Uniós vezetők: a krími népszavazás jogellenes – Oroszország: történelmi pillanat

Jogellenesnek minősítették vasárnap uniós csúcsvezetők az Ukrajnához tartozó Krím félsziget jövőbeli jogállásáról a helyi oroszbarát vezetés által kiírt népszavazást, és egyúttal jelezték: az EU-országok külügyminiszterei hétfőn további intézkedésekről döntenek.

Herman Van Rompuy, az Európai Tanács, valamint José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke közös nyilatkozatban emlékeztetett arra, hogy az uniós országok állam-, illetve kormányfői már március 6-án leszögezték: az ukrán alkotmánnyal és a nemzetközi joggal ellentétesnek tekintik az Oroszországhoz való csatlakozás népszavazásra bocsátását. Van Rompuy és Barroso megerősítette, hogy az EU nem fogja elismerni a referendum kimenetelét.

Az ukrajnai válság megoldása a két uniós intézmény vezetője szerint csakis Ukrajna területi épségén, szuverenitásán és függetlenségén alapulhat, az ukrán alkotmány keretei közé kell illeszkednie, és szigorúan érvényesítenie kell a nemzetközi normákat.

“Csakis közös diplomáciai munkával találhatunk megoldást a válságra, beleértve az ukrán és az orosz kormány közötti közvetlen megbeszéléseket” – vélekedett Van Rompuy és Barroso. Hozzátették, az EU különös felelősséget visel Európa békéjéért, stabilitásáért és prosperitásáért, és ezeket a célokat továbbra is minden rendelkezésére álló eszközzel követni fogja.

Az uniós tagországok állam-, illetve kormányfői testületének, valamint az unió javaslattevő-végrehajtó intézményének vezetője a közös nyilatkozatban megerősítette: határozottan elítélik, hogy Oroszország – anélkül, hogy azt kiprovokálták volna – megsértette Ukrajna szuverenitását és területi épségét. Felszólították Oroszországot, hogy csökkentse fegyveres erőinek létszámát a válság előtti szintre, és vonja vissza azokat az állandó körletekbe.

A március 6-i csúcstalálkozón az EU-országok vezetői felfüggesztették Oroszországgal a vízumügyi, illetve az új átfogó megállapodást célzó tárgyalásokat, valamint egyetértésüket fejezték ki azzal, hogy le kell állítani az Oroszországot is magában foglaló G8-csoport következő, Szocsiban tervezett csúcstalálkozójára való felkészülést. Egyúttal kilátásba helyezték, hogy amennyiben napokon belül nem enyhül a feszültség, az EU szankciós intézkedéseket hoz Oroszországgal szemben.

Ennek jegyében – miként azt már közölték Brüsszelben – olyan orosz tisztségviselők listáját állítják össze, akikkel szemben uniós beutazási tilalmat, illetve vagyonbefagyasztást kívánnak érvényesíteni. Van Rompuy és Barroso vasárnapi nyilatkozata azt jelezte, hogy az EU-országok külügyminiszterei a március 6-i EU-csúcs nyilatkozatával összhangban “további intézkedésekről” fognak dönteni.

Vasárnap este Martin Schulz, a harmadik uniós alapintézmény, az Európai Parlament elnöke is nyilatkozatot tett, és abban sajnálkozásának adott hangot, hogy a Krímben lebonyolították a referendumot, amelyet illegitimnek minősített.

“Az Európai Parlament teljes mértékben támogatja Ukrajna területi integritását. Az egyesült Ukrajnának lehetőséget kell adni arra, hogy szabadon határozhassa meg jövőjét” – hangsúlyozta Schulz. Megerősítette, hogy elítéli a Krímbe történt orosz katonai behatolást, amely sértette a nemzetközi jogot, valamint Ukrajna szuverenitását. Emlékeztetett arra: a múltban gyakran érveltek katonai akció szükségessége mellett etnikai kisebbségvédelemre hivatkozva, de az ilyesmi katasztrofális következményekkel járt.

Az említett EU-csúcs a lehetséges uniós válaszlépések harmadik fázisára is utalt: további orosz feszültségélező lépések esetére kilátásba helyezett “messzemenő” gazdasági következményekkel járó intézkedéseket. Ez a harmadik fázis egyelőre nem aktuális, a miniszterek hétfői tanácskozásától csupán a felelősnek tekintett orosz személyekkel szembeni szankciók kimondása várható. Vlagyimir Putyin orosz elnök az előzetes kiszivárogtatások szerint nem lesz rajta a feketelistán.

Vasárnap délután az MTI érdeklődésére brüsszeli diplomáciai források elzárkóztak attól, hogy – akár név nélkül – nyilatkozzanak a szankciós lista összeállítását célzó munka állásáról. Korábbi hírek szerint meglehetősen nagy volt a különbség a tagállamok elképzelései között: a lengyelek, a baltiak és a britek sok, a dél-európai országok jóval kevesebb személyt akartak felvenni a névsorba.

Egyes diplomaták szerint a németek kulcsszerepet játszanak az álláspontok összehangolásában. Ezt alátámasztja, hogy Angela Merkel német kancellár vasárnap is beszélt telefonon Putyinnal.

EU-körökben egyelőre nem vállalkoztak arra, hogy megjósolják, az a hír, miszerint az oroszok a Krímben jövő péntekig felhagynak az ukrán helyőrségek blokádjával, mennyire enyhítheti a szankciókat. Tény, hogy számos uniós diplomata korábban jelezte: ha meg is tartják vasárnap a Krímben a referendumot, de az oroszok ennek nyomán nem jelentik be a félsziget annektálását, hanem tárgyalási készséget jeleznek, akkor lehet játéktere a diplomáciának.

Az, hogy az állítólagos krími orosz blokádfelfüggesztés a jövő heti EU-csúcs végéig, péntekig lenne érvényben, megfigyelők szerint arra is utalhat, hogy Moszkva az uniós csúcsvezetők tanácskozásának idejére lehetőséget kíván hagyni a diplomáciai megoldásra, a Nyugat és Oroszország közötti gazdasági háború elkerülésére.

Nariskin: Történelmi pillanat Oroszország számára a krími népszavazás

Oroszország számára történelmi pillanat a krími népszavazás – jelentette ki az orosz parlament alsóházának elnöke nem sokkal az urnák lezárását követően vasárnap.

Szergej Nariskin az állami Pervij kanal (Egyes csatorna) televíziós csatornának nyilatkozva azt mondta, hogy “a referendum adatai önmagukért beszélnek”. A duma elnöke a magas részvételi arányra utalt. Szerinte meggyőzőek lesznek az eredmények, bár még csak az exit poll felmérés adatai állnak a rendelkezésre. Az orosz politikus ugyanakkor elismerte, hogy meg kell várni a hivatalos adatokat, de rögtön hozzátette, hogy “feltételezzük, hogy azok ugyanilyenek lesznek”.

Szergej Nariskin a krími népszavazáson megfigyelőként jelenlevő parlamenti képviselők elmondására hivatkozva arról számolt be, hogy “sokan, különösen az idősebb korosztály képviselői könnyekkel a szemükben tették bele az urnába a szavazólapot, és azok az öröm könnyei voltak”. Azt mondta, megértik, hogy a független Ukrajna létrejötte óta eltelt 23 év a krímiek számára a várakozás évei voltak.

A duma elnöke úgy fogalmazott, hogy Oroszország 1991 óta (a Szovjetunió széthullását követően) csak veszített a területéből és lakosságából, és hozzátette, hogy “most végre 1945 után először kapjuk vissza honfitársainkat, ezért számunkra, Oroszország számára ez valóban történelmi nap”.

A Kreml egyelőre nem szólalt meg a krími népszavazásról, de Igor Karaszin orosz külügyminiszter-helyettes közölte, hogy Moszkva figyelmesen követi a szavazatok összeszámlálását.

Nem tapasztaltak komoly szabálysértéseket a krími népszavazáson az orosz megfigyelők – mondta az urnák lezárását követően Vlagyiszlav Grib, az orosz Társadalmi Kamara képviselője. Az állampolgárok érdekeinek és jogainak védelmét az orosz végrehajtó hatalomban biztosítani hivatott kamara küldöttségének vezetője szerint “minden demokratikus eljárást és jogi normát betartottak” a krími népszavazás lebonyolításakor.

Vlagyiszlav Grib a referendum “pontos szervezését és a példa nélkül álló magas részvételi arányt” emelte ki. Azt mondta, hogy “semmiféle szuper meggyőzés nem folyt” a Krími Autonóm Köztársaságban, és “a krímiek maguk is felfogták a történtek fontosságát”.

Az orosz Társadalmi Kamara megfigyelőiből álló küldöttség vezetője azt is fontosnak tartotta kijelenteni, hogy minden politikai erő és szervezet, valamennyi nemzetiség részt vett a krími népszavazáson. Szerinte a félsziget hatóságai a teljes mértékben biztosították a megfelelő körülményeket a megfigyelők és a sajtó munkájához.

Valerij Rjazanszkij, az orosz parlament felsőházától a Krímbe érkezett megfigyelőcsoport tagja ugyancsak úgy vélekedett a szavazás befejezését követően, hogy a félsziget Oroszországhoz csatlakozásáról tartott referendum “a helyi törvényi szabályozással és a nemzetközi gyakorlattal teljes mértékben összhangban” volt.

Exit poll: a krímiek 93 százaléka szavazott az Oroszországhoz való csatlakozásra

A Krímben tartott vasárnapi népszavazás résztvevőinek 93 százaléka támogatta, hogy az Ukrajnához tartozó autonóm terület Oroszországhoz csatlakozzon – derült ki annak az exit poll felmérésnek az eredményéből, amelyet a Kriminform helyi hírügynökség rendelt meg, és amelyet rögtön az urnazárás után tettek közé.

Hague: “senkivel nem lehet elhitetni, hogy törvényes a referendum”

A Krím félsziget hovatartozásáról rendezett vasárnapi népszavazás egyetlen eleme sem alkalmas arra, hogy bárkit is meggyőzzön a referendum törvényességéről – közölte vasárnap esti nyilatkozatában a brit külügyminiszter.

William Hague a londoni külügyminisztérium által ismertetett közleményében elítélte a népszavazás megtartását, amely szavai szerint sérti az ukrán alkotmányt, és a nemzetközi közösség önmérsékletet sürgető felhívásaival dacolva rendezték meg.

Hague kiemelte: a referendumot alig tíz nappal ezelőtt írták ki, nem volt megfelelő kampány, sem nyilvános vita, az ukrán politikai vezetők nem tudtak ellátogatni a Krímbe, ahol jelen volt viszont egy “külföldi ország” több ezer katonája. Mindez a rendes demokratikus eljárás gúnyrajza – fogalmaz vasárnapi nyilatkozatában a brit külügyminiszter.

William Hague közölte: az Egyesült Királyság – a nemzetközi közösség többségi álláspontjának megfelelően – nem ismeri el a népszavazást, sem annak eredményét. A brit kormány véleménye szerint az Európai Unió külügyminisztereinek hétfői brüsszeli találkozóján olyan intézkedéseket kell hozni, amelyek erőteljesen jelzik Oroszország számára, hogy e kihívás Ukrajna szuverenitása és területi integritása ellen gazdasági és politikai következményekkel fog járni – hangsúlyozza a brit külügyminiszter vasárnapi nyilatkozatában.

Hague hozzátette: elfogadhatatlan lenne, ha Oroszország a népszavazást felhasználná a Krím annektálására vagy ukrán területen végrehajtandó további akciókra. Egyúttal felszólította Oroszországot, hogy a válságot kiélező egyoldalú és provokatív akciók helyett kezdjen párbeszédet Ukrajnával és a nemzetközi közösséggel a nemzetközi jognak megfelelő diplomáciai megoldásról.

Berlin határozott választ ígér a krími népszavazásra

Az Európai Unió határozott választ ad a krími népszavazásra – mondta a német külügyminiszter vasárnap az ukrajnai félsziget Oroszországhoz csatolásáról döntő szavazás után.

Frank-Walter Steinmeier a Bild című lap online kiadásában közölt nyilatkozatában a nemzetközi joggal ellentétesnek minősítette a népszavazást, és hangsúlyozta, hogy az EU “világos és határozott” válasszal felel a jogsértésre.

Ugyanakkor mindent meg kell tenni, hogy ne mélyüljön tovább a “rendkívül veszélyes” helyzetet előidéző válság. Ezért “a következő helyes lépés” egy megfigyelő misszió összeállítása az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) keretében.

“Amennyiben Oroszország nem akar még nagyobb kárt okozni, nem akadályozhatja meg egy ilyen küldetés azonnali megindítását” – mondta a német külügyminiszter.

Az EBESZ ukrajnai tevékenységének kiterjesztését javasolta Angela Merkel kancellár is az orosz elnökkel vasárnap telefonon folytatott tárgyalásán. A német álláspont szerint növelni kell az EBESZ-megfigyelők létszámát, és erősíteni kell jelenlétüket a válsággócokban, különösen Ukrajna keleti részén. Minderről már hétfőn dönteni kell az EBESZ Állandó Tanácsa bécsi ülésén – áll a német kormányszóvivő közleményében, amely szerint Vlagyimir Putyin “pozitívan értékelte a kezdeményezést”, és “ígéretet tett arra, hogy ennek megfelelő felhatalmazást ad (Szergej) Lavrov külügyminiszternek”.

facebook:

0 Komment