A budaörsi iskolák helyzete igazgatói szemszögből (2. rész)

(Budaörs, 2017. március 30. – Budaörsi Infó) Felkerestük a budaörsi iskolák igazgatóit, és arra kértük őket, hogy foglalják össze eddigi tapasztalataikat azokkal a változásokkal kapcsolatban, amelyeket az oktatás államosítása vont maga után. Feltett kérdéseinkre két intézmény (Kesjár Csaba Általános Iskola és a Hermann Ottó Általános Iskola) vezetője vállalta a válaszadást, a többiek még nem reagáltak megkeresésünkre.

Hermann Ottó Általános Iskola – Turcsik Viktor

A Hermann Ottó Általános Iskola igazgatója Turcsik Viktor, a Budaörsi Infónak elmondta, hogy összességében a létrehozott szerkezet, mármint a központosított köznevelés, szinte minden ponton tragikus változásokat hozott a budaörsi intézmények életébe.

„A béremelés és az ezzel szorosan összefüggő életpályamodell súlyos bérfeszültséget okozott a pedagógusok között. Azok kaphattak több pénzt, akik minősíthetőek voltak, azaz belekerülhettek az azóta is folyamatosan változó rendeleti, törvényi keretekbe.

Most jutottunk oda, hogy a nyugdíj előtt álló kollégák már minősítési eljárás nélkül kerülhetnek a pedagógus II. fokozatba, ami nagyjából bruttó 20000 Ft-tal több bért jelent.

Mesterpedagógusok pedig jóformán csak azok lehettek a legutóbbi időkig, akik vállalták, hogy éveken keresztül gyakorlatilag ingyen végzik el kollégáik minősítését.

Ez az illetményrendszer nem ismeri el a többletmunkát: a túlórát és a helyettesítést, a kötelező óraszámok megemelése pedig keményen csökkenti a bérgyarapodást.

Ez a bérfeszültség még nagyobb a pedagógiai munkát közvetlenül segítő dolgozóknál, ahol az önkormányzat állományából átkerült kollégák fizetésébe beépítették azokat a juttatásokat, amelyeket az állami foglalkoztatottak soha nem kaptak meg.

Budaörsön egyáltalán nem érezzük, hogy mennyivel többet fordít a kormány köznevelésre, mert mindig is jobban finanszírozottak voltunk a város által, mint a magyarországi átlag.

A változások – az önkormányzat folyamatosan segítsége nélkül – óhatatlanul a budaörsi színvonal romlásához vezethetnek. Nem tudok arról, hogy a központ bármilyen tárgyi fejlesztést tervezne Budaörsön, bár mostanában töltünk ki egy informatikai fejlesztési kérdőívet.

Lehet, hogy ebben történik előrelépés?

A hétköznapi életünkhöz szükséges anyagokhoz, felszerelésekhez, készpénzhez is csak hosszas adminisztratív procedúra árán tudunk hozzájutni. Egy javítási munkálat vagy beszerzés engedélyezése kb. három hétig tart.

Olyan eljárásrendek épülnek ki, melyek lassan, de biztosan felőrlik a korábban önálló gazdálkodáshoz szokott intézményvezetők idegeit. Ilyen körülmények között ugyanis nem biztosítható a rugalmas működés.

A szakmai szervezetekkel nincs érdemi párbeszéd. Folyamatos központi „ötletelés” van. Fárasztóbbnál fárasztóbb, értelmetlenebbnél értelmetlenebb statisztikai lapokat kell kitöltenünk, megdöbbentően rövid határidőkre.

Első gondolatunk az lehetne, hogy a központosítás majd összehozza az egy tankerületben működő intézményeket és elindul valami közös munka.

Ha azonban mélyebbre nézünk, rádöbbenünk, hogy ezzel a felépítéssel, ilyen instabil, koncepció nélküli „nevelésüggyel” teljességgel lehetetlen szinergiát teremteni az intézményrendszerben.
Mindemellett tisztelem minden kolléga, pedagógus és hivatalnok hitét, akik nap mint nap, minden körülmények között szolgálnak egy szebb jövő reményében. Én is hiszek és dolgozom, mert nagyon szeretek iskolát csinálni, remek iskolát – de nem így.”

A sorozat első része:

Kesjár Csaba Általános Iskola – Tóth Krisztina

(Budaörsi Infó)

facebook:

0 Komment