Veterán- és strandbirkózó-világbajnokság Budaörsön

Szeptember 18-23. között a kötött- és szabadfogású veterán-, szeptember 24-én pedig a férfi felnőtt strandbirkózó-világbajnokság versenyeit rendezik meg a Budaörsi Városi Uszoda és Sportcsarnok-komplexumban.

A veteránok hét korcsoportban, s mindegyiken belül hét súlycsoportban küzdenek az összesen 49 aranyéremért. A strandbirkózás négy súlycsoportban zajlik.

A veterán-korcsoportok: A – 35-40 évesek, B – 41-45, C – 46-50, D – 51-55, E – 56-60, F – 61-65, G – 66-70 évesek. A súlycsoportok: 58, 63, 69, 76, 85, 97 és 130 kg. A strandbirkózás súlycsoportjai: 70, 80, 90 és +90 kg.

Ez lesz az első alkalom a veterán-világbajnokságok történetében, hogy a két fogásnem küzdelmeit egy helyen és időben rendezik meg.

Tavaly a kötöttfogás versenyét a lengyelországi Raciborz, a szabadfogásét pedig az albán főváros, Tirana rendezte meg. A magyar birkózók közül mindkét fogásnemben bronzérmet nyert Szűcs István. A többi siker kötöttfogásban született. Dr. Mensch Henrik, a birkózószövetség orvosi bizottságának elnöke világbajnoki címet szerzett. Bronzérmes volt Turák Pál, Földesi István, Varga József, míg az ötödik helyen végzett Mátyás Gábor és Wagner Mihály.

Válaszol: Katona Géza

Katona Gézát, a Tatabányai SC vezetőedzőjét kérte fel a birkózószövetség a magyar veteránválogatott vezetésére. Részlet a vele, a verseny műsorfüzetébe készült interjúból.

– A kezdet kezdetén sejtette, hogy ekkora fába vágja a fejszédet?
► Hát, nem. Ez persze nem panasz, mert nagyon szívesen végzem, bármennyi is a feladat. Két dolog adott biztonságot. Az egyik az, hogy nem mások elől oroztam el a megtisztelő megbízást, hanem valamiért engem kértek fel. A másik pedig az, hogy társadalmi munkában dolgozom.

– Számított ilyen nagy érdeklődésre a versenyzők részéről?
► A létszám nagyobb, mint amekkorára gondoltam. De egyáltalán nem lep meg. Itt két anyagi tényező ütközik. Egyrészt a vébészereplés önfinanszírozásra épül, és elég sok kiadással jár. Másrészt viszont itthon van, így jóval kisebb ráfordítást igényel, mint amikor például tavaly Albániába kellett utazni, és ott még a szállást is fizetni. Jelentős segítség, hogy a szövetség egynapos, ingyenes ellátást biztosít mindenkinek, aki igényli, a versenye napjára.

– Milyen a csapat harci kedve?
► Mindenkiben él a régi virtus, másképpen nem vállalkozna az indulásra. Kialakult már nálunk is egy, nagyon aktív veterán réteg, amelynek a tagjaiban már életformává vált a folyamatos edzés. De említhetem például a dorogi Fekete Zolit, aki az év eleje óta olyan szisztematikusan készül, mint a hajdani versenyzőkorában. Néhányan persze csak kedvet kaptak, hogy ismét kipróbálják magukat a szőnyegen.

– Lesznek érmeseink?
► Persze, talán nem is kevesen. Az általános jókívánságom viszont az, hogy mindenkinek legyen legalább egy győztes meccse.

Kétszeres olimpiai bajnok vendég

Kétségtelenül a lengyel Andrzej Wronski lesz a világbajnokság legrangosabb szereplője lesz, a nevezése megérkezett. A Legia Warszawa legendája október 8-án ünnepli a 47. születésnapját. Tizenkét éve még elindult a negyedik olimpiáján, de azt már inkább csak szép kirándulásként élte meg. Kétszer nyert aranyérmet a Játékokon a kötöttfogás 100 kg-os súlycsoportjában: 1988-ban és 1996-ban, közte a barcelonain pedig negyedik lett. Számunkra a legfájóbb a ’88-as szöuli győzelme volt, a 100 kilósok abszolút esélyesének ugyanis Gáspár Tamás (a birkózószövetség mai igazgatója) számított. Mi több, a végső győzelem küszöbére is eljutott, miután a legveszélyesebb vetélytársat, a bolgár Vaszilevet is megverte már. Jött a német Himmel, akinek a legyőzése nem okozhatott gondot, majd a lengyel, akit Gáspár addig minden alkalommal, magabiztosan gyűrt le. Csakhogy a magyar világ- és Európa-bajnok válla nagyon súlyosan megsérült a német ellen, a szőnyegről egyenesen a műtőbe vitték. Így lett olimpiai bajnok végül a lengyel Andrzej Wronski, aki utólag aztán bőven igazolta, hogy méltó volt a címre. Háromszor nyert Eb-t (1989, 1992, 1994), és ’94-ben a világbajnoki aranyat is megszerezte a kontinensbajnoki trófea mellé.

Iráni méretek

Iránban a regisztrált birkózók száma egymillió fölött van, négy divízióban folyik a csapatbajnokság, amelyen rendszeresen tíz-tizenötezer ember tombol. Még a veteránbajnokságon is több ezer induló van, és komoly válogatók zajlottak a világbajnoki csapatba kerülésért. Budaörsre is természetesen mindenki a saját költségén utazik, sőt, még a bírók, edzők is maguk állják a költségeket. Ennek ellenére az iráni küldöttség lesz az egyik legnagyobb a mezőnyben.

A strandbirkózás

Sokak fantáziáját mozgatta meg a strandbirkózás, amikor kiderült, hogy világbajnokságot rendezünk benne. Az első kérdés természetesen így szólt: „Az meg mi a csoda?”

Birkózni nem csak szőnyegen lehet. A hivatalos nemzetközi versengésben új szakágként megjelent „strandozás” példája azt bizonyítja, hogy laza homokon is. Mondjuk Afrikában, ahol számos törzs életéhez hozzátartozott, néhol egyenesen szertartássá vált a birkózás. A néprajz is feldolgozta a fekete-afrikai törzsi ünnepekkor tartott versenyeket, vagy az észak-amerikai sziú és dakota indiánok szertartásos birkózásait.

Az afrikai örökség sajátos módon nyilvánult meg a modern strandbirkózásban: a 2009. évi vébé női versenyén (mert az is van!), a bulgáriai Obzorban mindkét súlycsoportban Afrika szerezte meg az aranyérmet, a szenegáli Izabel Szambu, illetve a kameruni Laure Ali révén. Ők persze versenybirkózók, a szenegáli nemzetközi edzőközpontban pallérozódnak, de az nem véletlen, hogy homokon megverték a csak a klasszikus birkózáson felnőtt európai vetélytársaikat.

Az Egyesült Államokban több évtizedes múltja van a legújabb kori strandbirkózásnak, a beach wrestling-nek. A tengerparti homok önmagát kínálta a virtuskodásra, a happy hangulat pedig gerjesztette. Már csak egy lépés kellett ahhoz, hogy a divatból hivatalos versenyforma legyen. És lett.

Négy éve Brazíliában Strand-világjátékokat rendeztek. A labdajátékok (foci, röp, kézi) népszerű strandváltozatai mellett műsorra került a birkózás is, amely – a beszámolók szerint – átütő sikert aratott.

facebook:

0 Komment