A közjegyző segít – Az ajándékozás és az örökléstervezés 2.

(Budaörs, 2024. február 9. – Budaörsi Infó) A közjegyző segít elnevezésű szakértői cikksorozatunkat az ajándékozással és az örökléstervezéssel kapcsolatos kérdések tárgyalásával folytatjuk dr. Szécsényi-Nagy Kristóf budaörsi közjegyzővel.

Az előző cikkben foglalkoztunk az ajándékozás és a kötelesrész kapcsolatával. Az egyik példában arról volt szó, hogy komoly problémát okozhat, ha a gyermekeknek adott juttatások között időbeli eltérés van, mivel 10 év elteltével az adott ajándék után már nem jár kötelesrész, és azt betudni sem kell a megajándékozott által igényelt kötelesrészbe.

Mi erre a megoldás?

Ezt a helyzetet kezeli valamilyen szinten az osztályra bocsátás intézménye. Ez a kötelesrész intézményéhez nagyon hasonló célú szabály, azzal a különbséggel, hogy itt kizárólag a leszármazókkal foglalkozik a törvény (tehát például a házastárssal nem), és kizárólag azzal az esettel, hogyha nincs végrendelet, vagy a végrendelet a törvényes örökrésznek megfelelő részeket juttat a leszármazóknak.

Két gyermek esetén ilyenkor mind a kettő köteles az osztályra bocsátás keretében „bedobni a közösbe”, a hagyaték értékéhez hozzászámítani azt, amit az örökhagyótól életében kapott – feltéve ha a hozzászámítást az örökhagyó kikötötte, vagy a körülményekből arra lehet következtetni, hogy a juttatást a hozzászámítás kötelezettségével adta –, és utána így kell meghatározni, hogy a hagyatékot hogyan kell elosztani.

Két gyermek esetén, ha az első kapott 30 millió forintos ajándékot, a másik 10 milliót, a hagyaték pedig 40 millió forint értékű, akkor az osztályra bocsátással kapott érték 80 millió, ezt kell kettővel elosztani, így fejenként mindkettőnek 40 millió jár.

Mivel az első már kapott 30 milliót, ezért a hagyatékből ő már csak 10 milliót kap, míg a másik 30 milliót. Az osztályrabocsátási kötelezettség esetén nincs az a 10 éves időkorlát, mint a kötelesrésznél, tehát ebben az esetben mindegy, mikor történt az ajándékozás az örökhagyó halálához képest.

Így ezt a problémát kiküszöböli a törvény. Ugyanakkor az osztályra bocsátási kötelezettséget ki kell kötni az ajándékozási szerződésben, és a gyakorlatban ez sok esetben elmarad.

Milyen egyéb kérdések merülhetnek fel az ajándékozás során?

Az egyik, hogy nagyon sok esetben az örökhagyónak nincs annyi pénze, hogy minden gyerekének vegyen egy lakást. Az egyiknek vett egy lakást, a másikra majd ráhagyja végrendelettel a sajátját. Itt viszont már nincs osztályrabocsátási kötelezettség. Ilyenkor a legjobb megoldás, hogy az a személy, aki a korábbi juttatást kapta, az elismeri egy szerződés keretében, hogy ő már megkapta a részét, és lemond az öröklés egészéről vagy annak egy részéről, illetve a kötelesrészről.

Ha ugyanis az ajándékot kapó gyerek előbb hal meg, mint az ajándékozó szülő, az unokák nem biztos, hogy fognak emlékezni, hogy az apjuk miért és hogy kapta az ingatlant. Az egyik megoldás, hogy öröklésről vagy kötelesrészről lemondással rendezik a felek, hogyha valaki korábban már kapott ingatlant. Ez a leszármazókra is ki tud hatni, ha így rendelkeznek, vagyis a fenti példában az unokákra is kiterjed a szerződés hatálya.

A másik megoldás, ami még szóba jöhet, hogy az ajándékozási szerződésben lehet szabályozni azt, hogy egy bizonyos vagyontárgyat osztályra bocsátási kötelezettséggel vagy anélkül ad az ajándékozó. Ez egy nagyon fontos kérdés, hogyha viszszatérünk a Bibliai példára: a tékozló fiú esetére.

Ha úgy adom oda az ajándékot, hogy ezt neki ne kelljen beszámítani az örökségbe, akkor mondhatom azt, hogy az osztályrabocsátási kötelezettséget elengedem. Nem biztos, hogy a másik fél látja ezt az ajándékozási szerződést, és tudja, hogy el lett engedve az osztályrabocsátási kötelezettség.

Ez az örökhagyó döntése. Ugyanez igaz a fordítottjára is: ki is köthetem az osztályrabocsátási kötelezettséget, persze itt is előfordulhat, hogy a másik gyermek nem ismeri a szerződés tartalmát.

Hogyan hat ki az osztályrabocsátási kötelezettség elengedése az előző cikkben említett példára, amikor az örökhagyónak két gyereke van, az egyik gyereknek ajándékozott egy 50 milliós lakást, és egyébként van a hagyatékban egy 5 millió forintot érő autó, és még egy 5 millió forintos bankszámla?

Abban az esetben, ha kikötöm az osztályrabocsátási kötelezettséget, – teljesen mindegy, hogy mikor halok meg –, akkor a hagyatékom értékéhez ezt az ötvenmilliós ingatlant hozzá kell számolni, így a másik gyermekem örökli a 10 millió forint értékű ingóságokat.

Ha nem kötöttem ki az osztályrabocsátási kötelezettséget, akkor nem kell hozzászámítani a lakás értékét. Ha az ajándékozás és a halálom között több mint tíz év telt el, a két gyermek fele-fele arányban örökli az ingóságokat. Ha kevesebb idő telt csak el, akkor ugyan szintén fele-fele arányban örökölnek, de a lakást kapó gyermek 5 millió forint körtelesrészt lenne köteles fizetni a másik gyermekemnek. Ha a lakás értéke csak 20 millió lenne, akkor már nem járna kötelesrész, ha pedig például 80 millió, akkor pedig 10 milliót kellene még fizetni.

Mit tudna tanácsolni ezekre az esetekre?

Ilyen esetben, amikor ingatlan juttatások történnek leszármazók irányába, az öröklés témakörét mindenképpen érdemes szakemberrel alaposan körüljárni, mert egyrészt nem tudni előre ki él túl kit, ki meddig él, illetve az ingatanok értékének a változása is befolyásolhat mindent.

Hiába próbálja a jog ezeket a szituációkat az osztályra bocsátással és a kötelesrésszel megoldani, tekintettel arra, hogy egyrészt a jövő kiszámíthatatlan, másrészt az ingatlanok értéke nagyot tud változni. Nem mindegy, hogy én 1992-ben adtam valakinek egy 5 milliós lakást, vagy most egy 50 milliósat.

A jogszabály a juttatáskori értéket tekinti irányadónak, kivéve ha ez súlyos méltánytalanságra vezetne, ekkor bíróság dönthet más érték figyelembe vételéről. Mivel mindenki szeretné elkerülni, hogy a halála után a gyermekei egymással pereskedjenek, az ilyen ajándékozásokat több szempontból, komplexen kell megvizsgálni, mert csak így lehet mindenki számára igazságos és megnyugtató megoldást kidolgozni.

Ha nagy értékű ingatlan juttattatása történik, vagy valakinek az a terve, hogy már a halála előtt a vagyona nagy részét oda adná a gyermekeknek vagy ingatlant vásárol nekik, akkor ezt szakemberrel gondolják végig, különös tekintettel az öröklési jogi konzekvenciákra.

A sorozat korábbi része:

http://www.budaorsiinfo.hu/blog/2023/12/12/a-kozjegyzo-segit-az-ajandekozas-es-az-orokles-tervezes/

(Budaörsi Infó)

facebook:

0 Komment