Havazás – Ombudsman: hiányos volt a felkészítés, a riasztás és a tájékoztatás

Az ombudsman szerint számos hiányosság volt a lakosság felkészítésében, riasztásában és tájékoztatásában, valamint a kommunikációban a márciusi rendkívüli hóhelyzet idején, ugyanakkor a mentésben érintett szervek – az önkéntes mentőcsapatokkal, valamint a civilekkel együtt – maximálisan kihasználták személyi- és eszközállományukat.

Az Alapvető Jogok Biztosa Hivatalának hétfőn az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint Szabó Máté felkérte Pintér Sándor belügyminisztert, hogy tekintse át az egyes beavatkozó szervek kárhelyi és bevetésirányítási kommunikációjának tapasztalatait.

Kezdeményezte Bakondi Györgynél, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatójánál, tekintse át a lakosságriasztási rendszer hatékonyságát, valamint fektessen nagyobb hangsúlyt arra, hogy felkészítsék a lakosságot a rendkívüli időjárási körülmények miatt kialakuló katasztrófahelyzetekre.

“Elégtelen volt a hivatásos szervek előzetes figyelemfelhívása és a lakosság tájékoztatása az események közben” – fogalmazott az ombudsmani közlemény. A hagyományos médiafelületeken nem volt elég gyors az információáramlás. Szabó Máté egyúttal arra is felhívta a figyelmet, hogy új kommunikációs csatornák megfelelő használata, a közösségi oldalak – mint a Facebook, a Twitter, a blogok, az okostelefonra letölthető alkalmazások – használata legalább részben segített volna a krízis megelőzésében, illetve következményeinek mérséklésében, “végső soron az állampolgárok nagyobb csoportjának alapvető jogaival összefüggő visszásságok megelőzésében”.

A biztos szerint a hivatásos állományú szervek (Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, Országos Rendőr-főkapitányság) belső kommunikációjában számos fennakadás volt, ami megnehezítette a mentés összehangolt irányítását.

A közlekedési fennakadásokkal kapcsolatban Szabó Máté a jelentésében kiemelte, hogy az M1-es autópályán a fennakadások mérsékelhetők lettek volna, ha az Állami Autópálya Kezelő Zrt. a felhajtóknál, illetve a pálya mentén lévő táblákon megfelelően tájékoztatta volna az autósokat az út járhatatlanságáról. Ugyanakkor rögzítette azt is, hogy a mentési munkálatokat nagymértékben megnehezítette, hogy az autósok nem alakították ki a KRESZ-ben ilyen helyzetekre előírt mentősávokat.

Az ombudsman úgy véli, a hóhelyzet napjaiban a MÁV utastájékoztatása nem volt megfelelő, továbbá nem volt felkészülve a fennakadások miatti késésekre, és arra, hogy az utasok ivóvíz- és élelmiszerellátásáról, valamint a jegyek visszaváltásáról gondoskodjon.

Mindezek nyomán Szabó Máté azzal is megkereste a belügyminisztert, hogy Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszterrel együtt vizsgálja meg a gyorsforgalmi úthálózat mellett védelmi rendeltetésű erdők telepítését, a nemzeti fejlesztési miniszter ezen felül dolgozza ki kombinált (vasúti és közúti) áruszállítás lehetőségét.

Az alapvető jogok biztosa a belügyminisztertől azt is kérte: vizsgálja meg, hogy az alárendeltségében működő szervezetek a kríziskommunikációs tevékenységükbe miként tudnak bevonni közösségi médiakommunikációban jártas önkéntes szervezeteket és embereket – olvasható az ombudsmani közleményben.

Március 14-én az országban többfelé kezdődött intenzív havazás. A viharos erejű szél miatt kialakult hófúvás számos utat – köztük autópályát is – járhatatlanná tett. Több mint 14 ezren rekedtek az utakon, több mint 318 ezer háztartásban az áram-, több mint 89 ezer háztartásban a vízszolgáltatásban voltak kimaradások.

A Belügyminisztérium a márciusi rendkívüli hóhelyzet kezeléséről egy hat és fél oldalas jelentésben foglalta össze a történteket, s a tapasztalatokat. Erről Pintér Sándor múlt kedden az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága előtt számolt be.

A meghallgatáson Pintér Sándor későbbre, írásban ígért arra a kérdésre választ, hogy működött-e a katasztrófavédelem Marathon Terra elnevezésű infokommunikációs rendszere. Hozzátette: nem tudja, milyen úton terjedt az információ, de azzal nem volt probléma, az utasításokat végrehajtották. A belügyminiszter arról is beszámolt, hogy egy felmérés szerint akik a saját bőrükön érezték, tapasztalták a nehézségeket, azok jónak vagy kiválónak ítélték meg a mentésben részt vevők tevékenységét.

Havazás – Medián: közvetve a lakosság csaknem negyedét érintette a rendkívüli helyzet

A Medián felmérése szerint legalább közvetve a magyar lakosság 24 százalékát érintette a márciusi hóvihar következtében kialakult rendkívüli helyzet. A kormánypárti szavazók az ellenzéket, az ellenzékiek a kormányzatot bírálták, a döntő többség viszont egyetértett abban, hogy a kormány későn lépett.

A Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményében azt írta: a Belügyminisztérium kimutatása szerint a március 14-15-i hóviharban több mint 14 ezer ember rekedt az utakon. A Medián egy héttel később készült felmérése szerint a lakosság 10 százalékának a családjában van olyan, aki hosszú órákig az utakon vesztegelt, vagyis a vihar következményei csaknem egymillió embert közvetlenül érintettek. Ehhez hozzászámítva azokat, akiknek nem a családtagjai, hanem a barátai, ismerősei rekedtek a hóban, csaknem minden negyedik magyart, legalábbis közvetve, érintett a rendkívüli helyzet – írták.

A kutató cég közleményében arra is kitért, hogy a kormányzat, illetve a katasztrófavédelem tevékenysége azonnal a viták kereszttüzébe került. A Medián a felmérésének eredménye alapján azt írta: a polgárok összességében “kevéssé voltak megelégedve a kormányzat munkájával”. A válaszadók kétötöde elégedett, 13 százalék maradéktalanul elégedett volt a kormányzat intézkedéseivel. Az elégedetlenek aránya összesen 56 százalék volt, ezen belül a teljesen elégedetleneké 24 százalék. A kormánypárti szavazók általában elégedettek voltak, a párt nélküli szavazók és különösen az ellenzéki szavazók elégedetlennek vallották magukat.

“A kormánypárti szavazók az ellenzékre, az ellenzéki szavazók pedig a kormányra mutogattak” – fogalmazott a Medián.

A kormányzati reakció gyorsaságát és eredményességével kapcsolatban az emberek döntő többsége, csaknem nyolctizede úgy véli: a kormányzat késve lépett. Ugyanakkor a Medián kiemelte, kisebb részük egyben tompította is a kritika élét, ugyanis azt válaszolták, hogy a késlekedésnek “nem volt jelentősége, mert ha időben lépett volna a kormány, akkor sem tudták volna megakadályozni, hogy az utakon ragadjanak az emberek”. Minden ötödik válaszadó volt elégedett a lépések hatékonyságával, és ez a vélemény kizárólag a kormánypárti szavazók körében volt többségben.

Az ellenzékről a többség azt gondolja, hogy “okkal bírálják a kormányzatot, mert mulasztásával sok embert hozott veszélybe”, az emberek kétötöde viszont úgy vélte: “az ellenzék egy elkerülhetetlen természeti katasztrófából próbál hasznot húzni”.

A Medián felmérése kitért “az utakon rekedtek megnyugtatására szánt” SMS-ek ügyére is. Ezen üzenetek kiküldését a többség feleslegesnek ítélte, és csupán minden negyedik ember szerint volt szükség ezekre.

A Medián a felmérést március 22. és 26. között készítette, az ország mintegy 100 településén véletlenszerűen kiválasztott 1200 felnőtt állampolgár személyes megkérdezésével. A minta kisebb torzulásait a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatait felhasználva matematikai eljárással, úgynevezett súlyozással korrigálták, így a minta pontosan tükrözi a szavazókorú lakosság településtípus, nem, életkor és iskolai végzettség szerinti összetételét. A közölt adatok hibahatára a teljes mintában a válaszok megoszlásától függően legfeljebb plusz-mínusz 3 százalék – olvasható a  közleményben.

A Belügyminisztérium a márciusi rendkívüli hóhelyzet kezeléséről egy hat és fél oldalas jelentésben foglalta össze a történteket, s a tapasztalatokat. Erről Pintér Sándor belügyminiszter múlt kedden az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága előtt számolt be.

A meghallgatáson Pintér Sándor elmondta: külön felmérést végeztetett arról, hogy az állampolgárok hogyan ítélték meg a mentési munkálatokat. Ez alapján a miniszter közölte: akik a saját bőrükön érezték, tapasztalták a nehézségeket, azok jónak vagy kiválónak ítélték meg a mentésben részt vevők tevékenységét.

Hétfőn az MTI-hez eljuttatott ombudsmani közlemény szerint Szabó Máté azt állapította meg: a márciusi rendkívüli hóhelyzet idején a mentésben érintett szervek – az önkéntes mentőcsapatokkal, valamint a civilekkel együtt – maximálisan kihasználták személyi és eszközállományukat, ugyanakkor számos hiányosság volt a lakosság felkészítésében, riasztásában és tájékoztatásában, valamint a kommunikáció során.

facebook:

0 Komment