A közjegyző segít! – Az ajándékozás és az öröklés tervezés

(Budaörs, 2023. december 12. – Budaörsi Infó) A közjegyző segít szakértői cikk-sorozatunk tovább folytatódik. Ebben a részben az ajándékozással és az öröklés tervezéssel kapcsolatos közjegyzői okiratokról beszélgettünk dr. Szécsényi-Nagy Kristóf budaörsi közjegyzővel.

Nagyon sok esetben nagyobb értékű vagyontárgyak, jellemzően ingatlanok ajándékozása családon belül történik. Általában szülők, nagyszülők ajándékoznak fiatalabb rokonok javára. Ha azonban nem kérik szakember segítségét, ez utólag sok probléma forrása lehet.

Dr. Szécsényi-Nagy Kristóf a Budaörsi Infónak elmondta, hogy mindenképpen célszerű egy ilyen ügyletben az öröklési jogi vonatkozásokat végiggondolni.

„A legtipikusabb eset az, amikor a szülők az életkezdés vagy családalapítás, házasságkötés kapcsán adnak a gyermeküknek ingatlant ajándékba, és ebben az esetben haszonélvezeti jogot kötnek ki maguknak. Így a családi vagyonból egy nagyobb értékű vagyontárgy kerül át az idősebb generációtól a fiatalabb generációhoz. Jelenleg ezek a tranzakciók illetékmentesek, ha egyenesági rokonok között zajlanak, mint például szülő-gyermek, nagyszülő-unoka között, és a házastársak között is. Illetékmentes a testvér javára történő ajándékozás is. De például az unokaöcs részére történő ajándékozás már nem illetékmentes. Egy jól behatárolható körről van szó, aki kedvezményt kap. Az öröklési jogban is ugyanezek az illetékkedvezmények érvényesek.”

Milyen esetben szoktak problémák felmerülni?

Tipikusan akkor, amikor ajándékozás után néhány évvel vagy évtizeddel később meghal a szülő, aki ezt az ajándékot adta a gyermeknek, akinek viszont több testvére van, akik adott esetben nem, vagy nem akkora mértékű ajándékot kaptak. Itt kettő jogintézménnyel kell tisztában lenni.

Az egyik a kötelesrész, a másik az osztályra bocsátás. Ezek hasonló intézmények, de azért van közöttük néhány megfogható különbség. Kezdjük a kötelesrésszel. Azt ugye mindenki sejti, hogyha valaki ír egy végrendeletet, és a gyermekei nem ugyanakkora részben részesülnek, akkor felmerülhet a kötelesrész kérdése. Ez nem csak végrendelet esetén történik, hanem akkor is, ha nincs végrendelet.

Ha valaki egy nagyobb értékű ajándékot kapott, az ugyanúgy a kötelesrész alapját képezheti, hisz a jog nem a juttatás konkrét módját, hanem az ingyenességet szabályozza. Fontos tudni, hogy az örökhagyónak az élete utolsó 10 évében adott ingyenes juttatásai kötelesrész alapját képezik. Ezek után merülhet fel kötelesrész iránti igény.

Teljesen mindegy, hogy azt a dolgot egy végrendelettel juttatta valakinek, vagy egy ajándékozási szerződéssel. Az a lényeg, hogy az utolsó 10 évben történt ingyenes juttatások – teljesen mindegy, hogy milyen jogcímen történtek – kötelesrész alapját fogják képezni.

Ez pedig azt jelenti, hogyha mondjuk példának okáért van az örökhagyónak két gyereke, az egyik gyereknek adott a halála előtt két évvel egy 50 milliós lakást, és egyébként van a hagyatékban egy 5 millió forintot érő autó, és még egy 5 millió forintos bankszámla, és az örökhagyó nem tett végintézkedést, akkor az ingatlant megkapott gyerek most az autónak és a bankszámlának a felét is megörökli (tehát szerez még 5 millió forintot), viszont a testvére csak ezt az 5 millió forintot érő fél autót és fél bankszámlát kapja meg.

Vagyis az egyik gyermek összesen 55 milliót, a másik csak 5 milliót szerez. A kötelesrész kiszámítását ebben az esetben úgy kell elképzelni, hogy fogni kell az 50 milliós lakást és a kétszer 5 millió forint ingóságot, ez összesen 60 millió forint, ez a kötelesrész alapja.

Mivel kettő gyermek van, ezt el kell felezni, ez fejenként 30 millió forint. Ennek az 1/3-a köteles rész, vagyis fejenként 10 millió forint. Az egyik gyerek kapott 55 milliót, a másik meg 5 milliót. Aki csak az 5 milliót örökölte, de nem kapott az ajándékból, annak még 5 millió forintnyi kötelesrész iránti igénye van azzal szemben, aki a törvényes örökrészénélrésznél nagyobb hányadot kapott.

Természetesen ha ír az örökhagyó egy végrendeletet és azt mondja, hogy az autó és a számla csak a másik gyereké lesz, akkor ez 10 millió forintot örököl, így a kötelesrész iránti igéyne ki van elégítve.”

Milyen problémák merülhetnek még fel ebben az esetben?

Két fő probléma van: az egyik az, hogy amikor az ajándékot adjuk, akkor nem tudjuk, hogy hány évig fogunk még élni. Ha az örökhagyó még élt volna 20 évet az ajándékozás után, akkor az 50 milliós ajándék már nem fogja kötelesrész alapját képezni. Ez akkor szokott problémát okozni, ha nagy életkorbeli különbség van a gyermekek között. Mindkettő kapott egy lakást, de 15 év eltérés volt a kettő között.

Aki megkapta 15 éve, annak már a kötelesrész szempontjából ez a juttatás nem fog beszámítani: ha az övé értékesebb, nem lesz köteles kötelesrészt fizetni (még akkor sem, ha a másik testvér semmit nem kapott), míg a másiknak lehet, hogy kötelesrészt kell fizetnie annak, aki már 15 éve az ajándékba kapott lakásban él, tudniillik a több mint 10 évvel korábban kapott ajándékot betudni sem kell a kötelesrész iránti igénybe.

Ez a helyzet még akkor is előfordulhat, ha mindkét gyermek ugyanakkora juttatásban részesült, csak nem ugyanabban az időpontban. Ha nagy értékű ajándékozáson törik a fejüket, vagy már történt ilyen a családban, de ennek öröklési jogi konzekvenciái nem lettek rendezve, célszerű szakemberrel felvenni a kapcsolatot az esetleges családon belüli jogviták elkerülése végett.

(Budaörsi Infó)

facebook:

0 Komment