Mit tudnak az idősebbek? Például érdekes információkat a Titanicról!

(Budaörs, 2016. április 14. – Budaörsi Infó) 2016. április 13-án a Közünk van 1máshoz klub vendégei Völgyi Péterné, A Titanic árnyékában című könyv szerzője, illetve Kécza Sándor nyugalmazott tengerész voltak. Izgalmas és interaktív előadást láthattunk a magyar tengerhajózásról és a Titanic tragédiájáról a Városi Ifjúsági Klubban.

Az előadás nyitányaként egy rövid videót mutattak be a szervezők.

Fáj ha az ember haja ősz? Mit nem szeretnek az idősek a fiatalokban, és mi nem tetszik a fiataloknak az idősekben?

Ezekre a kérdésekre keresték a választ, és kérdezték meg az utca emberét.

Korábbi cikkünkben már olvashattak a „Közünk van 1máshoz” programról, amelynek célja, hogy párbeszédet kezdeményezzen a 14-18 éves korosztály és a hatvan évnél idősebb emberek között.

A projekt menedzsere Galambos Attila a Budaörsi Infónak elmondta, hogy szeretnének különböző tevékenységeken keresztül párbeszédet generálni és gondolkodásra ösztönözni az embereket.

A vendégváró hajós sütemény

“Nem csak egy statikus adok-kapok-at képzelek el, hanem közös cselekvéseket. Szeretnénk létrehozni egy klubbot Budaörsön, és ennek első eseménye volt a Tengerre Magyar című elődadásunk, a magyar tengerhajózással kapcsolatban.

Az összejöveteleinket kéthavi rendszerességgel tervezzük a továbbiakban.

Szeptemberben szeretnénk egy egész napos programot szervezni, koncertekkel, közös főzésekkel. Erről hamarosan többet is elárulunk, és beszámolunk a Budaörsi Infónak.”

A program-sorozat első előadását Völgyi Péterné dr Reich Márta, a Titanic árnyékában című könyv társszerzője, aki a Közünk van 1máshoz projekt egyik résztvevője.

Az írónő 45 évig volt magyar-francia szakos tanár és szívesen beszélget fiatalokkal, megosztva velük hatalmas lexikai tudását. Könyve nagyapjáról szól, aki egy olyan történetbe keveredett, amit az egész világ ismer, hisz a Carpathia-n volt hajóorvos abban az időben, amikor a Titanic elsüllyedt.

“A könyvem történetének három szála van, az egyik a Titanic tragédiája, a másik a mentés, amit a Carpathia végzett, és a harmadik pedig nagyapám élete, ami belefolyt ezekbe a történetekbe.

Mivel én nem ismertem őt személyesen, ezért elmondhatatlan érzés volt egyre több információt megtudni róla a hagyatékából és különböző régi beszámolók alapján. Szerzőtársam a munkában dr. Balogh Tamás, a TIT Hajózástörténeti, -Modellező és Hagyományőrző Egyesület elnöke volt, aki mindent tud a hajókról, amit tudni lehet Magyarországon.

2010-ben fogalmazódott meg bennem a gondolat, hogy megírjam ezt a könyvet, egy újságíróval történt beszélgetés után. Ő azt kérdezte tőlem, hogy miért nem írom meg nagyapám történetét, hisz olyan információknak vagyok birtokában, amit rajtam kívül nem sokan tudnak Magyarországon.

Nagyon büszke vagyok nagyapámra.”

Völgyi Péterné dr Reich Márta előadásából megtudhattuk, hogy a Titanic katasztrófáját túlélői többnyire kéz és lábtörést szendvedtek, és kivétel nélkül mindenki sokkos állapotba került. Mivel sokan nem fértek bele a mentőcsonakokba, ezért a kis gyermekeket a szülők oda adták az idegeneknek, hogy legalább ők megmeneküljenek.

Rengeteg szűlő és név nélküli gyermek lett a hagyatéka a Titanic balesetének.

A Carpathia utasainak csupán reggel tűnt fel, hogy több száz utassal több van a hajón, hisz a kapitány olyan rendszerezéssel és szervezetten kezelte a mentést, hogy ez nem okozott a hajójukon semmilyen fennakadást.

A Titanic kapitányának Edward John Smithnek ez lett volna az utolsó útja a nyugdíjba vonulása előtt. Sajnos sosem ért már haza, hogy élvezhesse a gondtalan nyugdíjas éveit.

Dr. Lengyel Árpád a Carpathia hajó orvosa azonban túlélte a katasztrófát, majd pedig katonának is besorozátk. A halál élete 46 esztendejében találta meg álmában. Szívinfarktust kapott.

A Titanic előadást követően Kécza Sándorral beszélgettek a résztvevők, aki 25 évig járta a tengereket a MAHART kötelékén belül, mint matróz. Izgalmas történeteket hallgathattunk meg például ütközésekről, balesetekről, és jókat nevethettünk az egyenlítői szertartás elmesélésénél. Azt is megtudhattuk, hogy minden hajó nőnemű, annak ellenére, hogy a 25 év alatt csupán egy női tengerésszel dolgozott együtt.

Összegyűjtöttünk néhány érdekességet a Titanic című film és a valódi történettel kapcsolatban.

Több mint száz éve annak, hogy 1912. április 15-én az elsüllyeszthetetlennek hitt hajó az örökös mélység fogságába esett, és most 4000 méter mélyen fekszik az óceán fenekén.
Az azóta már legendává vált Titanic tragédiájából film is készült, James Cameron 1997-es klasszikusa, mely azóta is megríkatja nézőit. A romantikus szállal átszőtt tragikus történetet mindenki ismeri, legalább a film adaptációja nyomán.  

1. A film összköltsége többe került, mint anno a Titanic megépítése. A hajót két éven keresztül, 1910 és 1912 között készítették, és akkor 1,5 millió dollárba került a megépítése. Ez 1997-es árfolyamon 120-150 millió dollár körüli összegbe került volna. A Titanic-film viszont ennél sokkal több pénzbe, 200 millió dollárba került.

2. A Titanic szintjeit összekötő lépcsőt sokkal nagyobbra tervezték a filmben, mint amekkora az a valóságban volt, ugyanis a 20. század eleji ember testmagassága jóval kisebb volt, mint a mostani embereké.

3. A legendás hajó 1912. április 10-én hagyta el Southampton kikötőjét, úticélja pedig New York volt, oda viszont sohasem érkezett meg. 1912. április 14-én éjjel elsüllyedt, majd 15-én hajnalban 2:20-kor végleg elnyelte az óceán kék mélysége.

4. Gwyneth Paltrow, Claire Danes és Gabrielle Anwar is jelölt volt Rose szerepére, ám James Cameron választása Kate Winsletre esett. Kate állítólag olyannyira akarta a szerepet, hogy a rendezőt folyamatosan hívogatta, és üzeneteket hagyott neki. Egyszer még egy szál rózsát is küldött neki azzal a kísérőszöveggel: „A te Rose-odtól”. Rámenőssége meghozta gyümölcsét, ugyanis a fontos főszerepet végül ő kapta meg.

5. Ha már szereplők, ejtsünk pár szót a férfifőszereplőről is: a 20th Century Fox eredetileg nem Leonadro DiCapriót akarta a főszerepre, hanem Matthew McConaugheyt, viszont Cameron ragaszkodott az elképzeléseihez.

6. A kapitány szerepét Robert De Nirónak szánták, ám ő betegségre hivatkozva visszadobta az ajánlatot.

7. A film mellékszereplőinek többsége fiktív figura – köztük Rose és a hős szerelmes potyautas, Jack Dawson –, ám vannak olyan alakok is, amelyek a valóságban is éltek: ilyen például a hajó tervezője, vagy az az idős házaspár, akik a hajó süllyedésekor a kabinjukban fekve, egymást átölelve várják a halált. Ők Ida és Isidor Strauss, akik a valóságban híres New York-i Macy’s áruház tulajdonosai voltak.

8. A rendező, James Cameron nem hitt a film sikerében. Több vészjósló jel volt, amelyekből azt szűrte le, hogy a film bukásra van ítélve. (Ilyen volt például a hosszú csúszás, vagy a tervezettnél nagyobbra sikeredett költségvetés.) Egyszer a vágószobában egy pengét tartott a kezében, melyen ez állt: „Csak akkor használd, ha a film béna.”

9. Jack karaktere egy kiváló művész, aki rajzait is magával viszi a hajóra. Rose egyből beleszeret az ifjú tehetségbe, és megkéri, hadd álljon ő is modellt Dawsonnak. Az ominózus jelenetben DiCapriót rajzolni láthatjuk, ám az valójában nem az ő keze, hanem James Cameroné. Érdekesség, hogy a rendező bal kezes volt, Leonardo pedig jobb, így végül tükrözni kellett a képet a valós hatás érdekében.

10. Az egyik legizgalmasabb és leghátborzongatóbb érdekesség, hogy a filmben láthatók képkockák a valódi roncsról. A stáb speciális kamerákkal merült többezer méter mélységbe, ráadásul Cameron több időt töltött a roncsok fedélzetén, mint a valódi utasok.
A tragédiának magyar vonatkozásai is vannak: említésre méltó még, hogy a Titanic segítségére siető hajó – a brit Carpathia – hajóorvosa magyar volt: dr. Lengyel Árpád, aki a megmenekült utasoktól hálából emlékérmet kapott.

1503 ember vesztette életét a katasztrófa során.

Egy rendkívül érdekes és szórakoztató előadást hallhattunk, kitérve a Titanic katasztrófájának apró részleteire is.

Kíváncsian várjuk a következő témát.

(Budaörsi Infó)

facebook:

0 Komment