Európai Unió: hol a határ?

Az Európai Unió jövőjére nézve a legnagyobb veszély nem az euroszkeptikus pártok erősödése, hanem az európai országok állampolgárai és az elitek közötti szakadék – mondta Hubert Védrine korábbi francia külügyminiszter szerdán Budapesten. A Francia Intézet rendezvényén Balázs Péter, Magyarország első uniós biztosa arról beszélt, hogy a következő európai parlamenti (EP-) ciklusban minden bizonnyal lassul az unió bővítésének üteme.

 

Az Európai Unió: hol a határ? címmel rendezett konferenciasorozat záró estjén Hubert Védrine beszélgetőtársával, Balázs Péter volt külügyminiszterrel egyetértett abban, hogy jelenleg az eurózóna konszolidációjának jött el az ideje, és az uniót foglalkoztató ügyek harmonizációjára kell összpontosítani. Védrine szerint tíz év múlva újra lehet kezdeni az EU bővítését, most azonban arra van szükség, hogy “megálljunk az európai építkezésben, és újragondoljuk, mi az, amit az európai intézmények hozzá tudnak tenni a tagországi parlamentek munkájához”.

Balázs Péter elmondta, a következő európai parlamenti ciklusra Brüsszel valószínűleg a korábbinál jóval kevesebb ország befogadását helyezi kilátásba, úgy vélte ugyanakkor, hogy Szerbia és Montenegró csatlakozása megvalósítható.

Törökországgal kapcsolatosan Hubert Védrine – aki 1997-től 2002-ig töltötte be a külügyminiszteri posztot Lionel Jospin kormányában – kifejtette, nem biztos, hogy a bővítésben kellene gondolkodnia Brüsszelnek, helyette a kiemelt partnerségi kapcsolat is elképzelhető. Abban mindkét előadó egyetértett, hogy az EU-nak át kell gondolnia viszonyát a közelében fekvő, stratégiailag fontos államokkal, mint amilyen Törökország, Oroszország és a keleti partnerség programjában részt vevő országok. A keleti partnerség hat szovjet utódállamra, Ukrajnára, Fehéroroszországra, Moldovára és a három, Kaukázuson túli köztársaságra, Grúziára, Azerbajdzsánra és Örményországra terjed ki. Az elképzelés – a francia kezdeményezésre 2008-ban alapított földközi-tengeri unió mintájára – a hat volt szovjet köztársaságot szeretné az EU-hoz közelebb hozni.

Az euroszkeptikus pártok előretörésével kapcsolatosan Védrine megjegyezte, hogy az 1979-es első közvetlen EP-választás óta folyamatosan csökken a részvételi arány, és részben ez lesz az oka, ha a szélsőséges nacionalista politikai platformok az európai parlamenti voksolás után nagyobb arányban képviseltethetik majd magukat az intézményben.

Balázs Péter emellett értetlenségét fejezte ki a magyar kormánypárt plakátjával kapcsolatosan, amelyen a “Tisztelet a magyaroknak!” mondat olvasható. A Bajnai Gordon vezette kormány külügyminisztere úgy vélte, az üzenet teljesen felesleges, hiszen természetes, hogy Brüsszel tiszteletet tanúsít a tagországok iránt.

francia_intezet_budapest

facebook:

0 Komment

Válasz küldése

Be kell jelentkeznie, a komment írásához.