Csepreghy: az európai bizottsági vizsgálat nem befolyásolja a források kifizetését

Az Európai Bizottságnak (EB) a magyar fejlesztéspolitikai intézményrendszer átalakításával kapcsolatos vizsgálata sem a 2007-2013-as források kifizetését, sem pedig a 2014-2020-as pályázati időszak indulását nem befolyásolja – mondta Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációjáért felelős helyettes államtitkára hétfőn Budapesten, sajtótájékoztatón.

Előzőleg Shirin Wheeler, a regionális politikáért felelős Johannes Hahn EU-biztos szóvivője hétfőn közölte, hogy az Európai Bizottság nem függesztette fel a Magyarországnak szánt kifizetéseket, de választ vár a magyar hatóságoktól azokra az aggodalmaira, amelyek az uniós források felhasználásának magyarországi átszervezésével kapcsolatosak.

Csepreghy Nándor elmondta: a bizottság azt kérte, hogy amíg a vizsgálat nem zárul le, addig – április 15-től – a magyar kormány ne küldjön ki számlákat. Az érintett összeg 350 milliárd forint körül van, az április 15-ét megelőző időszak számláinak kifizetése ugyanakkor zökkenőmentes, ennek köszönhetően mintegy 600 milliárd forint forrás érkezhet a következő hetekben. Hozzátette, hogy a vizsgálati folyamat június végére lezárulhat.

Emlékeztetett: a kormány már 2010-ben bejelentette, a 2014-2020-as időszaknak teljesen más fejlesztéspolitikai rendszerrel szeretne nekiindulni, és erről tájékoztatta is az Európai Bizottságot. Az átalakítás első lépését – az operatív programok irányító hatóságai január elsejétől átkerültek a terület programjait kezelő minisztériumokhoz – az EB magyarországi ellenőrző szerve megvizsgálta, és “semmilyen olyan megállapítást nem tett, amely okot adhatna felfüggesztésre” – mondta. Az átalakítás második lépése a közreműködő szervezetek minisztériumba integrálása volt, ennek áttekintését május végéig fejezi be az EB ellenőrző szerve; ezt követően a kormánynak 22 napon belül kell állást foglalnia a jelentéssel kapcsolatban.

Ismertetette: az egyes uniós pályázati projektekből beérkező számlákat első körben a költségvetésből finanszírozzák, a kormány az EB-vel negyedéves elszámolásban van.

“A pályázók ahogy a korábbi időszak vitás ügyeiből, úgy ebből sem érzékelnek semmilyen fennakadást” – fogalmazott Csepreghy Nándor. Hangsúlyozta: a magyar kormány tavaly, év végéig teljes egészében lekötötte a korábbi 2007-2013-as időszakra vonatkozó uniós forrásokat, 9 ezer milliárd forintra kötött szerződést. Az e mögött álló mintegy 63-65 ezer projektet megvalósító pályázók semmilyen fennakadást nem érzékelnek, a költségvetés jelenlegi tartalékai alkalmasak arra, hogy “több hónapon keresztül finanszírozzák a kérdést”.

A bizottsággal együtt ez év elején elfogadott kifizetési terv április végéig 110 százalékon teljesült – mondta.

Kérdésre válaszolva közölte, hogy az EB az egyes tagállamok intézményrendszerének struktúrájába nem szól bele. Minden új időszakot megelőzően – így a 2014-2020-ast is – az Európai Unió átvilágítja azt a rendszert, amelyben az adott tagállam a forrásokat fel szeretné használni. Amíg az erről szóló dokumentumot nem adják ki, addig nem fizetnek ki forrásokat – mondta. Hangsúlyozta: a bizottságnak minden dokumentum rendelkezésre áll arról, hogy a magyarországi forrásfelhasználás teljesen szabályos.

Közölte: a korábban már jelzetteknek megfelelően az új időszak operatív programjait tartalmazó Partnerségi Megállapodás megkötése október közepén várható.

Szavai szerint a kormány hajlandó elfogadni a bizottságnak az intézményrendszerre vonatkozó, szakmai érvekkel alátámasztott átalakítási javaslatát, ha lesz ilyen.

A kifizetésről szóló korábbi sajtóértesüléseket cáfolva azt közölte: a magyar állam az elmúlt hetekben is kapott pénzt, és a következő hetekben még 600 milliárd forintot vár. Az április 15-ét megelőző időszakra vonatkozóan nagyjából 1 milliárd eurónyi számlát küldenek ki a bizottságnak, amit a szóvivő jelzése alapján ki fognak fizetni – válaszolta.

Együtt-PM: a kormány nem lehívni, hanem lenyúlni akarja az uniós pénzeket

Az Együtt-PM véleménye szerint a magyar fejlesztési intézményrendszer átalakítása azt eredményezheti, hogy több mint 300 ezer forint veszteség érhet minden magyar családot – írta az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményében a választási szövetség vezetője. Bajnai Gordon úgy látja: ennek az az oka, hogy a kormány lenyúlni, és nem lehívni akarja az EU-pénzeket, az átszervezés célja pedig az, hogy magyar állampolgárok elől ezt elrejtse.

Bajnai Gordon közleménye a Magyarországnak járó európai pénzek befagyasztásáról szóló sajtóhírre reagált. A volt miniszterelnök úgy fogalmaz: azért, hogy “10 forintot juttasson a haveroknak, a rezsim 1000 forint kárt okoz az országnak, ebben úgy viselkedik, mint az, aki ócskavasnak adja el a kombájnt, aztán nem lesz mivel aratnia”.

Hangsúlyozza, hogy a kormányzat már most háromnegyed éves csúszásban van a 2014-20-as ciklus pénzosztásának elindításában. Hozzáteszi, hogy 2007-ben az ő irányításával már januárban, az időszak első hónapjában kiírták a pályázatokat, amivel az elsők voltak az egész unióban, és “a ciklus végéig éllovasok voltunk a pénzek lehívásában”. Véleménye szerint nagyrészt ez tette lehetővé azt, hogy az Orbán-kormány kész beruházásokat adhatott át.

Emellett úgy fogalmaz: volt miniszterelnökként, volt fejlesztési miniszterként és az Együtt-PM szövetség vezetőjeként felszólítja a kormányt, hogy “haladéktalanul fejezze be a rombolást és a károkozást, mentse meg a magyar polgároknak járó pénzt”. Ezt folytatva azt követeli a kabinettől: állítsa vissza a “szétvert” intézményrendszert és “tegye átláthatóvá” a támogatási pénzek elosztásának folyamatát.

Az Együtt-PM országgyűlési képviselői az új parlament megalakulás után haladéktalanul azt fogják javasolni, hogy az Országgyűlés tekintse át a helyzetet, és tegyen meg mindent a nemzeti érdek érvényesítéséért – közli.

facebook:

0 Komment