A moszkvai amerikai nagykövet már 2008-ban figyelmeztetett egy lehetséges ukrán válságra

William Burns korabeli moszkvai amerikai nagykövet egy 2008-as titkos diplomáciai táviratában a mostani ukrán válságot szinte előrevetítve felhívta Washington figyelmét, milyen súlyos következményekkel járhat Ukrajna törekvése a NATO-tagságra – közölte a bizalmas amerikai diplomáciai sürgönyöket százezrével kiszivárogtató WikiLeaks portál.

Burns egyebek mellett arról tájékoztatta az amerikai kormányt: félő, hogy Ukrajna kettészakad, és ez erőszakhoz, sőt, polgárháborúhoz is vezethet, “ami Oroszországot döntésre kényszerítené, beavatkozik-e vagy sem”.

– Az első orosz reakció visszafogott volt, amikor kiderült, hogy Ukrajna – Grúziával együtt – a bukaresti NATO-csúcson be akar jutni a tagság előszobájának számító tagsági akciótervbe (MAP).

Szergej Lavrov külügyminiszter és más moszkvai vezetők később azonban erős ellenzésüknek adtak hangot. Azt sugalmazták, hogy Oroszország a további keleti terjeszkedésre potenciális katonai fenyegetésként fog tekinteni – írta a diplomata “a nyet az nyet: Oroszország megvonta a NATO-bővítés határait” felcímű, 2008. február elsején keltezett jelentésében.

A NATO kibővítése, főképp Ukrajna esetében “érzelmi és neuralgikus” ügy marad Oroszország számára, de stratégiai politikai megfontolások szintén alátámasztják részéről Ukrajna és Grúzia NATO-tagságának heves ellenzését – hívta fel a figyelmet Burns 2008-ban.

Indoklásképpen kifejtette, az orosz kormány és szakértők továbbra is azt állítják, hogy Ukrajna NATO-tagsága jelentős hatással lenne az orosz védelmi iparra, az orosz-ukrán családi kapcsolatokra és általában a kétoldalú kapcsolatokra.

A 2008. áprilisi bukaresti NATO-csúcson végül nem alakult ki egyetértés a két ország felvételéről a tagság egyfajta “előszobájának” tekinthető, a csatlakozásra való felkészülést szolgáló tagsági akciótervbe. Ukrajna NATO-csatlakozási felkészülésének folyamatát 2010-ben az oroszbarát ukrán elnök, Viktor Janukovics leállíttatta, akinek idén február végi megbuktatása után ismét felvetődött az elképzelés. A kormányváltás után az ország NATO-csatlakozásáról már március elején törvényjavaslatot terjesztett be a kormánypárti Haza frakció három képviselője – igaz, ezt akkor napirendre sem tűzte a parlament.

A kelet-ukrajnai válság kiéleződése, az orosz beavatkozásra utaló jelek megsokszorozódása után 2014. augusztus 29-én Kijevben Arszenyij Jacenyuk miniszterelnök bejelentette: az ukrán kormány törvényjavaslatot terjeszt be, amelyben megszünteti Ukrajna semleges státusát, és felújítja NATO-csatlakozási felkészülését.
https://wikileaks.org/plusd/cables/08MOSCOW265_a.html#efmAB5ACs

Elfogadták az újabb uniós szankciókat

Az Európai Unió tagállamai hivatalosan – a korábbi terveknek megfelelően hétfőn este úgynevezett írásos eljárással – elfogadták az Oroszországgal szembeni újabb büntetőintézkedéseket, és hatálybalépésük a következő napokban várható – közölte Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke.

A belga politikus által jegyzett kommüniké szerint így lesz idő értékelni a kelet-ukrajnai tűzszünet és béketerv megvalósítását. Van Rompuy azt is világossá teszi, hogy az EU készen áll a szankciók részleges vagy teljes felülvizsgálatára, ha azt a helyszínen zajló fejlemények indokolják.

Az intézkedésekről pénteken, az állam- illetve kormányfőktől kapott világos mandátum birtokában állapodtak meg a tagállamok uniós nagykövetei, úgynevezett állandó képviselői, azzal a megkötéssel, hogy hivatalosan hétfőn fogadják majd el őket, és kedden közzé is teszik a szankciókat az EU hivatalos közlönyében, egyúttal hatályba is léptetve azokat. Az eljárás, amelyben minden tagállamnak kivétel nélkül írásban kellett volna jeleznie, hogy egyetért, hivatalosan délután három órakor zárult volna, ám ezt hatig meghosszabbították, majd a nagykövetek újra összeültek, és estig vitáztak a nyitott kérdésekről.

Közben Alexander Stubb finn miniszterelnök Helsinkiben bejelentette: a szankciók lényegével egyetért, de az időzítéssel Finnországnak problémája van. Előzőleg Dmitrij Medvegyev orosz kormányfő közölte: Oroszország az újabb nyugati szankciókra válaszul kitilthatja légteréből az amerikai és európai repülőgépeket. Ennek egyik legfőbb kárvallottja a német Lufthansa, a francia Air France és a holland KLM mellett a finn Finnair lehet, amely rengeteg járatot üzemeltet Ázsia és Európa között az orosz légtéren keresztül.

Az, hogy pontosan milyen büntetőintézkedésekkel sújtja az Európai Unió Oroszországot, majd csak akkor válik ismertté, mikor az erről szóló jogszabályokat kihirdetik az EU hivatalos lapjában. Egy, a neve elhallgatását kérő diplomata ugyanakkor elárulta, hogy a büntetőintézkedések két csomagból állnak: egyrészt ismét további neveket adnak azok listájához, akiket beutazási tilalommal és az unióban található vagyonuk befagyasztásával sújtanak, és egyúttal bővítik azok körét, akiket ilyen intézkedésekkel lehet sújtani. Az állam-, illetve kormányfőktől kapott felhatalmazás értelmében szankcióval sújtható a jövőben minden természetes és jogi személy, akinek köze van a donbaszi szeparatistákhoz.

Emellett az Európai Bizottság hétfőn ismertette a tagállamokkal azokat az elképzeléseit, hogy milyen további gazdasági szankciókat lehetne alkalmazni Oroszországgal szemben. Itt az egyeztetéseket ismerők szerint az volt a kérdés, hogy bővítsék-e a jelenlegi, négy pillérre támaszkodó szankciós rendszert, ám végül az az álláspont kerekedett felül, hogy a meglévő szankciókat módosítsák, mélyítsék. Ennek megfelelően az újabb rendelkezések is orosz vállalatok tőkepiaci hozzáférését, a hadiipart, az úgynevezett kettős felhasználású, polgári és katonai-rendészeti célra is alkalmazható eszközöket és az olajipar úgynevezett érzékeny technológiáit érintik.

Az uniós tőkepiachoz való hozzáférést eddig öt, többségi orosz állami tulajdonban lévő bank számára korlátozta az Európai Unió. Ezt most hadiipari és energiacégekkel is megtehetik. Bennfentesek szerint az intézkedések célja, hogy ezek a vállalatok ne tudjanak az uniós piacról finanszírozáshoz jutni, ezért végső soron terhet jelentsenek az orosz központi költségvetés számára.

A kettős felhasználású termékek esetében, amellett, hogy katonai célra nem lehet őket értékesíteni, az új szankciók ezen túlmenően konkrétan nevesítik, hogy mely vállalatok számára nem lehet ilyen termékeket exportálni.

Az energiaipar területén pedig a mélytengeri és sarkköri fúrást lehetővé tévő technológiák mellett a kőolaj-finomítást érintő rendelkezések várhatóak. Újságírói kérdésre az uniós forrás világossá tette: azt, hogy Magyarország orosz állami hitelből orosz technológiával tervezi bővíteni atomerőmű-kapacitását, a szankciók sem mint nukleáris projektet, sem mint pénzügyi műveletet nem érintik.

facebook:

0 Komment