Sánta Áron bepöccenésről, frakciófegyelemről és a budaörsi legerőteljesebb médiákról
- Budaörsi Infó
- 2013 április 23.
(Budaörs – 2013. április 23., Budaörsi Infó) A budaörsi Fidesz és KDNP április 18-án szervezett aláírásgyűjtést a rezsicsökkentés támogatására. A CBA előtt Csenger-Zalán Zsolt országgyűlési képviselő, Török Czene István fideszes alpolgármester és Sánta Áron (Fidesz-KDNP) képviselő köszöntötte az egybegyűlteket. Sánta Áron a rezsicsökkentés ügye mellett nyilatkozott lapunknak a járási rendszer kiépítéséről és az előző (április 10.) képviselő-testületi ülésen történt vitáról.
Csenger-Zalán Zsolt országgyűlési képviselő mellett Sánta Áron (Fidesz-KDNP) budaörsi képviselőt is kérdeztük a rezsicsökkentésről, a járási rendszerről. 
Sánta Áron részletesen beszélt szerkesztőségünknek az április 10-ei képviselő-testületi ülésen történt “bepöccenéséről” is.
Csenger-Zalán Zsolt meglátása szerint az elmúlt három év legjelentősebb döntéshozatalai között szerepel az új alaptörvény, amely megalapozta a többi, “mélyreható változást”. Az országgyűlési képviselő emellett az oktatási rendszer átalakítását és a járási rendszer kiépítését tartja a legjelentősebb sikernek a Fidesz részéről. Hozzátette, hogy “a járási rendszer itt Budaörsön pont mindenféle vitákat vált ki, de ettől függetlenül ez egy jó dolog, és a budaörsiek is, amikor ez az egész rendszer beindul, érezni fogják, hogy ennek mindenképpen előnyei vannak.”
Budaörsön sok problémát okoz az okmányiroda előtt történő várakozás, melyről egy korábbi cikkünkben már beszámoltunk olvasóinknak. Sánta Áron önkormányzati képviselőt is megkérdeztük arról, hogy szerinte is – Budaörs szemszögéből – az elmúlt három év egyik legjobb eredménye volt a járási rendszer kialakítása?
Sánta Áron úgy gondolja, hogy “az okmányirodai sorok nem elsősorban azért vannak, mert járási rendszer alakult ki. A budaörsi okmányirodán, akik arra jártak, azok személyesen is tapasztalták, hogy a kezdés előtt mindig is nagy sorok voltak, akkor is, amikor a Városháza csinálta. Az aulában szépen gyűrűztek a sorok mindig, hiszen ha egyszerre, a nyitásra odamegy nyolcvan ember, akkor a járástól függetlenül is sor van. Ez egy más kérdés, hogy valóban voltak/vannak fennakadások az ügyintézés során, de azt gondolom, hogy ez elsősorban nem a járási rendszer kérdése, hanem annak, hogy teljesen új rendszer alakul ki az országban, és egyébként pedig nagyon kevés olyan hely van, ami ilyen speciális, mint Budaörs, ahol nem a legnagyobb iroda, ami betölti a járásközponti irodának a funkcióját. Mindenki számára különleges helyzet, hogy Budaörsön nagyobb az okmányiroda, mint a járásközpontban. Ez egy helyzet, amit remélem, hogy az illetékesek minél hamarabb megoldanak. A magunk részéről azt tudjuk tenni, hogy folyamatosan adjuk a jelzéseket a problémákról. Így végül lett járási kirendeltség is Budaörsön, közel a legnagyobb járási kirendeltség az országban, tehát én azt gondolom, hogy ezek a dolgok is elsimulnak majd hamarosan. Azt kell látni, hogy a magyar közigazgatás mindezidáig egy nagyon bonyolult, nagyon nagy vízfej jelleggel működő rendszer volt. Téves az az állítás, hogy elvettek bármit is az önkormányzatoktól, ezek mind állami feladatok voltak, amit eddig az állam átadott az önkormányzatoknak, és az állam most úgy döntött, hogy mostantól nem az önkormányzatoknak, hanem a járásoknak adja át.”
Beszámoltunk Sánta Áronnak arról, hogy néhány héttel ezelőtt szerkesztőségünk járt a budaörsi okmányirodában, és a hosszú sorban várakozó embereket kérdeztük a helyi ügyintézéssel kapcsolatos tapasztalataikról. Ők akkor azt nyilatkozták, hogy amióta az új rendszer lépett életbe, sokkal lassabb minden. Sánta Áront is megkérdeztük, hogy régen gyorsabb volt-e városunkban az okmányirodai ügyintézés. 
“Megmondom őszintén, én nem tudom, hogy most gyorsabb-e vagy lassabb, mert az új rendszerben még nem volt szükségem, hogy bármilyen okmány, vagy bármilyen ügyintézés miatt… Én azt gondolom, hogy nagyon jó rendszer működött Budaörsön, amit én tudok, hogy a rendszert az Önkormányzat átadta az Okmányiroda számára, tehát a mi információink szerint, nem maga az ügyintézés vált lassabbá, hanem az okmányok elkészítése vált lassabbá. Amit mi kértünk a kormányhivataltól, hogy amennyiben ez lehetséges, a budaörsi kirendeltségnek legyen saját vezetője, remélem, hogy erre hamarosan sor kerül, mert a legnagyobb problémát ebben látjuk most szervezetileg, hogy mindent Budakeszin kell aláírni. És ez nem azért baj, hogy Budakeszi vagy Budaörs, egyszerűen azért baj, mert az ügyszám nagyon nagy. Ez az esetek nagy többségében nem okoz problémát, mert a legnagyobb okmányiroda tölti be a járásközpont szerepét, és oda futnak be a kisebb településeknek az apró-cseprő ügyei, amiket simán kezelnek. Csak nálunk ugye nagyon nagy ügyforgalom van, úgyhogy kellene egy saját aláírási joggal rendelkező vezető az okmányiroda élére.”
Az április 10-ei képviselő-testületi ülésen – amelyről részletes beszámolót is készített szerkesztőségünk, különös gondot fordítva a vita részletes bemutatására –, a mentősök ügyével kapcsolatban méltatlan szópárbajok sokasága tarkította a testületi tárgyalást, melynek egyik főszereplője Sánta Áron volt. 
Az esettel kapcsolatban megkérdeztük tőle, hogy valóban ilyen tüzes lelkületű-e, vagy mitől pöccent be ennyire. “Az a helyzet, hogy tényleg évek óta azzal kell szembesülnünk, hogy polgármester úr sokszor hajlamos arra, hogy általánosítson és olyan következtetéseket vonjon le, ami egyébként abszolút nem igaz. Ez is egy ilyen helyzet volt, nekem rengeteg ismerősöm és barátom van a mentőszolgálatnál. A KDNP helyi szervezete évek óta támogatja a helyi mentőszolgálatot akciókkal, karácsonyi ajándékokkal, adományokkal, hiszen tudjuk, hogy milyen nehéz körülmények között kell még Budaörsön is dolgozniuk annak ellenére, hogy egy szép mentőállomás van a rendelkezésükre bocsátva. Az alapján, hogy egy vagy két képviselő mit mond a képviselő-testületi ülésen, ráadásul nem is kimondva, hogy most itten nem támogatunk valamit, olyan hangnemben és hangvételben utasítgatni, meg minősíteni a képviselőket, ahogy azt polgármester úr tette, és kvázi “lesommázni” az eredményt anélkül, hogy látta volna, hogy mi a szavazás eredménye, én azt gondolom, hogy ezt eddig is, és ezután is mindig vissza fogjuk és én személy szerint is utasítani. Én azt gondolom, hogy polgármester úrral mi évek óta próbálunk jó konszenzusban és jó együttműködésben dolgozni, csak azt nem szeretem és szeretjük, amikor egy mentőszolgálat körüli támogatási kérdés saját politikai célja érdekében próbál kiforgatni és felhasználni. Hogy mennyire pöccentem be, vagy nem pöccentem be, a bepöccenés jelensége talán annak a ténynek szól, hogy tényleg rengeteg jó ismerős és jó barát dolgozik a mentőszolgálatnál, és ez alapján, amikor eleve föl sem merült bennem meg jó pár képviselő-társamban sem, hogy ezt ne támogassuk, akkor nem gondolom, hogy ezt a hozzáállást kéne kapnunk.”
A válasz kapcsán egy újabb kérdés fogalmazódott meg bennünk: A mentősök előtt néhány napirendi ponttal, épp a Budaörsi Napló támogatásánál, a jobboldal inkább tartózkodott. Talán épp ebből a hozzáállásból is következtethetett Wittinghoff Tamás arra – a két felszólaló után –, hogy Önök nem kívánják támogatni az ügyet. Erre Sánta Áron a következőket válaszolta: “A Budaörsi Naplónak és a Mentőszolgálatnak mi köze egymáshoz?”
Igen, ez két különböző dolog, csak arra lennék kíváncsi, hogy mennyire igaz Önökre egyébként, hogy a jobboldal mindig ugyanúgy, egységesen szavaz?
Sánta Áron ekképpen válaszolt: “A budaörsi jobboldal egy demokratikusan működő szervezet, tehát az ülések előtt mindig megbeszéljük a kérdéseket, végigmegyünk a napirendeken, egymás között is szavazunk és frakciófegyelemre kérünk mindenkit a frakción belül, tehát ez alapján elmondható, hogy igyekszünk egységes álláspontot kialakítani. 
A Budaörsi Napló támogatásával elmondtuk több alkalommal az előzetes egyeztetések alkalmával is polgármester úrnak, hogy van saját városházi keret a médiamegjelenésekre, hogy több Pest megyei újságban is a városháza pénzén megjeleníti a városházi híreket, tehát, ha ő támogatni szeretné a Budaörsi Naplót, akkor vásároljon ezekből a keretekből hirdetést a Budaörsi Naplóban, és ezt oldja meg, de ehhez ne külön támogatást tegyünk, már csak azért sem, mert az diszkriminatív lenne más, a városban működő írott sajtómegjelenésekkel szemben. Mi mindig megkapjuk, hogy a Budaörs TV, a Budaörs Rádió, amely – azt gondolom – az egyik legerőteljesebben működő média Budaörsön, főleg azért, mert egész Budapesten fogható, tehát azt gondolom, hogy érdemes a támogatásra.”
A budaörsi Fidesz-KDNP-s képviselő megosztotta velünk általános véleményét is a rezsicsökkentésről: “Én azt gondolom, már csak keresztény politikusként is ez egy különleges szempont, nagyon nagy segítség ez még a Budaörsön élők számára is. Tudni kell, hogy Budaörs Óriási pénzeket fordít szociális segélyezésre, ebből is következik, hogy nagyon nagy számú, nehéz sorsú ember él még Budaörsön is, akkor is, mégha sokszor hangoztatjuk is, hogy Budaörs milyen jómódú település. A segélyezettek számára az, hogy a lakótelepi lakás rezsije 30 ezer forintról 27 ezerre csökken, az nyilvánvalóan, akárhogy is nézzük, segítség. Valóban nem jelent olyan nagyon észrevehető dolgot azoknak, akiknek ez nem okoz problémát, de ugyanakkor azt is látni kell, hogy maga a rezsicsökkentés olyan pozitív hatással van az ország gazdasági adataira, ami azért összességében mégiscsak az ország javát szolgálja. Tehát az, hogy óriásit csökkent az infláció ennek a döntésnek a hatására, az már egy olyan szempont, ami miatt már sikeresebbek vagyunk, és már egy olyan mutató, ami hozzátesz Magyarországhoz.”
Vasárnapi információk szerint a rezsicsökkentés megvédéséért már több mint egymillió aláírást gyűjtött össze a Fidesz. Hoppál Péter szóvivő a vasárnapi sajtótájékoztatón elmondta, hogy “Egymillió-ötvenezer ember mondta azt az elmúlt négy hétben Magyarországon, hogy meg kell védenünk a rezsicsökkentést”. A kormánypárt szóvivője hangsúlyozta, hogy a magyar emberek ragaszkodnak a közüzemi díjak mérsékléséhez, kitartanak a Fidesz politikája mellett.
(Budaörsi Infó)
facebook:
[…] A Sánta Áronnal készített, rezsicsökkentéshez kapcsolódó interjúnkban a képviselő elmondta szerkesztőségünknek, hogy “az okmányirodai sorok nem elsősorban azért vannak, mert járási rendszer alakult ki. A budaörsi okmányirodán, akik arra jártak, azok személyesen is tapasztalták, hogy a kezdés előtt mindig is nagy sorok voltak, akkor is, amikor a Városháza csinálta. Az aulában szépen gyűrűztek a sorok mindig, hiszen ha egyszerre, a nyitásra odamegy nyolcvan ember, akkor a járástól függetlenül is sor van.” […]