Kohéziós pénzek – Kormány: az EB figyelmen kívül hagyta a tényeket – ÖSSZEFOGLALÓ

A magyar kormány szerint érthetetlen, hogy az Európai Bizottság (EB) miért hagyta figyelmen kívül a tényeket, amikor arról döntött, hogy jövő januári hatállyal felfüggesztenék 495 millió euró – mai árfolyamon 142 milliárd forint – Magyarországnak szánt támogatási összeg folyósítását. Az MSZP bírálta a kormányt, az LMP egyértelműen a kabinet hibájának tartja a történteket, míg a Jobbik ötpárti egyeztetést javasol Magyarország unióban betöltött szerepéről.

Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője és Giró-Szász András kormányszóvivő közös közleményében azt írta, a kormány szerint az Európai Bizottság zárolási javaslata megalapozatlan, méltánytalan, jogi szempontból vitatható és ellentétes az alapszerződések szellemével, “hiszen egy jövőben feltételezett esemény miatt akar megállapítani szankciót”.

A magyar kormány álláspontja szerint a tények azt bizonyítják, hogy a kabinet gazdaságpolitikája jó irányba viszi Magyarországot, hiszen “a tavalyi évi gazdasági növekedésünk meghaladta mind az egész Európai Unió, mind az euróövezet növekedési ütemét, miközben folyamatosan csökkentjük a múlt örökségeként itt maradt államadósságot”.

Szijjártó Péter és Giró-Szász András azt írta: érthetetlen, hogy a bizottság “miért hagyta figyelmen kívül a tényeket”, így azt, hogy Magyarország költségvetési hiánya – az Európai Unióhoz való csatlakozása óta először – 3 százalék alatt volt 2011-ben, és 3 százalék alatt lesz az idén is, amellyel az ország a nyolcadik legalacsonyabb hiányt tudhatja magáénak az unióban.

Hozzáteszik, hogy mivel az Európai Bizottság a 2013-as költségvetési hiányt 3,25 százalékra becsülte, a kormány újabb intézkedéseket hozott, amelyek 0,4 százalékkal csökkentik a jövő évre várt deficitet, így az szintén 3 százalék alatt marad. Ezen döntésekről Orbán Viktor miniszterelnök tájékoztatta az Európai Bizottság elnökét, José Manuel Barrosót – jegyzik meg, úgy összegezve, hogy a kormány minden, a vonatkozó EU-s elvárások és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges döntést meghozott, s természetesen továbbra is kész a folyamatos konzultációra az Európai Unió intézményeivel.

A Fidesz ügyvezető alelnöke szerint az Európai Unió egy olyan kormányt és országot büntet, amely mindent megtesz azért, hogy három százalék alatt tartsa a költségvetési hiányát és csökkentse államadósságát. Kósa Lajos azt mondta: a Fidesz külön nehezményezi, hogy a testület nem volt tekintettel semmilyen körülményre, így például arra, hogy a magyar kormány éppen a napokban döntött egy olyan csomagról, amely 0,4 százalékkal tervezi csökkenteni a 2013-ra várt költségvetési hiányt.

Kósa Lajos szerint a magyar EU-biztosnak, Andor Lászlónak le kell vonnia a szükséges konzekvenciákat amiatt, hogy távol maradt a szerdai európai bizottsági üléstől. Azt mondta: Andor László ezzel méltatlanná vált a tisztségére.

A kormány álláspontjával szemben Andor László EU-biztos, aki egy budapesti konferenciát megelőzően nyilatkozott újságíróknak, azt közölte, hogy egyetért az Európai Bizottság döntésével és méltányosnak nevezte az uniós testület javaslatát. A Fidesz és a KDNP ugyanakkor élesen bírálta, hogy a magyar biztos nem vett részt az EB ülésén. Andor László ezzel kapcsolatban azt mondta, azért maradt távol az EB-ülésről, mert a szerdai konferencia időpontját már jóval korábban fixálták, állásfoglalását pedig írásban juttatta el a bizottsághoz.

Az EB döntése kapcsán a KDNP arra szólította fel a kormányt, hogy ne engedjen a zsarolásnak és minden lehetséges eszközét vesse be az országot ért hátrányos döntések hatásainak mérséklése érdekében. A kisebbik kormánypárt szerint az Európai Bizottság döntésén keresztül a megadóztatott bankok és a multinacionális cégek arra akarják kényszeríteni a magyar kormányt, hogy minden terhet a nyugdíjasokra és a munkavállalókra hárítson.

Kovács László, az MSZP alelnöke, volt adóügyi uniós biztos szerdai sajtótájékoztatóján sajnálatosnak tartotta az Európai Bizottság javaslatát. A szocialista politikus bírálta a kormányt, mert bár lehetőséget kapott a korrigálásra, első nyilatkozataival a döntés jogosságát vitatta. De véleménye szerint hibázott a bizottsági üléstől távol maradó Andor László magyar uniós biztos is.

Kovács László kifejtette: a bizottság “példát statuáló” javaslata részben az európai adósságválság miatti szigorral magyarázható. Hangsúlyozta azonban, nem véletlen, hogy az eddig példátlan szankciót Magyarországgal szemben alkalmazhatják először, mivel a miénk az egyetlen állam, amely uniós csatlakozása óta túlzottdeficit-eljárás alatt áll, és az Orbán-kormány képtelen volt garantálni, hogy az államháztartási hiány fenntarthatóan a GDP 3 százaléka alatt marad.

Kovács László szerint – mint azt az MTI kérdésére elmondta – utódja, Andor László magyar uniós biztos rossz döntést hozott, amikor egy másik program miatt nem vett részt az Európai Bizottság ülésén. Viszont arra is felhívta a figyelmet, hogy Andor László akkor sem szavazhatott volna a javaslat ellen, ha ott lett volna, az uniós biztosok ugyanis nem képviselhetnek nemzeti érdeket a testületben. Elmondhatnak azonban a helyes döntést segítve olyan információkat, körülményeket az őket delegáló országokról, amelyeket a többi biztos esetleg nem ismer – jelezte.

facebook:

0 Komment