Kőhegy, III. felvonás – “Egy szerep keres egy képviselőt”

(Budaörs – 2013. április 25., Budaörsi Infó) Április 24-én 17 órakor rendkívüli lakossági fórumot tartottak a Budaörsi Ifjúsági Klub (Károly király u. 3.) épületében, immáron harmadik alkalommal. A Társaság a Tájékoztatásért (TaT) tagjainak szervezésében a Kőhegyen és környékén lakók álláspontja került tárgyalásra. A fórum végén szavazást kezdeményeztek, mivel az április 26-ai képviselő testületi ülésen a TaT tagjai kívánják majd képviselni a kőhegyi lakókat és azok egységes álláspontját. A fórumra meghívták Wittinghoff Tamás polgármestert is, de ő nem érkezett meg. A kőhegyi lakók várták Kálóczi Imrét (Fidesz-KDNP), a terület képviselőjét is, de ő sem jelent meg a megbeszélésen.

 

 

 

A Kőhegy és környékére vonatkozó szabályozás ügyében április 24-én harmadik alkalommal hívtak össze lakossági fórumot, amely azzal a rendkívüliséggel rendelkezett, hogy most nem “hivatalosan”, nem az Önkormányzat vagy a Városfejlesztési Kft. szervezésében került sor a tárgyalásra, hanem a TaT (Társaság a Tájékoztatásért) és a kőhegyi lakosok tartottak rendhagyó megbeszélést.

A fórumot vezették: Tisza Zoltán, a rendezvény levezénylő elnöke, Kovács János közgazdász és Farkas János építész; valamint a megbeszélésen több szakmai hozzászólást is tevő Simon Pál építész.

 

Expozíció: a szereplők, a helyszín és az időpont bemutatása; az alapvető konfliktus szemléltetése

A Kőhegy és környékét érintő szabályozással kapcsolatban történt események, lakossági fórumok és képviselői, polgármesteri és lakossági levelek és beadványok után úgy néz ki, hogy pénteken (április 26-án) pontot tehet a budaörsi képviselő-testület az ügy végére.

Wittinghoff Tamás polgármester rendkívüli képviselő-testületi ülést hívott össze reggel 9 órára, ahol a Kőhegy szabályozási terve mellett egyéb napirendi pontokat is tárgyalnak majd a képviselők. A nyílt ülésen bárki részt vehet hallgatóként.(Olvasóink a budaors.hu oldalán megtalálják a következő ülés pontos napirendi pontjait .)

A Kőheggyel kapcsolatos rendelettervezet kapcsán először január 16-án hívtak össze lakossági fórumot, majd azt követte az indulatos második megbeszélés március 21-én, ez utóbbin Kálóczi Imre, a terület képviselője nem tudott megjelenni, azonban levelét elküldte a lakóknak. A Városfejlesztési Kft. ügyvezetője külföldön tartózkodott, így a fórumot dr. Nagy Béla építész vezényletével tartották meg. Már akkor panaszkodtak a lakók arra, hogy Kálóczi Imre elérhetetlen; “fel nem lépésével” kapcsolatban a lakók megjegyezték, hogy “Hol képviseli az ügyünket? Saját magunkat képviseljük.”

Ez tegnap sem történt másképp, az április 24-re szervezett lakossági fórumon a területet érintő szabályozás vélt vagy valós elszenvedői keresték képviselőjüket, akire a rárótt “szerep” – furcsa mód – ismételten betöltetlenül maradt.

“A nép által megválasztott képviselők döntéseiket a közösség egészének nevében hozzák…” (Forrás: www.kormany.hu). Ez jól is van így, egészen addig, amíg a megválasztott képviselők a közösség egészének nevében meghozott döntéseiket a közösség érdekeinek szem előtt tartása mellett hozzák meg. Ezért nagy felelősség nyomja minden politikus vállát, az erkölcsi felelősség és a választók iránti önzetlen elköteleződés okán feltételezhető az, hogy minden budaörsi megválasztott képviselő a választópolgáraik érdekeit képviseli, még akkor is, ha ezt nem kommunikálják megfelelően vagy eléggé hangsúlyosan. A jóhiszeműség elve alapján minden képviselő megérdemli azt a feltételezést, hogy nyomós oka volt a megbeszélésen nem megjelenni. (Itt meg kell jegyeznünk, hogy Filkey Péter (Fidesz) néhány percre bekukkantott a tegnapi megbeszélésre.) A kommunikáció egy olyan kölcsönös interakciót jelent, melyben a csatorna mindkét végén állnak résztvevők, ezért a tegnapi fórum megint csonka, de semmiképp sem hasztalan egyeztetés volt.

 

 

Bonyodalom: teljes egészében feltárul a probléma; a szereplők/felek közötti konfliktusok kiéleződnek

A rendhagyó lakossági fórumot Tisza Zoltán nyitotta meg, aki elmondta, hogy ez a lakossági fórum “egyfajta beszélgetés”, amelyre meghívták Wittinghoff Tamás polgármestert is. “Az erre adott válasza az volt, hogy egy nappal később összehívta péntekre (április 26.) a képviselő-testületet ennek a rendeletnek a tárgyalására. Illúziót senkiben nem szeretnénk kelteni, a képviselők megszavazhatnak bármit, mi legfeljebb annyit tudunk tenni, hogy megbeszéljük, és mi megpróbáljuk a lakók közös álláspontját képviselni.”

Kovács János közgazdász előadásában részletesen elemezte a Kőheggyel kapcsolatban történt eddigi eseményeket; külön kitért arra, hogy Kálóczi Imre képviselő korábban hónapokig nem volt elérhető. A legutóbbi fórumot dr. Nagy Béla volt kénytelen vezetni, “aki nagyon óvatosan adta elő, hogy a továbbiakban lehet majd kereskedelmi és vendéglátói beruházásokat kivitelezni a területen belül. Meg is mutatta, hogy egymás mellé lehet majd épületeket építeni, folyosószerkezetekkel össze lehet majd őket kötni. A rendelettervezet egyértelműen mutatja, hogy településszerkezet-váltásról van szó” – mondta Kovács János.

A Wittinghoff Tamás polgármester által szerkesztőségünkhöz megküldött levélben ezzel kapcsolatban az szerepel, hogy: “Az önálló telkeken önálló, független épület építésére van lehetőség, a telkek egyesítésével létrehozott többszörös méretű ingatlanon több épület és rendeltetési egység nem helyezhető el, ezért ez nem lesz cél a fejlesztéseknél.” (Wittinghoff Tamás polgármester levelét teljes terjedelmében megtalálják olvasóink oldalunkon)

Kovács János a telkek beépíthetőségével kapcsolatban elmondta, hogy: “Ha Önök akarnak építkezni, akkor felejtsék el a bruttó/nettó 200 négyzetmétert, nekünk 100 négyzetméter a beépíthetőség. A Budaörsi Infónak április 9-én Wittinghoff Tamás megküldte a válaszát, utána elküldte nekünk is írásban; itt a konklúzió az egészben, hogy “Reméljük, a szigorított előírásokkal a Kőhegy térségének egyedi, eredeti arculata jobban megőrizhető, és csak a terület üzleti célú fejlesztésének visszahúzódását fogja eredményezni.” Kérdem én, akkor miért kell 200 négyzetméteres vendéglátó-egységeket engedélyezni a területen? Szerintem ez is üzleti célú.”

A 3,5 tonnát meghaladó tehergépjárművek behajtási tilalma kapcsán Kovács János azt is elmondta, hogy a rendelkezésben “ez a súlykorlátozás sok utcában teljesen abszurd és nem megalapozott, ráadásul jogszerűtlen.”

Kovács János közgazdász beszámolója után Tisza Zoltán foglalta össze az elhangzottakat: “A rendeletmódosítás folyamata alatt folyamatosan félrevezettek bennünket, hiszen a túlépítettséget jelölték meg, és ehhez képest az előterjesztésben, ha valaki kereskedelmi/vendéglátói egységet szeretne építeni, akkor gyakorlatilag korlátlanul, 200 négyzetméteres egységenként összekapcsolhatóan akár 1000 négyzetmétert vagy bármennyit be lehet építeni, ez benne van a lehetőségekben. Viszont ha valaki a lakókörzetben lakóházat szeretne építeni, függetlenül a telek méretétől maximum 100 négyzetméteres – és ott nincs pontosítva, hogy ez bruttó vagy nettó – házat jelentene. Én azt gondolom, hogy ebből minőségi lakást nem lehet építeni, ennél egy picit nagyobb a családok igénye.” Tisza Zoltán azt is elmondta, hogy a korábbi “grinczinges” tervekkel kapcsolatban a “hihetetlen számú befektető” nem jelent meg a területen; majd így folytatta: “Ezzel a módosítással nem hiszem, hogy változott a helyzet; azt kell feltételeznem, hogy ez más célt szolgál. Minden egyes rendeletmódosítás valakinek az érdekében áll, hogy Senecát idézzem: cui prodest? No, és kinek áll ez érdekében? Mi meg fogjuk látni – hiszen ott lakunk – hogy milyen folyamatokat fog ez elindítani.”

Ezt követően Farkas János építész vette át a szót, aki megosztotta a hallgatósággal a rendeletmódosítás indokát: “településrendezési feladatok megvalósítása érdekében, a pincék beomlásának megakadályozására, a túlzott mértékű beépítések csökkentésére, a felszínvíz elvezetésének problémáinak kezelésére annak céljából, hogy a Kőhegy és térsége építési övezetbe sorolt ingatlantulajdonosok érdekei ne sérüljenek.” A fórum vezetői attól tartanak, hogy a rendelet életbe lépése után a lakók érdekei mégis sérülni fognak.

 

Tetőpont: a konfliktus tetőfokára hág

A szervezők után a fórumon megjelent lakók is szót kaptak, elsőként Kalmár-Nagy János mondta el véleményét az üggyel kapcsolatban: “Én egy szigorú gondolkodású ember vagyok, Kálóczi úrnak itt kellene kaparnia a küszöböt, hogy egyáltalán szóba álljunk vele. Ő elárulta ezt a hegyoldalt…” – a fórumozók ekkor egységesen vaskos tapssal szakították meg a ostor utcai lakos felszólalását, aki ezt követően így folytatta: “beletette a szart a palacsintába ez az ember, senkiházivá vált. Ennek az embernek könyörögve és vezekelve kellene idejönnie; ezt az embert, komolyan mondom, felejtsük el…Valamit kell csinálnunk, ezeket tökön kell rúgni és elkergetni a francba.” Ezzel a hozzászólással Kalmár-Nagy János kivívta a fórumozóktól tegnap este kijáró legnagyobb tapsot.

 

 

Krízis vagy válság: végérvényessé válik, hogy az összeütközés elkerülhetetlen; a szereplők ragaszkodnak az általuk képviselt elvekhez

 

Ezt követően Tisza Zoltán elmondta, hogy mivel “itt egy rendeletmódosításról van szó, a minősítéseket moderáltan” adják elő a témához hozzászólni kívánók. “Tehát ez nem választási kampány, ezeket majd másfél év múlva el lehet mondani, és valószínűleg – sajnos – el kell majd mondani. Ma meg lehet tenni azt, hogy egy képviselő nem veszi figyelembe a demokráciát, a többség akaratának a képviseletét.”

Simon Pál építőmérnök felhívta a fórumozók figyelmét arra, hogy pontos, konkrét javaslatokat fogalmazzanak meg, amelyeket továbbítani tudnak az illetékesekhez. “Egyértelműen támogatom azt az ötletet, hogy az építési tilalmat fölszabadítsák, mert az mindannyiunk érdeke; mert minél tovább tart, annál értéktelenebbek lesznek az épületek a telken. Amivel vissza fog tudni élni előbb-utóbb az önkormányzat és a hozzá tartozó “lobbykörök”. Beszéljünk dr. Nagy Bélával, és fel lehetne dolgozni azt, hogy ha felszabadították a területet, akkor ennek ellenére lehet módosítani az építési szabályzatot, hiszen be kell vinni egy önkormányzati gyűlésre, és hogyha ott mindenki megszavazza, akkor onnantól kezdve az a szabályzat lép életbe.” Simon Pál felszólalásában arra is kitért, hogy a telkeken lévő építési tilalom jogtalan volt, és “ha ombudsmanhoz fordulunk, akkor biztos, hogy igazat adnak, mert ahhoz, hogy a telekkönyvi bejegyzés megtörténjen, ahhoz először kellett volna nekünk küldeni egy határozatot, hogy ezt a mi telekkönyvi tulajdonlapunkra szeretnék bejegyeztetni, és ha nem fellebbezünk, akkor lehet ezt a telekkönyvbe bejelenteni. De ez egyáltalán nem történt meg. Sajnos egy tényt meg kell állapítani, hogy a Budaörsi Önkormányzat lakosságellenes, maximálisan, és nemcsak ebben a kérdésben, hanem még sok másban is. Ellehetetlenítik a behajtást, a szemételvitelt, a sittelvitelt, a normális építkezést. Nem lesz soha itt ilyen grinczing, ez egy álom, mert 8-10 év volt arra, hogy ezzel a lehetőséggel éljenek a befektetők, de senki nem akart.”

A fórumon megjelent kőhegyi lakosok egyhangúan megszavazták, hogy a szervezők képviseljék érdekeiket a pénteki rendkívüli képviselő-testületi ülésen, ahol majd szót is kérnek az építészek. Szavaztak arról is, hogy a területen lévő lakóházakról vegye le az önkormányzat az építési tilalmat; hogy egyelőre maradjon a 2005-ös szabályozás, ne legyen módosítás; valamint azt, hogy mindenki kollektív bölcsességére számítanak és közösen kidolgozzák a javaslatokat. Az építészek azt is felvetették, hogy ők is készítenek egy alternatív tervet közösen.

Egy felszólaló azt a javaslatot tette, hogy “a legközelebbi fórumot akkor tartsuk, amikor Kálóczi Imrének fogadónapja van”, erre a fórumozók közül néhányan hangosan megjegyezték, hogy “de nincs neki”, “könyörgöm, nem lehet megtalálni.” A felszólaló erre azt reagálta, hogy “akkor hogy lehet őt leváltani?”

 

Katasztrófa vagy megoldás lesz a “darab” vége?

A Kőheggyel kapcsolatban harmadjára megrendezett lakossági fórumon már jóval kevesebb résztvevő volt jelen, mint a legelső alkalommal. Hogy ez mivel magyarázható, az persze kérdéses. Elképzelhető, hogy a kőhegyiek megunták, belefáradtak, esetleg beletörődtek a fejük felett meghozandó döntésbe, és a sok esetben egyoldalú párbeszédekbe. Ilyen fogalom persze nincs, egy párbeszéd nem lehet egyoldalú, azaz nem lehetne…

Mindenesetre valóban elgondolkodtató az a tény, hogy a dühödt és tanácstalan kőhegyi lakosok képviseletében miért nem jelent meg Kálóczi Imre a fórumon. Könnyen érezhetik úgy az érintettek, hogy megválasztott képviselőjük cserbenhagyta őket.

A sok – még mindig fennálló kérdés mellett – azonban egyet biztosan láthatunk: Budaörsön van egy szerep, melyhez a darab többi szereplője képviselőjét keresi.

Április 26-ára Wittinghoff Tamás, Budaörs polgármestere rendkívüli képviselő-testületi ülést hívott össze, addig tarthatunk egy kis szünetet. A késleltetés a drámai szituáció egyik legideálisabb fokozó eszköze. Izgalmas és váratlan fordulatokra is számítani lehet, a bizonytalanság és a feszültség “táplálta” adrenalinsokkból holnap újabb dózist kaphatunk reggel 9 órától a budaörsi Városháza tanácstermében (2040 Budaörs, Szabadság út 134.)

… hamarosan folytatjuk …

 

(Budaörsi Infó, Porcsin Lívia)

facebook:

4 hozzászólás

  1. […] A Kőhegy és környékét érintő szabályozás második napirendi pontként került megtárgyalásra az április 26-ai rendkívüli képviselő-testületi ülésen. (Április 24-én néhány építész rendhagyó lakossági fórumot hívott össze a budaörsi Város…) […]

  2. […] Két nappal korábban, április 24-én 17 órakor a Társaság a Tájékoztatásért (TaT) tagjai egy rendhagyó lakossági fórumot szerveztek, melyet Budaörsön, az Ifjúsági Klubban tartottak. A rendezvény célja az volt, hogy a fórumot vezető építészek és a rendezvényen megjelent kőhegyi lakosok kidolgozzanak egy közös álláspontot, amelyet az építészek a budaörsi képviselő-testület elé terjeszthetnek. A fórumozók és az építészek véleményét, valamint meglátásait egy korábbi cikkünkben má… […]

  3. […] 2013. július 18.     Írta: Budaörsi Infó     Kategória: Budaörs, Helyi hírek, Kiemelt  –  Nagyítás Tovább.. A budaörsi Tájékoztatásért Társaság szórólapon intézett felhívást a Kőhegyen lakók felé 2013. június 20-i dátummal, újranyitva a Kőhegy-dossziét, miután az ügyben a 2013. április 26-án napirendjére tűző képviselő-testületi ülésen már-már körvonalazódni látszódott valamilyen megoldás. Az ügyet kezdetektől figyelemmel kísérhették lapunkon. […]

Válasz küldése

Be kell jelentkeznie, a komment írásához.