Felvonták a székely zászlót Budaörsön

(Budaörs, 2017. március 14. – Budaörsi Infó) Budaörsön 2017. március 13-án délután 17 órakor a Templom téren felvonták a székely zászlót.

A Zsámbéki-medence és Térsége Gazdakör és a Budaörsi Lakótelepért Egyesület szervezésében került sor az I. Világháborús emlékműnél a rendezvényre.

Korábban, 2017. március 10-én a Lakótelepi Közösségi Házban tartották meg a Székely Szabadság Napját a Zsámbéki-medence és térsége Gazdakör rendezésében több mint száz résztvevővel. Ekkor jelentették be, hogy Budaörsön a Templom téren felvonják a székely zászlót.

A jelenlévőket Kisberk Balázs, a Gazdakör elnöke köszöntötte, majd pedig Kapitány Gábor, a KDNP elnöke mondott beszédet.

Kapitány Gábor beszéde

Mindenekelőtt engedjék meg, hogy megköszönjem Kisberk Balázsnak, a Zsámbéki-medence Gazdakör elnökének azt a munkát, amellyel lehetővé tették a Székely Szabadság Napjának megünneplését.

A Székely Szabadság Napjához kapcsolódóan egy olyan eseménynek lehetünk ma részesei, amivel régóta adósa Budaörs székely honfitársainknak.

A székely zászló felvonása és a Székely Szabadság Napjáról történő megemlékezés, furcsa érzéseket kelt az emberben. Azon a településen tisztelgünk a Trianoni békediktátum által elszakított Erdély előtt, ahol a szabadság korlátozásának emléke még él az itt maradt, ki nem telepített sváb lakosságban. Ők tudják milyen rettegni attól, hogy holnap mi lesz, hogyan élhetik tovább életüket, hogyan tarthatják meg identitásukat.

Sajnos napjainkban a szabadság kérdését az Európai Unión belül a vezető hatalmak kissé másként értelmezik.

Ha Európán kívülről érkezőkről van szó, akkor Brüsszel mindent megtesz azért, hogy nehogy szó érje a ház elejét. Néhány országban képesek eltávolítani a kereszteket a templomok tetejéről, valamint a középületekből, csak azért, hogy identitásukban és vallásukban ne sértsék az ide érkező migránsokat.

De mi a helyzet az 1000 éves múltra visszatekintő székelyekkel?

Fellép-e az Európai Unió az erdélyi magyar iskolákat érő atrocitásokkal szemben?

Fellép-e az Unió a nyelvében gátolt székelyek jogainak csorbításával szemben?

Fellép-e az Unió a román államhatalom asszimilációs törekvéseivel szemben?

Sajnos a válasz igen egyszerű és rövid. Brüsszel ma semmit nem tesz székely honfitársaink védelmében.

Nekünk anyaországi magyaroknak azonban kiemelt kötelességünk az, hogy szolidaritásunkról biztosítsuk a határ túloldalán rekedt nemzettársainkat, és segítsük autonómiatörekvésüket.

Hiú ábránd volt azt hinni, hogy Románia Uniós csatlakozásával megszűnnek a székelyeket érintő problémák. Azt sulykolta a Brüsszeli bürokrácia, hogy a határok megnyitásával rendeződik az igazságtalan trianoni döntés után kialakult helyzet. Mi már akkor is tudtuk, hogy ez nem így lesz. És ma mit látunk, azt, hogy a székely ember sajnos másodrangú állampolgára lett az Európai Uniónak. Azt látjuk, hogy egy gazdasági menekültre is jobban figyel Brüsszel, mint egy 1000 éves múlttal rendelkező európai népcsoportra.

Bíznunk kell azonban abban, hogy a székelyek törekvése, isten segítségével megvalósulhat, mert aki ismeri a székely embereket, az tudja, hogy a székely akaratnál nem sok erősebb van a világon.

És hogy kellő módon alátámasszam az elhangzottakat, engedjenek meg két idézetet. Az első a székely himnuszból az a sor, amely azt mondja, hogy ‘Maroknyi székely porlik, mint a szikla’.

Igen ám, de Wass Albert azt írja Üzenet haza című versében, hogy A VÍZ SZALAD, A KŐ MARAD.

Én csak azt teszem hozzá ehhez, hogy a SZÉKELYSÉG, minden törekvés ellenére MEGMARAD.

Köszönöm, hogy meghallgattak!

Ezt követően Csenger-Zalán Zsolt országgyűlési képviselő, Kisberk Balázs és Kapitány Gábor felvonták a székely zászlót.

(Budaörsi Infó)

facebook:

0 Komment