Londoni elemzők: 3 százalékos magyar GDP-növekedés sem kizárt az idén

A magyar gazdaság aktivitási adatai és előremutató jelzőszámai alapján 3 százalékos magyar GDP-növekedés sem kizárt az idén, a fellendülés gyorsulásával egy időben zajló monetáris enyhítés azonban jövőre az infláció megugrásának kockázatával járhat – vélekedtek szerdai előrejelzésükben londoni pénzügyi elemzők.

A BNP Paribas bankcsoport felzárkózó piacokkal foglalkozó szakelemzői szerint a tavalyi utolsó hónapokról már rendelkezésre álló mérőszámokból úgy tűnik, hogy a magyar gazdaság 2010 vége, sőt talán 2006 óta nem tapasztalt ütemben növekszik, és az előremutató indikátorok a növekedés “boom-szerű” további gyorsulására vallanak.

Ennek alapján a ház most már 2,5-3 százalék közötti GDP-növekedést vár Magyarországon 2014 egészében az általa eddig érvényben tartott, 2,2 százalékos idei növekedést valószínűsítő prognózis helyett.

Ez messze a legoptimistább növekedési előrejelzés a City elemzői közösségében.

Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) e héten Londonban ismertetett idei első átfogó térségi jelentésében szintén javította magyar GDP-növekedési prognózisát: 1,7 százalékra a korábban várt 1,2 százalékról.

A Bank of America-Merrill Lynch bankcsoport londoni elemzőrészlegének közgazdászai a minap közölték, hogy a legutóbbi aktivitási és üzleti bizalmi adatok alapján fenntartják a 2,6 százalékos idei magyarországi GDP-növekedést valószínűsítő előrejelzésüket.

A Morgan Stanley bankcsoport elemzői 2014-re 2,2 százalékos GDP-bővülést jósolnak a magyar gazdaságban.

A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni szakelemzői a várakozásokat meghaladó tavalyi első háromnegyedévi lendület nyomán az általuk addig várt 2,0 százalékról 2,3 százalékra emelték az idei magyar GDP-növekedésre adott becslésüket.

A BNP Paribas közgazdászai szerdán azzal indokolták a konszenzust jóval meghaladó magyar GDP-növekedési várakozásukat, hogy jóllehet a külső kereslet erősödése a tavalyi második félévben egyértelműen fontos tényezője volt a magyar gazdaság kilábalásának, a gyors javulás fő oka azonban most már a belső kereslet – a beruházások és a fogyasztási kiadások egyaránt.

A ház szerint az elsődleges hajtóerő a magyar kormány és a jegybank “rendkívül növekedéspárti” politikája. Miután az Európai Unió feloldotta a Magyarországgal szembeni túlzottdeficit-eljárást, a kormány visszanyerte a beruházások fellendítéséhez égetően szükséges költségvetési mozgásteret, tekintettel arra, hogy e beruházások zömét az EU strukturális alapjaiból finanszírozzák.

Mindemellett az MNB növekedési hitelprogramjának is “tisztes kereslete” van, és a gazdaságba juttatott olcsó hitelek a jelek szerint nagyon gyorsan megjelennek a beruházási aktivitásban – vélekedtek a BNP Paribas elemzői.

Három eurótagállam és két kelet-európai gazdaság a legkockázatosabb adósok között

Tavaly év végére jelentősen javultak a világgazdaság adóskockázati mérőszámai, ám a tíz legkockázatosabb államadós közül továbbra is három az euróövezet tagja, és két kelet-európai ország is ide tartozik, Magyarország ugyanakkor tovább javított helyezésén.

A világ egyik legnagyobb adósságpiaci adatszolgáltató cégének szerdán Londonban ismertetett idei első országkockázati összesítése szerint Magyarország – amely két éve kikerült e tízes mezőnyből most már a legkockázatosabb húsz között sem szerepel.

A McGraw Hill pénzügyi szolgáltató konglomerátumhoz tartozó S&P Capital IQ globális piaci adatelemző csoport Londonban bemutatott új listáján változatlanul Argentína áll az élen, és továbbra is a legkockázatosabb tíz államadós között van az eurógazdaságok közül Ciprus, Görögország és Portugália. A kelet- és délkelet-európai térségből Ukrajna és – most első ízben – Szerbia került ebbe a csoportba.

Ezek az országok Argentína mellett olyan országokkal együtt szerepelnek a legkockázatosabb felső tízben, mint Venezuela, Pakisztán, Egyiptom és El Salvador.

A cég az államadósság-törlesztési leállás kockázata ellen kínált származékos biztosítási csereügyletek (credit default swaps, CDS) decemberi utolsó árazásai, illetve az ennek alapján számolt – bár a CDS-árfolyamokkal egyenes korrelációt nem mutató – halmozott távlati törlesztésleállási rizikó (CPD) alapján dolgozta ki a vizsgált országok kockázati sorrendjét.

E mérőszámok alapján Ciprus messze a legkockázatosabb szuverén adós az euróövezeten belül, és változatlanul sokkal rizikósabb az évek óta súlyos adósságválsággal és recesszióval küszködő Görögországnál is.

Ciprus az új kockázati lista összeállításához figyelembe vett decemberi utolsó zárás alapján 820,92 bázispontos CDS-középárfolyammal szerepel a legkockázatosabb tíz államadós csoportjának harmadik helyén. Ez ugyan javulás az előző negyedév végi listán kimutatott, ezer bázispontot meghaladó CDS-középárfolyamhoz képest, de azt jelenti, hogy minden tízmillió euró névértékű ciprusi államkötvényre még mindig jóval több mint 800 ezer euróért kínáltak törlesztéskockázati biztosítási tranzakciókat a befektetőknek a londoni piacon az új lista összeállításának idején.

Az S&P Capital IQ számítási modellje szerint a december végi ciprusi CDS-árszint arra vall, hogy a londoni adósságpiac továbbra is 50 százalékot meghaladó halmozott valószínűséggel árazza Ciprus, mint államadós törlesztésképtelenné válását az irányadó ötéves távlatban.

A kelet-európai országok közül Ukrajna messze a legkockázatosabb szuverén adós a cég londoni szakelemzőinek szerdán ismertetett tavalyi utolsó negyedéves összesítése szerint. Az S&P Capital IQ kimutatása alapján Ukrajna CDS-tranzakcióinak középárfolyama 2013 utolsó kereskedési napjának zárásában 807,76 bázispont volt; ebből a ház 45 százalékos távlati halmozott szuverén törlesztésleállási kockázatot számolt ki.

Ráadásul az ukrán kockázati mérőszámok – elsősorban az ismét fellángolt belpolitikai feszültség hatására – azóta jelentősen még tovább romlottak, szembehaladva a szuverén CDS-árfolyamok egyébként javulást mutató globális folyamatával. Az S&P Capital IQ adatai szerint az ötéves ukrán szuverén dollárkötvényre számolt CDS-középárfolyam 835 bázisponton járt a szerdai londoni kereskedésben.

Ukrajnát a nemzetközi hitelminősítők is egyre kockázatosabb államadósnak tartják.

A Fitch Ratings néhány hete az addigi “B”-ről egy fokozattal “B mínusz”-ra minősítette vissza Ukrajna szuverén adósosztályzatát, amelyen további leminősítés lehetőségére utaló negatív kilátást hagyott érvényben.

Nem sokkal korábban a Standard & Poor’s rontotta ugyanilyen mértékben Ukrajna államadós-besorolásait.

A világ legnagyobb nemzetközi hitelminősítő csoportja, a Moody’s Investors Service még mélyebbre, az addigi “B3”-ról egy fokozattal “Caa1”-re süllyesztette a spekulatív sávon belül Ukrajna szuverén adósosztályzatait. A Moody’s az új osztályzatot is azonnal leminősítési felülvizsgálat alá vette.

A “Caa1” besorolás – amely a másik két hitelminősítő módszertanában “CCC plusz”-nak felel meg – egy fokozattal rosszabb az S&P és a Fitch ukrán osztályzatainál. A “Caa” osztályzati sáv már rendkívüli kockázatokra figyelmezteti a befektetőket az érintett adóssal kapcsolatban.

Az S&P Capital IQ szerdán ismertetett új globális országkockázati listáján  Magyarország a 22. helyen szerepel, két helyet javítva az előző negyedévi sorrendhez mérve. A  kimutatás szerint Magyarország 257,25 bázispontos CDS-középárfolyammal zárta a tavalyi évet az egy negyedévvel korábbi 277,33 bázispontos zárószint után.

A negyedik negyedéves lista szerint a világ legbiztonságosabb államadósa törlesztéskockázati szempontból változatlanul Norvégia, utána Svédország, Finnország, Dánia és Németország következik. Rajtuk kívül a legjobb tízes csoportban van még Nagy-Britannia, az Egyesült Államok, Svájc, Hollandia és Japán.

Az S&P Capital IQ londoni szakelemzői az új kockázati listához fűzött helyzetértékelésükben kiemelik, hogy 2013 végére összességében jelentősen javultak a globális törlesztéskockázati mutatók, és a tavalyi negyedik negyedév a CDS-árazások szempontjából az egyik legkedvezőbb időszak volt a globális pénzügyi válság öt évvel ezelőtti elhatalmasodása óta. Ezt jelzi, hogy a ház által vizsgált összes szuverén adós átlagát számolva egyetlen negyedév alatt 9,5 százalékkal csökkent a globális CDS-árazás, és ezt a vezető tőzsdei árfolyammutatók folyamatos fellendülése kísérte. A széles merítésű S&P 500-as index tavaly például 29 százalékot erősödött az S&P Capital IQ szerdai kimutatása szerint.

A szakértők szerint ugyanakkor az MNB enyhítési ciklusa a közműdíj-csökkentések teremtette alacsony infláció közepette is eltúlzottnak minősíthető. Bár a teljes kosárra számolt fogyasztói árindex alapján a jegybanki reálkamat továbbra is pozitív, a maginflációt alapul véve azonban már jócskán a negatív tartományban jár – hangsúlyozták.

Hozzátették: a jelenlegi 3,5 százalékos tizenkét havi összevetésű maginfláció egyáltalán nem arra vall, hogy a magyar gazdaságban jelentős negatív kibocsátási rés érvényesülne.

A kibocsátási rés a még inflációs kockázat nélkül elérhető, hosszú távra számított növekedési lehetőség és a tényleges teljesítménynövekedés különbsége. A pozitív kibocsátási rést a közgazdaságtan általában inflációveszélyesnek tartja, a negatív kibocsátási rés kialakulása – vagyis amikor a valós teljesítménynövekedés elmarad a hosszú távon lehetségestől – ugyanakkor erőteljes dezinflációs tényező, sőt deflációs kockázatot is jelenthet.

A BNP Paribas elemzői mindezek alapján azt közölték szerdán, hogy a közműdíj-csökkentések teremtette szintetikus dezinfláció korszakának lezárulta után “növekvő és nem jelentéktelen” kockázatát látják az infláció meredek megugrásának 2015-ben.

A ház szerint ennek figyelembevételével az MNB-nek akár 2015 elejétől ismét szigorítania kell monetáris politikáját annak megakadályozása végett, hogy az infláció jelentősen túlfusson a 3 százalékos célszinten.

Ezt más nagy londoni házak is jósolják, bár a monetáris szigorítás kezdetének várható időpontjáról eltérnek a vélemények.

A Morgan Stanley londoni elemzőinek jelenleg érvényes előrejelzése az, hogy a gazdasági növekedés és az infláció várható egyidejű gyorsulása miatt a magyar jegybank 2014 vége felé kamatemeléseket hajt végre. A JP Morgan szakértői ugyanakkor lefelé módosított idei magyarországi inflációs előrejelzésük alapján 2015 közepére tolták ki az MNB első kamatemelésének időpontját valószínűsítő prognózisukat.

facebook:

0 Komment