Orbán Viktor: az újítások kora még nem ért véget

Magyarországnak nem szabad félnie, ha tanulni kell, mert az újítások kora még nem ért véget – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Magyarország Barátai Alapítvány hétfői konferenciáján, Budapesten.

A kormányfő szerint Magyarországnak “nem szabad provinciálisnak lennie”, a magyar politikai elitnek érdemes túltekintenie az európai tapasztalatokon, és tanulnia kell például az Egyesült Államok vagy Japán közgazdasági gondolkodásából.

Orbán Viktor úgy fogalmazott: még a következő évek is az útkeresésről szólnak majd a világgazdaságban és a társadalomszervezésben, Magyarországnak ezért érdemes “továbbra is nyitottan, a tanulás vágyával (…) tekinteni mindazt, ami a világban történik”.

A miniszterelnök a japán gazdaságpolitika intézkedései közül példaként megemlítette a forgalomban lévő készpénzmennyiség megduplázásának “forradalmi” lépését, majd rámutatott, hogy az Egyesült Államok is példátlan eszközöket vet be, amikor a monetáris politikával egészíti ki gazdaságpolitikáját. “Csupa olyan dolog történik a sikeres válaszokat adó országok esetében, amelyekből Magyarországnak érdemes tanulnia” – erősítette meg álláspontját. Jelezte, hogy ebben segíthetnek a legtöbbet Magyarországnak a mostani konferencia résztvevői, vagyis hogy kellő súllyal jelenítsék meg a magyar közgondolkodásban e külföldi intézkedéseket. Úgy fogalmazott, hogy a mostani időszakban a szabad gondolkodás nemcsak lehetőség, hanem kényszer.

Mintegy félórás beszédében a kormányfő utalt arra, hogy Áder János köztársasági elnök április 6-ára kiírta a parlamenti választást. Ezért nehéz “hűvös tárgyilagossággal” beszélni az ország helyzetéről, mégis törekedni kell rá, mert a Magyarország Barátai Alapítvány tanácskozásának résztvevői nem propagandisták, hanem az országban történtek mozgatórugói iránt érdeklődők – mondta.

Ezt kifejtve felidézte a 2008-as – a vizitdíjról, a kórházi napidíjról és a tandíjról szóló – népszavazást. Sokak szerint ugyanis a mostani politikai kurzus nem 2010-ben, hanem akkor, 2008-ban kezdődött, amikor a referendummal egy nagy összefogás jött létre, amely a 2010-es országgyűlési választáson is fennmaradt, és kétharmados többséghez jutott a mostani kormányoldal – jelentette ki. A kormányfő értékelése szerint ez jól mutatja, milyen “elementáris népi igény” volt az országban az erős, jó politikai vezetés és a külföldi segítség helyett a belső erővel megszervezett válságkezelés iránt.

Az eredmények meg is mutatkoztak: a 2010-es összefogással az ország legyőzte az évszázad árvizét, a kormány beindította a gazdaságot, amely ma már bővül, négymilliónál is többen dolgoznak, az inflációt pedig “mikroszkóppal kell keresni”, anélkül, hogy fennállna a defláció veszélye – sorolta Orbán Viktor, majd a munkavállalással kapcsolatban hozzátette: célkitűzésük az Egyesült Államokéhoz hasonló, 70 százalék feletti aktivitási, foglalkoztatási arány.

Kitért kormánya nemzetpolitikájára is, jelezve ezzel kapcsolatban, hogy a diaszpórában, azaz a Kárpát-medencén kívül mintegy 2,6 millió magyar él, akikkel egy jól működő hálózatot kellene létrehozni, így ugyanis értelmet nyerhetne a “világnemzet” kifejezés is. A Magyarország Barátai Alapítványnak éppen ez az egyik legfőbb feladata, hogy “ezeket az utakat járhatóvá tegye” – mondta.

A miniszterelnök szólt arról is, hogy mára egy új, négy alappillérben megfogalmazható közmegegyezés alakult ki a magyar társadalomban és a politikai szereplők között. Közmegegyezés van abban, hogy a munkaképes korú emberek munkából, ne pedig segélyből éljenek. Abban is, hogy aki adósságra alapozza életét, az nem lehet szabad. Abban szintén, hogy a gyermekvállalást és a családokat minden lehetséges, ésszerű módon támogatni kell. A negyedik pillér pedig úgy szól, hogy a határon túl élő magyarok a magyar nemzet teljes jogú tagjai – emelte ki.

A Magyarország Barátai Alapítvány célja, hogy a világban élő magyarságot tájékoztassa, és világszerte bevonja az embereket a magyarok által végzett sikeres társadalmi, kulturális, gazdasági és tudományos tevékenységekbe.

Vizi E. Szilveszter, az alapítvány kuratóriumi elnöke, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke a hétfői konferencián azt mondta, a rendezvényre több mint húsz országból mintegy nyolcvanan jöttek el, hogy segítsék Magyarországot.

A konferencia idején, kora este mintegy kéttucatnyian – köztük Pál Tibor MSZP-s országgyűlési képviselő – kereplőkkel és táblákkal tiltakoztak a paksi atomerőmű tervezett bővítése ellen a tanácskozás helyszíne, a IX. kerületi Budapest Music Center előtt.

Magyarország barátai – Beszélgetés a külföldi Magyarország-képről

Magyarország megítélése külföldön ma rosszabb annál, mint amire az ország rászolgál, ez a tendencia azonban megfordítható – állapították meg a Magyarország Barátai Alapítvány hétfői budapesti konferenciáján rendezett kerekasztal-beszélgetés résztvevői.

Magyarország külső képe 3,5-4 éve kifejezetten rossz, a nyugati sajtó zöme ellenségesen, sokszor igazságtalanul ír az országról, és ez lecsapódik a közvéleményben is – mondta Oplatka András történész a konferencián.

Roska Tamás akadémikus, Széchenyi-díjas villamosmérnök ugyanakkor arról szólt, hogy a nemzetközi tudományos életben nem él negatív Magyarország-kép, és egykori doktoranduszai is szinte kivétel nélkül hazatértek külföldi ösztöndíjaik után.

Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója szerint a két megállapítás egyszerre igaz: általánosan rossz a “Magyarország-brand”, de a mindennapi kapcsolatok szintjén, a kulturális, tudományos vagy üzleti életben ennek nincs nyoma.

Két hete zárt például a Szépművészeti Allegro barbaro című kiállítása a párizsi Musée d’Orsay-ben ahol 160 ezren voltak kíváncsiak a magyar modernizmus művészetére – hozott példát.

Oplatka András úgy vélte, a magyar kormány az utóbbi három évben “nagyon ritkán és nem elégségesen indokolta meg azt, amit tesz”: mind a kommunikációja, mind az időzítése igen rossz volt például a médiatörvénynek, amelyet éppen Magyarország soros EU-elnöksége előtt fogadott el az Országgyűlés.

A magyar kormány általában csak utólag reagál a rossz külföldi politikai és sajtóvisszhangokra, ez pedig nem hatékony kommunikációs stratégia – jegyezte meg a történész, amire válaszul a beszélgetést moderáló Borókai Gábor, a Heti Válasz főszerkesztője, egykori kormányszóvivő emlékeztetett: a gazdasági világválság idején nehezebb sikeres kormánykommunikációt folytatni a nemzetközi színtéren.

Baán László kiemelte: a kommunikációs küzdelem nemcsak racionális érvek, hanem nyelvpolitikai téren is zajlik, ezt valóban bonyolulttá teszi a válság.

Európának új utat kell találnia, és ez a magyar miniszterelnök ambíciója is, de kis országként különösen nehéz ezt a küzdelmet megvívni – fűzte hozzá.

Oplatka András ugyanakkor figyelmeztetett: nem szabad lebecsülni a gazdaságilag és kulturálisan is hatalmas erőt képviselő Nyugat-Európát, és hiba megideologizálni a gazdasági szükségszerűségből született lépéseket is.     “Magyarország a szabadságharcait az utolsó 400 évben elvesztette” – jegyezte meg. Hozzátette azonban: nemcsak belső hibák vannak, és nemcsak a kormányoldalon, hanem az ellenzéki térfélen és a nyugati sajtóstruktúrában is.

“Nem kéne kivinni az ország szennyesét nyugatra, egyik oldalon sem” – hívta fel a figyelmet.

Baán László szerint Budapest fejlesztésénél követni kell a kiegyezéskori magyar elit látásmódját, és most is mindenből a világszínvonalat kell megcélozni, erre több közelmúltbeli és tervezett kulturális beruházás is reményt ad.

A “Magyarország-brand” nem jó, de a mai kommunikációs közegben ezen nagyon gyorsan lehet változtatni, ott van többek között Szlovákia vagy a balti államok példája – összegzett a Szépművészeti főigazgatója.

facebook:

0 Komment