A harcos hangyák felismerik ellenségeiket

A Temnothorax longispinosus elnevezésű hangyafaj tanulmányozásakor arra jöttek rá német kutatók, hogy egyedei felismerik legveszélyesebb ellenségeiket, és a fenyegetettség mértékének megfelelő agresszióval reagálnak megjelenésükre – idézte az Ethology című szakfolyóiratban megjelent eredeti tanulmány megállapítását a BBC hírportálja (http://www.bbc.co.uk).

A hangyatelepekre gyakran hatolnak be a békésebb fajok bábjait elrabló rabszolgatartó hangyák, hogy idegen segítőhangyákat nevelhessenek maguknak. Ezért a rablók ellen védekezni kényszerülnek a békésebb hangyák is, megkísérlik harapással vagy szúrással megölni a betolakodót.

Egy új tanulmányból kiderült, hogy a rovarok nem vesztegetik energiájukat a kevésbé veszélyes behatolókra.

A németországi Mainzban lévő Johannes Gutenberg Egyetem kutatói Inon Scharf vezetésével azt vizsgálták, hogy ezek az összetett rovarközösségek miként reagálnak a különböző fajokhoz tartozó betolakodókra. Laboratóriumi körülmények között tanulmányozták az egyébként az Egyesült Államok észak-keleti részén található erdőségekben honos Temnothorax longispinosus hangyafaj viselkedését. Ennek során négy másik hangyafaj munkásait engedték be a hangyatelepre.

“Az első egy ismeretlen – nem rabszolgatartó – faj volt. A második egy hangya ugyanabból a fajból, a harmadik pedig egy hasonló, ám rivális faj, amely ugyanazon a területen honos” – magyarázta Scharf. Végül a hangyatelep lakói találkoztak a legveszélyesebb betolakodóval, a rablóhangyával. A rablóhangyák behatolnak más, békésebb hangyafajok telepeire és ellopják bábjaikat, eközben pedig gyakran megölik a telep királynőjét és sok munkást is. A rabságba ejtett bábokat munkássá “nevelik” és hasonló feladatokat végeztetnek el velük, mint amelyeket a saját faj munkásai is végeznek, például ellátják a királynőt, nevelik a fiatal hangyákat és élelmet gyűjtenek.

Amikor a kísérletben a kis T. longispinosus egyedek rablóhangyákkal találkoztak, megtámadták őket. Amikor azonban kevésbé fenyegető munkásokkal “futottak össze”, egyszerűen megpróbálták kivonszolni a bolyból.

“Meglepő, hogy határozottan megkülönböztetik a behatolókat, de evolúciós szempontból van értelme a dolognak” – mondta Scharf. Nem vesztegetik az energiájukat arra, hogy agresszívan reagáljanak minden egyes behatolóra, a fenyegetettség mértékéhez igazítják a válasz erősségét.

facebook:

0 Komment