A hónap tehetsége: Nagy Marianna

(Budaörs, 2015. június 29. – Budaörsi Infó) Sorozatunkat tovább folytatva bemutatjuk önöknek július hónap tehetségét, Nagy Mariannát. Fotókiállításának megnyitója a Városi Ifjúsági Klubban 2015. július 1-én hat órakor lesz. Képei egy hónapon keresztül lesznek megtekinthetőek.

Nagy Marianna 1989-ben született. A fotográfia gyermekkora óta foglalkoztatta. Első fényképezőgépe egy kompakt filmes gép volt, amit a szüleitől kapott, és azzal fotózta a természetet, a családját és a barátait.

“Általános iskolában ismerkedtem meg jobban a fénnyel való rajzolással, ahol a Pillantás Fotókör tagjaként – melyet Füzér Judit vezetett – kezdtem el fotópályázatokon részt venni, eleinte csoportban majd egyéni pályázóként. A gimnáziumban rajz szakon tanultam tovább, ezt követően felvételt nyertem a Budapesti Szolgáltató- és Kézművesipari Szakképző Iskolába, ahol megszereztem fényképész és fotótermék kereskedő szakmámat. Nagyon sokat tanultam mentoraimtól Szipál Pétertől és Berkei Csabától a portrékészítésről, illetve egy gyakorlati előadáson Vékás Magdolnától az archaikus technikákról.

Az analóg, digitális és archaikus eljárások egyaránt érdekelnek. Szeretem, ha egy kép valamilyen történetet mesél el, amely érzelmekkel teli hangulatot fejez ki, legyen az pozitív vagy negatív hatással a nézőre. Jelenleg a természet iránti szeretet és tiszteletemből eredően környezettan szakon tanulok tovább a felsőoktatásban, és szabadúszóként fényképezek.

Mára kialakult, hogy legfőképpen portrékat szeretek készíteni (portré, portfólió, családi képek, esküvő…). Ha van saját koncepcióim, azt úgy szoktam megvalósítani, hogy a fotózás elemeit általában magam tervezem meg előre, egyénre szabottan.”

Mi lesz a kiállításod fő témája?

“Kiállításom fő témája az ember és az emberi érzelmek, gondolatok. Két kategóriára osztanám a kiállítás képeit; az egyik az, amelyeknek nagy része önportrék, itt valamilyen gondolatot, érzést örökítettem meg, ezen kívül pedig lesznek még kiállítva családi témájú portréképek. Körülbelül 18 kép lesz látható a kiállításon.

Azért választottam ezeket, mert közel állnak hozzám és kifejezik munkásságom egy részét.”

Nagy Marianna fotója

Mióta foglalkozol fotózással?

“Körülbelül 2002 óta, komolyabban 2008 óta. Hogy miért pont ezt választottam azt nem tudnám megmondani, lehet, hogy inkább a fotózás választott engem. Mindig is érdekelteket a képzőművészeti dolgok, rajzolni pedig nem tudok, így maradt a fotózás.

Legjobban az tetszik, hogy számtalan megvalósítást, megörökítést és kivitelezést kínál mind technikai mind koncepciós szempontból. Elkaphatsz pillanatokat, de akár előre el is tervezheted a koncepciódat különböző fényképezőgépekkel, játszhatsz a fénnyel, színekkel, kép alkotóelemeivel, s az előhívásnál is variálhatsz, viszont sosem készül két ugyanolyan kép, ahogy az ember sem lép ugyan abba a folyóba kétszer. Emellett nem vagyok igazából a szavak embere, jobban szeretem olykor képekben kifejezni az érzelmeket, van is erre egy mondás: „egyetlen kép felér ezer szóval”.

Mit szeretsz a legjobban fotózni?

Embereket, és a természetet.”

Milyen távlati terveid vannak?

“Jelenleg a felsőoktatásban tanulok környezettan szakon, mellette dolgozom és élek a hobbijaimnak. Szeretném felhívni a figyelmet a fénykép erejét és befolyását az emberekre a természetvédelemben. Leendő szakdolgozatom témája is ehhez kapcsolódik. Örülnék, ha nem csak hobbi maradna számomra a fotográfia. Hogy hogyan tovább azt majd hozza a sors. Van pár dolog még a bakancslistámon, remélem megvalósulnak.”

Miért ajánlanád másnak is azt, hogy elkezdjen fotózással foglalkozni?

“Azért, mert kiélhetik kreativitásukat és részben egyfajta terápia is- legalábbis számomra, mivel megnyugtat és fejleszti a koncentrációképességemet. Emellett boldogsággal tölt el, ha örömet tudok szerezni másoknak a róluk készült fotóimmal. S nincs még egy ehhez fogható technika, ami konkrétan a pillanatot örökíti meg egy képen.”

Nagy Marianna

Szerinted napjainkban ki számít jó fotósnak?

“Nem elég egy jó fotó készítése, ehhez szerintem elhivatottság kell, amihez szükséges még egy különleges látás és gondolkodásmód. A szakmai tanulmányokat könyvekből és az internetről meg lehet tanulni, habár véleményem szerint egy szakiskola elvégzése a tanárok tapasztalataival együtt sokkal többet tud nyújtani az alapok elsajátításához. Igen, annak tartom magam. Ha lenne külön kategória, akkor az olyan hobbi fotósok közé sorolnám jelenleg magam, akik nem kifejezetten ebből élnek meg, de hozzá tartozik a szerves életükhöz a fényképezés és az alkotás.”

Milyen elismeréseket kaptál a munkáiddal kapcsolatban?

Kiemelt díjaim közé sorolnám:

2009       Budapesti Szolgáltató- és Kézművesipari Szakképző Iskola: Különdíj

2009       VI. Nemzetközi fotókiállítás: Különdíj

2014       Zöld Pixel Turisztikai és Természet fotópályázat: II. hely

2015       „Az év fotója” – portré kategóriában

Van fotós példaképed?

“Konkrét példaképem nincsen. Természetesen vannak régebbi és kortárs művészek, akiknek a képeit időnként megtekintem és csodálattal tekintek rájuk, ezek szuggesztíven hatnak rám. Például: Szipál Péter, Ansal Adams, Barcsai Jenő, Joseph Mallord William Turner, Jan Saudek, Marcin Kesek, Mitch Dobrowner…”

Hol tanulsz jelenleg és kitől tanultál fotózni?

“Jelenleg a Wesley János Lelkészképző Főiskolán tanulok környezettan szakon. 2002-ben kezdtem fényképezni egy fotós szakkörben, amit még a Kesjár Csaba Általános Iskolában Füzér Judit tanár nő vezetett. Ott egy másfajta látásmód kezdett kialakulni bennem, ezt követően rajz szakon tanultam tovább a gimnáziumban, de a fotózáson és a földrajzon kívül nem érdekelt más. Végül a Szolgáltató- és Kézművesipari Szakképző Iskolában kezdtem komolyan foglalkozni a fénnyel való rajzolással, itt számtalan jó tanárom volt: Szabó Kálmán, Lévai Jenő, Berkei Csaba, Tóth Csilla és még sorolhatnám a neveket. Később Szipál Péter vált a mentorommá, akitől sokat tanultam a portrékészítésről. BKF-re egyszer felvételiztem, de nem vettek fel államilag támogatott szakra, azóta magamat képzem.”

Nagy Marianna fotója

A szüleid  támogatják azt, hogy fotózol?

“Hm… Gimnázium után kezdetben édesapám nem támogatta az ötletemet, hogy fényképész szakon tanuljak tovább, de mára már elfogadta. Édesanyám a kezdetektől fogva segített, amiben csak tudott.”

Szerinted mitől jók a te fotóid? Mitől különlegesek?

“Próbálom úgy megkomponálni a képeimet, hogy a fotózott személy egyénisége és hangulata visszaköszönjön a fotókon az én szemléletmódommal.”

Akinek felkeltette az érdeklődését Nagy Marianna munkái, az a Városi Ifjúsági Klubban megtekintheti a képeit 2015. július 1-től.

(Budaörsi Infó)

facebook:

0 Komment