Színházi világnap – “Ádámok és Évák Ünnepe” a Budaörsi Játékszínben (képek)

(Budaörs – 2013. március 28., Budaörsi Infó) A Budaörsi Játékszínben 2013. március 27-én került megrendezésre az “Ádámok és Évák Ünnepe” a színház világnapja alkalmából, melyre több gimnázium is jelentkezett. Feladatuk az volt, hogy Madách Imre “Az ember tragédiája” című darabjából egy-egy színt mutassanak be. A diákok felkészülését a Budaörsi Játékszín színészei is segítették. A helyszínen interjút készítettünk Varga Gyöngyivel, a program egyik szervezőjével is.

 

 

 

 

Az Ádámok és Évák Ünnepét 2010-ben rendezték meg először tizenegy iskola és csoport részvételével. Célja a fiatalok közelebbi megismertetése a színházzal, és a magyar drámairodalommal. A műveket a diákok adják elő olyan formában, hogy a klasszikusok különböző színeit viszik színpadra. Legnépszerűbb művek Az ember tragédiája, a Bánk bán vagy a Csongor és Tünde. Az ötletgazdák Balázs Péter színházigazgató és Kiss József művészeti vezető voltak.

A rendezvény célja elsősorban az volt, hogy a diákok “egy különleges formában találkozzanak a művel, színházi körülmények között dolgozzák fel, saját ötleteiket valósítsák meg” – olvasható a színház által közölt felhívásban. Az iskolák február 15-ig küldhették el jelentkezéseiket erre a speciális színházi megmérettetésre, amire végül öt gimnázium nevezett be: a budapesti, első kerületi Petőfi Sándor Gimnázium jelentkezett, Százhalombattáról a Széchenyi István Szakközépiskola, Pasarétről a Szabó Lőrinc Kéttannyelvű Gimnázium, a Lónyay Utcai Református Gimnázium, valamint az ELTE Gyakorló Gimnáziuma.

A színházban tett látogatásunk során amellett, hogy hangos gyerekzsivaj fogadott bennünket, az izgalom a gyerekek és tanárok arcán tagadhatatlan volt. Két szervezője volt az eseménynek, Helyes Georgina és Varga Gyöngyi. Varga Gyöngyi készségesen válaszolt néhány kérdésünkre.

Varga Gyöngyi a rendezvénnyel kapcsolatban elmondta, hogy az a Magyar Teátrumi Társaság kezdeményezésére jött létre, majd azt is hozzátette, hogy “évek óta divat, hogy – főleg – a vidéki színházakban megrendezésre kerül ez az esemény.  Most a mi esetünkben Madách Imre Az ember tragédiájáról van szó, de van, ahol más színpadi művet dolgoznak fel ilyen módon. Meghirdettük különböző iskolákban, majd az osztályok maguk választhattak színeket. Van olyan szín, ami kimarad, de úgy oldottuk meg, hogy ne legyen “kilúgozva”, hogy az utolsó szín, amely az Ádamok és Évák színe, minden csapatból az Ádámok és az Évák foglalják el a színpadot, és az ő fellépésükkel zárul az utolsó szín.”

A rendezvény szervezője kérdésünkre azt is elmondta, hogy kik segítették a diákok és tanáraik munkáját: “Két fiatal színész tehetség részben, a többiek pedig önállóan oldották meg. De mindenkinek volt egy mankója, az hogy tudták: fordulhatnak nyugodtan hozzájuk. Aki élt ezzel a lehetőséggel, az a Lónyay Utcai Református Gimnázium volt, ott Gulyás Balázs segítette a diákokat. Az ELTE Gyakorló Gimnázium csapatának pedig Páder Petra volt a mentora.”

A próbafolyamat háttere is érdekelt bennünket, így Varga Gyöngyi válaszában arra is kitért, hogy “egy hónapja folynak a próbák, gondoltunk rá, hogy kicsit előbb kellene meghirdetni, de az a tapasztalunk, hogy nincs értelme, mert akkor csak eltolják az időt. Eközben telefonon, e-mailben tartottuk a kapcsolatot, és a mentorokkal is állandó készültségbe voltunk. Mindig mondták, kérdezték, hogy mit lehet, mit nem lehet, mit tudunk megvalósítani. Ma az történt, hogy mindenki hozta a kellékeiket, a jelmezeiket a tudásukat, beültek a terembe és egymást figyelték. Tehát itt igazából az a lényeg, hogy színházi körülmények között találkozzanak ezzel a művel.”

Ezt követően sikerült a nagy tömegben egy éppen nem próbáló, már jelmezben lévő fellépővel készítenünk egy villáminterjút. Megtudtuk, hogy ő  a százhalombattai iskolából érkezett, és csapata a londoni színt adja elő. A lány, akit kérdeztünk “Az ember tragédiájának” Londoni színében szerepelt mint jósnő.  Az előadás előtt az öltözőben készített beszélgetés alatt még sejtésünk sem lehetett arról, hogy a későbbi Szép színpadi beszéd különdíjasát, Tarsoly Dzsenifert kérdezzük. A fiatal tehetség már alsóbb osztályos korában is sokat foglalkozott a színészet világával.

Tarsoly Dzsenifer

A Petőfi Sándor Gimnázium csapatának osztályfőnöke, Toró Csilla tanárnő a szervezésről, és a háttérinformációkról mesélt nekünk: “Kaptunk egy levelet a színháztól, hogy lenne-e kedvünk ebben részt venni, igaz, mi kicsit későn tudtuk meg, hogy van ez a lehetőség. Így egy napunk volt eldönteni, de ennek ellenére úgy döntöttünk hogy belevágunk.” Emellett Toró Csilla tanárnő azt is elmondta, hogy nagyon örül a kezdeményezésnek, és mindenképpen pozitív hatással van a gyerekekre a közösségformáló ereje.

Ezután az izgalmas, és főpróbákkal teli kora délután után következett 17.00 órától az előadás. Hangulatos bevezető után elmondták mely iskolák, mely színeket fogják előadni. Mivel nem jelentkezett annyi iskola, így kevesebb színt adtak elő. Minden produkció egyaránt különlegesnek és értékesnek bizonyult. A fellépők között voltak kiemelten tehetséges fiatal színészek is, ahogyan arra később a zsűri is felhívta a figyelmet. Bennük minden bizonnyal megvan az a “bizonyos véna”, ennek köszönhetően teljesen át tudták magukat adni a színpadi jelenlétnek. Másokban az izgulás, és közönség méregető tekintete lett úrrá, és náluk némi bizonytalanság hallatszott ki a hangjukból.

 

A Lónyai Utcai Református Gimnázium diákjai

Lucifer

Pasaréti Gimnázium – Madách "Az ember tragédiája", Az űr

Petőfi Sándor Gimnázium – Egyiptom

Összegzésül elmondható, ahogyan azt Timkó Eszter is hangsúlyozta, hogy rendkívül ügyes és tehetséges volt minden diák. A szereplők a legjobb tudásuk szerint teljesítettek a színpadon, és a zsűri nem fukarkodott a dicsérő szavakkal sem.

Ezután következett a díjkiosztó, melynek keretén belül minden induló csapatnak odaítéltek egy oklevelet, majd tortát is kaptak a fellépők. A legjobb produkció díját a Lónyay Református Gimnázium kapta. Különdíjakat kapott az ELTE Gyakorló Gimnáziuma. A Színpadi Jelenlét díját három kiemelkedő tehetség kapta meg, többek között Rostás Balázs, aki emellett a Legjobb Alakítás díját is a magáénak tudhatta. A Szép Színpadi beszéd díját Tarsoly Dzsenifer és Kovács István Bendegúz nyerte el, valamint a Legjobb Alakítás női díját Szabó Noémi érdemelte ki.

Kovács István Bendegúz

Rostás Balázs

Az est végén mindenki elégedetten távozhatott, hiszen – ahogyan Timkó Eszter színésznő is fogalmazott –, nincsen kis szerep. A Budaörsi Játékszínben fellépő diákok színészi rátermettségükről tettek tanúbizonyságot, még azok a tanulók is, akik helyenként el-elfelejtették a szöveget és ezáltal kiestek a szerepükből. Ez a rendezvény remek példája lehet annak, miként kell a középiskolai diákokkal megismertetni és megszerettetni olyan komolyságú és nehézségű műveket is mint Madách Imre Az ember tragédiája.

A "Színpadi Jelenlét" legjobbjai

 

(Budaörsi Infó, Németh Nóra)

facebook:

1 Komment

  1. […] áprilisi nyomtatott verzióban olvashatnak a színházi világnap alkalmából megrendezett “Ádámok és Évák Ünnepéről” is, melynek helyszínéül a Budaörsi Játékszín szolgált. A programban sok fiatal tehetség […]

Válasz küldése

Be kell jelentkeznie, a komment írásához.