Külföldi sajtó Magyarországról – Rzeczpospolita, L’Express, The Times, Handelsblatt

A Rzeczpospolita című lengyel konzervatív napilap hétfői száma szerint a lengyel Jog és Igazságosság (PiS) pártnak tanulmányoznia kellene a Fidesz működését, ha hasonló pozíciót akar kiépíteni magának Lengyelországban.

A Kaczynski miért nem lehet Orbán című cikk a Fidesz nagy előnyeként emeli ki, hogy már ellenzéki pártként szoros együttműködést épített ki az agytrösztökkel. A leendő kormánypárt már 1996-ban megkezdte a tervezett reformok előkészítését, amelyeket a hatalomátvétel után azonnal be tudott vezetni – írta a lap. Hozzátette: a kormány “olyan villámgyors tempóban vezeti be a reformokat, hogy számos hibát is elkövet és igen kaotikusan jár el”.

A lap megjegyezte, hogy Orbán Viktor személyi politikája gyakran igen kíméletlen, de a frusztrációk elkerülése érdekében minden pozíciójától megfosztott embernek újabb feladatot ajánl fel. Erényeként mutatja fel, hogy kiélezett fellépéseiben mindig fegyelmezett és sosem személyeskedik, a cikk ugyanakkor a stratégia és a taktika, illetve a Machiavelli-fogások mestereként is dicséri őt.

A lap sikernek nevezi a magyar médiavilágban elért egyensúlyt, de kiemeli, hogy a hagyományos angolszász független médiamodell rajongói számára a magyar médiavalóság kétséges lehet. A cikk kizárólag a Fidesz nemzetközi pozíciójának kiépítését hiányolja. Igazságtalannak nevezi a külföldi bírálatokat, de ezért részben a magyar diplomáciát is hibáztatja. 
http://www.rp.pl/artykul/9157,893787-Dlaczego-Kaczynski-nie-moze-byc-Orbanem.html

A L’Express francia politikai hetilap honlapján Hogyan rehabilitálja Magyarország Hitler egyik szövetségesét címmel közölt riportot, amely szerint a jobboldal is csatlakozik Horthy Miklós kultuszához, akit a szélsőjobboldal mindig is hősnek tekintett.

“El tudjuk képzelni hogy a (francia jobbközép) UMP politikusai Pétain marsall szobrát avatják? Pedig valami ilyesmi történik Magyarországon, ahol a hatalmon lévő jobboldal támogatja annak a Horthy Miklósnak a rehabilitációját, aki Adolf Hitler szövetségese volt” – hangsúlyozza a tudósítás, megemlítve, hogy a csókakői mellszobrot szombaton a fideszes polgármester avatta fel, valamint, hogy az utóbbi időben három településen neveztek el parkot Horthyról vagy avattak tiszteletére szobrot, emléktáblát. 
    (http://www.lexpress.fr/actualite/monde/comment-la-hongrie-rehabilite-un-ancien-allie-de-hitler_1127595.html)

A magyarországi antiszemitizmus a kommunizmus 1990-es bukása óta nem tapasztalt szintekre hágott a The Times budapesti tudósítójának elemzése szerint. Adam LeBor a vezető konzervatív brit napilap online kiadásán megjelent írásában felidézi Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi utcai inzultálását, a budapesti Wallenberg-emlékmű meggyalázását, valamint az egri városházán Székhelyi József színművésszel kapcsolatban elhangzottakat.

Kovács András, a Közép-Európai Egyetem (CEU) professzora azt mondta a The Timesnak, hogy a Jobbik felemelkedése is hozzájárult a gyűlöletbeszéd legitimálásához. A szakértő szerint az eddig rejtetten antiszemita beállítottságúak is immár nyíltabban vallják e nézeteiket, látván, hogy a politikai elit képviselői is nyíltan hangot adnak olyan nézeteknek, amelyeket ők maguk sem mertek korábban kifejezésre juttatni. A CEU professzora szerint az antiszemitizmus erősödése az oktatási rendszer kudarca is. A kommunizmus idején az előítéletesség nyílt kifejezésre juttatása tilos volt, ám a régi rendszer összeomlásával sok tabu is megdőlt, és a tanárok nem tudták, hogyan kezeljék Magyarország szövetségét a náci Németországgal, és szerepét a holokausztban.

Paradox módon ugyanakkor az antiszemitizmus feléledésével párhuzamosan a zsidó kultúra is reneszánszát éli Magyarországon – írja LeBor, megemlítve a budapesti zsidó nyári fesztivált, amely látogatók ezreit vonzza.

A Handelsblatt című német üzleti lap A DZ Bank elhagyja Magyarországot címmel hétfőn beszámolt arról, hogy a német társaság eladja a Takarékbankban birtokolt részesedését a Magyar Fejlesztési Banknak.

A szerző, Stefan Menzel írása alcímében kiemelte: “csaknem valamennyi német pénzintézet visszavonulóban van, az állam pedig vásárol”. Kifejtette: “a feszült gazdasági helyzet” és a pénzügyi szektorban tapasztalható “erőteljes állami beavatkozás miatt” jelenleg alig lehet Magyarországon bankot értékesíteni. A bankok többsége veszteséges, a kormány pedig két éve bevezette “Európa legmagasabb bankadóját”. Időközben az állam nyilvánvalóvá tette, hogy hangsúlyosabban részt kíván venni az ágazatban és csökkenteni kívánja a külföldi bankok befolyását. E törekvés része lehet a Takarékbank átvétele – írta Menzel.

facebook:

0 Komment