepen probléma, az a parkok és a járdák rendben tartása. Ezek felújítása egy folyamatos program kertében valósul meg és remélhetőleg 2014 végére befejeződik.

A buszvégállomás rendbetételével kapcsolatban van egy ígéretem, amit ezideig még nem tudtam betartani. Én úgy gondolom, hogyha valaki kimegy a buszvégállomásra, akkor az azt mondja, hogy ez nem Budaörshöz méltó. Annyit el tudok már most mondani, hogy készülnek a tervek. Valószínűleg a jövő év folyamán el tudjuk kezdeni egy új, kicsit szebb buszvégállomás építését, ami a városnak is olyan pontja lehet, ahová be lehet ülni egy kávéra, lehet venni egy kiflit, van nyilvános helyiség, váróterem. Tehát nem kell az embereknek kint ücsörögni az esőben, hóban.

Van még egy fájó pont, amit még nem tudtam a választókerületemben belül megcsinálni. Ez az úgynevezett nyugati öv-ároknak a befedése. Ez főleg nyáron érdekes a szúnyogok miatt. Itt is készülnek már a tervek és a vízügyi hatóságoktól is megvan az engedély. Valószínű, hogy ez is sikerülni fog.”

2.) Kérem értékelje a hamarosan lejáró választási ciklusban végzett munkáját. Mondja el, hogy mit sikerült megvalósítani és mit nem a terveiből.

„Az előbb már szó esett a választókerületről, most inkább a városról ejtenék néhány szót.

Nekem nagy szívfájdalmam, hogy nem sikerült megcsinálni egy városközpontot. Ennek a városnak nincs városközpontja. Biztos lesz akiben ez indulatokat fog kiváltani, de egy megnyert pályázatot kellett lemondanunk azért, mert egy-két lakó ezt nagyon sérelmezte. Aztán az egyik képviselőtársunk odaállt a tiltakozók élére. Azt pontosan tudjuk, hogy sokszor van az, hogy az emberek azt sem tudják, hogy mit írnak alá. Ezzel nem akarok senkit megbántani, de nem olvassák el. Ebből lett egy tiltakozás, majd a visszalépés. Pedig az addigi tervek is sok pénzbe kerültek. Én úgy gondolom, hogy nagyon szép, és  jó tervek voltak, és nagyon szépen meg lehetett volna csinálni, a Zichy-major felé, egy lefelé vezető sétáló utcát, ahova érdemes lett volna ellátogatni, egy kávé, egy sütemény, vagy egy sör erejéig.

Ha valahol nyer egy város közel 615 millió forintot, és ahhoz neki csak 300 milliót kell hozzátenni, az nem egy olyan rossz üzlet. Azért is mondom, mert ha valaki elmegy Tatára, és megnézi, hogy ott az ugyanilyen régi városmagból milyen szép zegzugos utcák, éttermek és beülők lettek, akkor megértik, hogy nekem miért fáj a szívem.

Nem mondom az egyesület nevét, hogy melyik állt a városközpontot ellenzők élére, nem tudom miért és nem is értem.

A Zichy-majorra is évek óta azt mondjuk, hogy fel kellene rendesen újítani, de nem tesszük, csak beszélünk róla. Most lett volna erre is lehetőség.

Ma már a régi posta épülete is a miénk, mert az OTP kiköltözött. Az is a város tulajdonába került, és remélem kulturális célra fogjuk felhasználni. Most itt lehet a templom térrel együtt egy új városmagot kialakítani. Tervek erre is készülnek és remélem ez nem jut az előző sorsára.”

3.) Indul e  következő választásokon? Ha igen, milyen tervei és elképzelései vannak?

„Ha úgy gondolja az egyesületünk, hogy szükség van rám, akkor indulni fogok, ha úgy hogy nem, akkor tudomásul veszem. Mindenhol fiatalítani kell, tehát nyilván előbb-utóbb át kell adnia az embernek a helyét a fiataloknak.”

Távlati tervek

„A városközpontért továbbra is kiállok teljes mellszélességgel. Most van egy másik terv, de igazából az előző jobb lett volna. Ez sem lesz rossz, ha megvalósul. Mint már említettem, ez a terv szintén egy városközpont kialakítását próbálja megvalósítani a Templom tér és környékén. Ez valamivel kisebb volumenű. A cél, hogy legyen egy városközpontunk, egy közösségi terünk ahol sétálhatunk, ahová le tudunk ülni.

A Templom téren van a Szertár Kávézó, ami egy volt képviselőtársunknak ötlete alapján maradt meg. Elég népszerű úgy tudom, én ritkán járok oda, de hallom a fiataloktól.

Közösségi tereket kellene kitalálni a fiatalok számára is, mert valójában nincs sok lehetőségük a fiataloknak. Nagyon sokan bejárnak Pestre. Ezzel kapcsolatban többen meg is kerestek, hogy jó lenne ha itt valami megmozdulna. Ebben mindenképpen előre kell lépnünk. Annyival talán jobb a helyzetünk, mint az előző ciklusban volt, hogy a mostani képviselő-testületen belül vannak dolgok, amiket lehet egyeztetni. Sajnálom hogy ezt az előzővel a városközpont esetében nem sikerült.

Ugyanilyen fontos a piac kérdése. Van rá igény, meg kell oldani. Én magam továbbra sem fogom támogatni a CBA előtti piacot, mert az szerintem nem oda való. Meg kell találni a megfelelő helyet. Nekem a piac ellen semmi kifogásom, legyen termelői piac, de találjuk meg a megfelelő helyét. Vannak rá ötleteim.  Itt van például a valamikori Topfa terület, ami még mindig a Lidl tulajdonában van, ezt érdemes lenne visszavásárolni. Vagy közvetlenül a művelődési házzal szemben is van egy üres terület. Ott már folytak tárgyalások, de olyan horribilis árat kértek, ami irreális. A lényeg az, hogy valahol bent legyen, busszal, gépkocsival könnyen megközelíthető helyen. Volt próbálkozás, hogy az Auchan mellett legyen, de az abszolút kudarcba fulladt. Legyünk őszinték, mindenki azt mondta hogy amikor az Auchan mellett megnyílt, hogy ez lesz a kerékpáros piac. Én magamban elgondolkoztam, hogy hány ember jár biciklivel vásárolni, nagyon kevés. Valahol a főút mellett kell megoldani. Le kell ülni és egyezetni a lehetőségeket. Hiszen van már olyan tulajdonos, aki jelentkezett, hogy a saját ingatlanán bevállalja. Meg kell vele egyezni.

Fontos feladat a közbiztonság növelése is. Kísérleti jelleggel, 13-15 kamerával most már a köztereket megpróbáljuk megfigyelni. A rendőrséggel már évek óta van együttműködésünk. Egy-két rendőr a szabad idejében is (amit a város finanszíroz),  folyamatosan megtalálható a lakótelepen és a városban is.

Az nagyjából elmondható és örvendetes is, hogy a bűncselekmények száma csökkent. Nálunk ugyan mindig egy picit magasabb az átlagnál, mert két nagyobb bevásárló központunk is van. Az ottani zseblopások kicsit megemelik a statisztikát. De ha azokat leveszem belőle, akkor tulajdonképpen azt lehet mondani, hogy biztonságos város Budaörs. Nincs  annyi betörés és élet elleni bűncselekmény mint az előző években.

Csökkent a közlekedési balesetek száma is. Ehhez persze jó minőségű utak is kellettek. Azon kívül mindenképpen jó lenne tovább szépíteni a várost. Most is kaptunk egy különdíjat a virágos Magyarországért. De hát ezt lehet még fokozni egy picit. Bár jelen pillanatban azt megmondani, hogy milyen lesz a jövő évi költségvetés, azt ember nem tudja. Egy picit ebben csúszásban vagyunk.

Meg kell tartani azt a színvonalat az oktatásban is  amit eddig elért Budaörs. Mert én emlékszem, hogy 1994-ben honnan indultunk és azt látom, hogy most hol tartunk.

Az épületek fenntartása maradt az önkormányzat kezelésében, ezt mi vállaltuk. Én azt gondolom, hogy ezt ugyanazon a színvonalon meg kell tartani. Itt épül most a főúton egy új óvoda és rövidesen a Farkasréti úton is elkészül egy három tanulócsoportos óvoda. 

Annak ellenére, hogy a statisztikák szerint fogyunk, én úgy látom, hogy ez Budaörsre nem igaz. Itt egyre több gyerek van. Bölcsödére, óvodára, iskolára szükségünk van. Úgy gondolom, hogy ha ezt bevállaltuk, meg is fogjuk csinálni. Nagyon remélem, hogy a következő képviselő-testület is, bármilyen összetételű is lesz, ezt az utat azért tovább fogja járni.”

 4.) Ön szerint melyek a legsürgetőbb aktuális feladatok, amelyek most a város és a választókerülete előtt állnak?

„A belváros kérdése. Előbb utóbb meg kell alkotni egy parkolási rendeletet. Ez nagyon sok embernek nem tetszik, hogy nem lehet megállni. Tehát az ember bejön kocsival valamiért és nem tud megállni. A környező településekről sokan leteszik itt a kocsit, és felszállnak a negyvenes buszra és bemennek Pestre.

Szó volt arról is, hogy elővárosi vasutak működhetnének. Én megmondom őszintén, nem hiszek benne. Budaörsön annyira kiesik a vasútállomás, hogy oda eljuttatni az embereket elég nehézkes lenne. Nem azért mert nem lehet buszjáratokat járatni, mert jár, és ingyen járatjuk, de én nem hiszek abba, hogy oda át lehetne szoktatni az embereket. Én nem tudom hogy miként fognak megváltozni az utazási szokások, ha majd egyszer ez a metró elindul. Én halottam már olyat is hogy a negyvenes busz oda fog kimenni. A legjobb az lett volna, ha ez a metró kijön a virágpiacig, és akkor nagyjából megoldódott volna a dolog. Lehet hogy nem elképzelhetetlen, hogy egyszer megvalósul.

Közösségi terek létrehozása, és a művelődési háznak a rendbehozása. Elég rossz állapotban van már. Nem tudom ki mennyire, ismeri. Ezt az épületet még a honvédség építette, hihetetlen sebességgel. Pontosan tudom, hogy az alapjai elég gyengék.

Aztán szét kellene választani épületszerűen a művelődési háztól a színházat, mert így – bármilyen jó a viszony –, mindig akadályozták egymást a működésben. Szóval van itt tennivaló. Nem beszélve az Egészségügyi központról, ami helyszűkével küzd, és körülötte a parkoló is kevés. Csak példának okáért a fizikoterápiás rész méltatlan Budaörshöz, ez tapasztalatból is állítom.

Azt lenne jó most tudni, hogy a bevételi oldal, hogy fog alakulni. Régen úgy volt, hogy költségvetési koncepciót kellet készíteni szeptemberre, októberre. A képviselő-testület elé december 18-án került egy ‘koncepcióféle’. Azért mondtam ilyen félve, mert valaki biztos megró érte. Mert senki nem tudja biztosan, hogy mi az, ami itt marad, mi az amivel gazdálkodhat majd Budaörs. Akkor látni pontosan, hogy milyen nagy terveket lehet majd megint elkezdeni.

Ezek a feladatok így kevésnek tűnhetnek, de anyagilag húzósak. Én úgy gondolom, hogy ezeket a következő ciklusban mindenképpen meg kell oldani.”

  5.) Kérjük mondja el, hogy melyik volt a legkomolyabb megkeresés a választókerületéből amivel foglalkoznia kell, és melyik volt a legérdekesebb. 

„Nekem minden megkeresés komoly. Én mindet komolyan veszem. Ha valaki a legegyszerűbb dolgot kéri, nekem az ugyanolyan fontos, mint egy nagyobb értékű beruházás. Az érdekes dolog, hogy ha az ember valamit megcsinál, találkozik emberekkel akik azt mondják, hogy igen, ez szép volt, és van aki azt mondja, hogy ezt meg miért csináltátok. Nem vagyunk egyformák.

 Csak példaként, most megépültek a járdák az alsó részben a parkban, és volt aki azt mondta hogy köszönjük, de volt aki azt mondta, hogy erre kár volt költeni. Mindenki mást tart fontosnak.

 Úgy gondolom, hogy törekedni kell arra, hogy a többség óhaja szerint tegyen az ember, illetve néha a saját józan belátása szerint. Bevallom hogy ilyen is előfordult már.”

+1 válasz, amelynek témáját a képviselő határozza meg

„Ami szintén egy aktuális probléma az a kutyafuttató kérdése. Ez egy olyan probléma, amire ma már azt mondom, hogy megoldhatatlan. Az igazság az, hogy a kutyások sem tudnak néha megegyezni, hogy legyen kutyafuttató, vagy ne legyen. A lényeg az, hogy ez így biztosan nem maradhat.

Egy esetben például, amikor az egyik játszótér mellett sétáltam el, szóltak nekem a szülők és kérték, hogy szóljak már annak a hölgynek, aki bent van a játszótéren a gyerekével és egy kutyával. Odamentem hozzá és mondtam neki, hogy ne haragudjon, de az a probléma, hogy a kutya is itt van a homokban, annak ellenére, hogy ki van rakva a tábla, hogy kutya nem jöhet be a játszótérre. Azt mondta a hölgy, hogy a kutya otthon is a gyerekekkel együtt van. Mondtam az oké, de ez nem a lakása. Itt még 15-en  szeretnének bejönni, akik nem szeretnének a kutyával egy homokban ugrabugrálni, aki esetleg mást is csinál a homokban.

Nagyon remélem, hogy az idén eljutunk odáig, hogy lesz egy úgynevezett hulladék udvarunk. Aminek az a lényege, hogy ha valakinek otthon keletkezik hulladéka – és itt nem az egyszerű háztartási szemétre gondolok, hanem arra, hogy ha van egy asztalka, amivel nem tud mit kezdeni –, akkor kocsival odagurul és ott átveszik tőle. Magyarul, nem arról szól a történet, hogy valaki felhív, hogy Bíró úr, itt a sarkon van egy rekamié, vitesse már el, mert valaki kidobta. Bagatel problémának tűnik, de mit kezdjen vele? Nincs az, hogy majd elsuvasztom a pincébe, vagy a padlásra. Ha valaki vesz egy új bútort, akkor a régivel nem tud mit kezdeni. Már gondolkodtunk olyan lehetőségen is, hogy a lakosoknak nem is kellene elszállítani, hanem csak betelefonálni és akkor a BTG kijön érte és elviszi. Ez mindenképpen egy jobb és környezetbarát megoldás, mint kidobni az utcasarokra.

A műszaki cikkeket is ki szokták helyenként szórni, pedig most már azért illene tudni, hogy minden egyes műszaki cikket vissza kell, hogy vegyen az, aki műszaki cikket árul. Ugyanez igaz az úgynevezett veszélyes hulladékra  is. Szervezünk környezetvédelmi napokat, amikor rengeteg szemét összegyűlik. Hála istennek, hogy egyre kevesebb. Talán már kicsit környezettudatosabbak az emberek. Erre azt szoktam mondani, hogy nyolc-tíz éves korban kell ránevelni a gyerekeket, és akkor meg fogja tanulni, hogy ne szórja szét a szemetet. A Lajtán túl is az a divat, vagy Svédországban, ha valaki elmegy kirándulni, akkor visz magával egy szemetes zacskót és abba gyűjti a szemetet.

Nekem hobbim a horgászat, és néha némelyik tónak a partján egy-egy horgászhelyen azzal kezdek, hogy fél óráig takarítok. És nem értem a dolgot, én is dohányzom, és használok különböző etető anyagot, de viszek magammal egy kék műanyag zacskót és összegyűjtöm a szemetemet és haza viszem és kidobom. Mindenképpen valahogy rá kell szoktatni az embereket, hogy az utca nem szemétgyűjtő, és az árok sem azért van, hogy mindent bele szórjunk. Amikor jön az eső, akkor jön a kérdés, hogy miért nem takarította ki a BTG. Ki lehet menni egy lapáttal és ki lehet belőle szedni a földet és a szemetet. Én úgy gondolom, hogy mindenkinek egy picit hozzá kellene tenni, hogy a környezete szebb és élhetőbb legyen.”

 Köszönjük Bíró Gyulának,  hogy ellátogatott a Budaörsi Infó szerkesztőségébe és válaszolt kérdéseinkre!

(Budaörsi Infó)

facebook:

0 Komment