Economist Intelligence Unit demokráciajelentés – Magyarország “hiányos demokrácia”

Norvégiát találta a világ legtökéletesebb demokráciájának az Economist Intelligence Unit (EIU) éves felmérése, amelyet szerdán ismertettek Londonban. Magyarország sok más uniós országgal együtt abban a népes országcsoportban van, amelyben a demokráciát hiányosságok jellemzik.

A világ egyik legnagyobb gazdasági-politikai előrejelző intézete az idén is 167 országra és területre dolgozta ki demokráciaindexét, amelynek alapján most ötödször adta ki globális rangsorát.

Az EIU átfogó demokráciamutatóját öt fő kategória határozza meg: a választási folyamat és pluralizmus, a kormányzati működés, a társadalom részvételének mértéke a politikai folyamatokban, a politikai kultúra színvonala és a polgári szabadságjogok érvényesülése. Mindegyik kategóriában tíz pont szerezhető, az átfogó demokráciaindex a szerzett pontszámok átlaga.

A vizsgált országcsoporton belül az idén is a legkisebb létszámú a “teljes demokrácia” meghatározással jelölt országok köre, amelyben 25 állam szerepel. Közülük is a legteljesebb demokrácia az EIU kritériumai szerint Norvégia, amely a megszerezhető 10 pontból 9,93-at kapott.

A “hiányos demokrácia” meghatározás alá csoportosított országok mezőnye a legnépesebb. Ebben a körben 54 ország szerepel, köztük Magyarország, amely a 167 országot számláló teljes listán 6,96 ponttal a 49. helyre került. A tavalyi EIU-rangsorban Magyarország 7,04 ponttal szintén 49. volt.

A legjobb részosztályzatot Magyarországnak a választási folyamat és pluralizmus kategóriájára adta az EIU, 9,17 ponttal. A cég a magyarországi polgári szabadságjogok érvényesülését 8,24 pontra értékelte, a társadalom politikai aktivitását tekintve azonban Magyarország csak 4,44 pontot szerzett a megszerezhető tízből, a kormányzati működésre 6,07, a politikai kultúrára 6,88 pontot adott a londoni elemzőcég.

A “hiányos demokráciák” kategóriájában számos euróövezeti tagország is szerepel, például Franciaország, Olaszország, Portugáli, Görögország, Szlovákia, Ciprus és Szlovénia.

A közép- és kelet-európai EU-tagállamok közül egyedül Csehország került a “teljes demokráciaként” nyilvántartott országok csoportjába, a 17. helyre, megelőzve az Egyesült Államokat (21.), Japánt (23.), Belgiumot (24.) és Spanyolországot (25.)

A demokrácialista utolsó, 167. helyezettje idén is Észak-Korea, amely a lehetséges 10 pontból 1,08 pontot kapott.

A 45 oldalas idei EIU-világjelentés kimutatása szerint továbbra is a teljes demokráciaként nyilvántartott országok száma és lakosságaránya a legkisebb a globális mezőnyön belül. Az ebbe a kategóriába tartozó 25 országban élt a 2012. végi állapot alapján a világ összlakosságának 11,3 százaléka. A hiányos demokráciák lakossága a világnépesség 37,2 százalékát adta, a köztes, “hibrid” politikai berendezkedésű országok globális lakosságaránya 14,4 százalék, az önkényuralmi rezsimeké 37,1 százalék volt a tavalyi év végén.

Az EIU-felmérés szerint Közép- és Kelet-Európa 28 országából tízben romlott a demokráciaindex 2012-ben.

A cég szerint bizonyos negatív térségi folyamatok még kedvezőtlenebbé is váltak. Az EIU londoni elemzői szerint a régió új EU-tagállamai közül “talán Magyarország az elsődleges példa” erre.

Azóta, hogy a 2010-es választásokon kétharmados többséget szerzett, a Fidesz “módszeresen” veszi át az ellenőrzést az ország korábban független intézményei felett: az államfői tisztséget, a számvevőszéket, a médiatanácsot és most már a jegybankot is egyaránt pártkinevezettek irányítják, a választási reformok pedig aláásták az ellenzéki és a kisebb pártok helyzetét – áll az Economist Intelligence Unit jelentésében.

facebook:

0 Komment