Az EU nem ismeri el a Krím orosz annektálását

Nem ismeri el a Krím félsziget orosz annektálását az Európai Unió – jelentette ki kedden közös közleményében Herman Van Rompuy, az Európai Tanács és José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke.

Az Európai Unió sem jogellenes krími népszavazást, sem annak eredményét nem ismeri el. Az Európai Unió nem ismeri el, és nem fogja elismerni a Krím és Szevasztopol Oroszországhoz csatolását – közölte Barroso és Van Rompuy.

A mindössze hét soros közleményben az Európai Tanács és az Európai Bizottság elnöke világossá tette, hogy a csütörtökön kezdődő uniós csúcstalálkozón az Európai Unió állam- és kormányfői át fogják tekinteni a Ukrajnában kialakult helyzetet, és “meg fognak állapodni az egységes európai válaszról”.

Az MTI birtokába jutott az állam- és kormányfők ülésének tervezett zárónyilatkozata, amelyet a tagállamok diplomatái és a tanács vezetése szövegez. A szöveg szinte teljes egészében a csúcs eredeti témájával, az iparpolitikával, valamint a klíma- és energiastratégiával foglalkozik, a végén mindössze kétsoros megjegyzés szerepel arról, hogy az “események tükrében, az Európai Tanács áttekinti majd Európa keleti szomszédságának helyzetét, különös tekintettel Ukrajnára”.

Az Európai Unió külügyminiszterei hétfőn döntöttek arról, hogy miután orosz részről nem történtek a konfliktus enyhítését szolgáló pozitív lépések, Ukrajna területi egységének, függetlenségének és szuverenitásának aláásása miatt 21 orosz és krími politikus és katonai vezető ellen büntetőintézkedéseket, vagyonbefagyasztást és beutazási tilalmat rendel el.

Az MTI által megkeresett diplomáciai források egyelőre nem nyilatkoztak arról, hogy a csütörtökön kezdődő csúcstalálkozón megszülethet-e a döntés az Oroszországgal szembeni büntetőintézkedések bővítéséről.

A két héttel ezelőtti rendkívüli csúcstalálkozón az állam- és kormányfők úgy határoztak, hogy három lépcsőben helyeznek kilátásba büntetőintézkedéseket Oroszországgal szemben. Első lépésként azonnal felfüggesztették Oroszországgal a vízumkönnyítésről és az új partnerségi megállapodásról szóló tárgyalásokat. Most hétfőn döntöttek a második lépcsőnek számító célzott intézkedésekről, beutazási tilalmak elrendeléséről és vagyonbefagyasztásokról. Harmadik lépésként az állam- és kormányfők széles körű gazdasági, kereskedelmi szankciók bevezetését vetítették előre abban az esetben, ha az oroszok további lépéseket tesznek a helyzet destabilizálása felé.

Szakértő: Putyin beszéde egy új hidegháborús korszak kezdetét jelzi

Vlagyimir Putyin orosz elnöknek a Krím Oroszországhoz csatlakozásáról mondott keddi beszéde egy új hidegháborús korszak kezdetét jelenti – mondta Póti László, a Magyar Külügyi Intézet tudományos főmunkatársa az MTI-nek.

Az elemző kiemelte: azért mérföldkő a keddi beszéd, mert Putyin korábban csak elviekben bírálta a Nyugatot és az Egyesült Államokat, most azonban a Krím helyzetével kapcsolatban Moszkva közvetlen érintettsége miatt “gyakorolt nagyon erős kritikát”. A most kezdődő új korszakra hűvösebb politikai kapcsolatok és keményebb retorika lesz jellemző, és ha ez a helyzet tartósnak bizonyul, akkor a gazdaságban is éreztetni fogja a hatását – vélekedett.

Az orosz elnök beszédében szólt arról, hogy milyen sorsot szán a Krímnek: mielőbb csatlakoznia kell az Orosz Föderációhoz. A kedden aláírt – Moszkvában államközinek nevezett – szerződést jogi lépések követik, amelyek eredményeként a terület heteken-hónapokon belül Oroszország része lesz – magyarázta.

Póti László véleménye szerint ezen már nem lehet változtatni, “befejezett tényként lehet kezelni”.

A szakértő szerint a történtek hatására a Nyugat nem változtat eddigi álláspontján, továbbra sem fogja elismerni a Krím elszakadását Ukrajnától, és szankciókat érvényesít Moszkvával szemben. Ezek azonban csak arra alkalmasak, hogy azt a politikai jelzést adják: a Nyugat nem ért egyet Oroszország lépéseivel, éles nézetkülönbség áll fenn Moszkva és a Nyugat között. Ennél többet azonban nem érhetnek el a szankciók, hatásuk korlátozott, nem fogják megrendíteni Oroszország helyzetét – mondta.

Póti László arról is beszélt, hogy ha hinni lehet Putyin szavainak, akkor Oroszország megáll a Krím határánál. Néhány hete az orosz elnök azt is kijelentette ugyan, hogy egyáltalán nem akar területeket elvenni Ukrajnától, de a kutató szerint ezúttal hitelt lehet adni Putyin kijelentésének. Hozzátette: Oroszországnak és az orosz elitnek nem áll érdekében, hogy újabb területeket szerezzen meg Ukrajnától.

Kedden a Kremlben aláírták az orosz-krími államközi megállapodást a Krími Köztársaságnak és Szevasztopolnak az Oroszországi Föderációhoz csatlakozásáról, miután az orosz államfő a szerződés támogatására kérte a parlament mindkét házát. Putyin beszédében azzal vádolta meg az Egyesült Államokat és szövetségeseit, hogy maguknak tartják fenn a jogot, hogy a világ sorsáról döntsenek, és olyan koalíciókat hozzanak létre, amelyek az “aki nincs velünk, az ellenünk van” elven alapulnak.

A NATO nem ismeri el a Krím orosz annektálását

A Krím orosz annektálása illegitim, törvénytelen, és a NATO-szövetségesek nem fogják elismerni – tudatta kedd esti közleményében Anders Fogh Rasmussen, az észak-atlanti szövetség főtitkára.

A dán politikus kommünikéjében egyúttal elítélte Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentéseit azokról a jogszabályokról, amelyekkel az Oroszországi Föderáció magába fogadja a Krímet.

“Oroszország minden felszólítást figyelmen kívül hagyott, hogy térjen vissza a nemzetközi jog keretei közé, és veszélyes úton halad tovább” – húzza alá Rasmussen, aki szerint Moszkva azzal, hogy megsérti Ukrajna szuverenitását és területi egységét, otrombán felrúgja saját nemzetközi kötelezettségeit. Ezt semmi sem magyarázhatja, és csak tovább mélyíti Oroszország nemzetközi elszigetelődését – állapítja meg a NATO-főtitkár.

Anders Fogh Rasmussen ugyanakkor aggodalmát fejezi ki, amiért egy ukrán katona életét vesztette, és minden felet maximális önmérsékletre szólít, és szorgalmazza, hogy tegyenek meg minden lehetséges intézkedést a további eszkaláció elkerülése érdekében.

facebook:

0 Komment