EP-állásfoglalás Magyarországról – Reagálások

Az EP-képviselők a közelmúltbeli magyarországi politikai fejleményekről szóló, négypárti állásfoglalást szavaztak meg a plenáris ülésen 315 támogató vokssal, 263 ellenszavazattal és 49 tartózkodás mellett. Az állásfoglalás szerint az EP “súlyos aggodalmát” fejezi ki “a demokrácia gyakorlásával, a jogállamisággal, az emberi és szociális jogok gyakorlásával, a fékekkel és ellensúlyokkal, az egyenlőséggel és a diszkriminációmentességgel összefüggésben”. 

KDNP: elvakult reakció született

Az elvakult támadás elvakult reakciót szül – kommentálta a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) alelnöke az Európai Parlamentben csütörtökön elfogadott négypárti állásfoglalást az MTI-nek, hozzátéve: Magyarország annyi tisztelet elvár az unió politikusaitól, mint amennyit mi adunk nekik.

Rétvári Bence az MTI-nek úgy fogalmazott: nem az egész Európai Parlament (EP), hanem csak egy szűk többség ítélte el Magyarországot, a néppárti és konzervatív képviselők kiálltak Magyarország mellett. Hozzátette: az EP-ben nem Magyarországról vitatkoztak, hanem a kialakult sajtóhírekről, például arról, hogy bebörtönzik a hajléktalanokat, betiltják a szerzetesrendeket, és összekeverik az Alkotmánybíróságot a Legfelsőbb Bírósággal.

Az Európai Unió szocialista és liberális képviselői most ugyanazt a hibát látszanak elkövetni, mint amit a magyar liberális párt, az SZDSZ a 2010-es választások alkalmával megtett: kampányában a szélsőjobboldal térnyerésével riogatott, nagyban erősítve ezzel annak népszerűségét – mondta.

A KDNP alelnöke úgy látja, hogy az EP baloldali és liberális frakciói példa nélküli módon rontottak rá egy tagországra.

Szerinte Magyarországon bár továbbra is egyértelmű az EU-támogatottsága, de az igaztalan vádak az EU-szkeptikusok és Jobbik-szavazók számát növelik. Sajnálatos az a tendencia – folytatta, – amely a közelmúltban készült közvélemény-kutatásokból is kiolvasható, hogy míg a kormánypártok továbbra is vezetnek, addig egyedül a Jobbik támogatottsága nő, lassan a második legerősebb párttá válik “az európai szocialista és liberális támadássorozatnak köszönhetően”.

Az elvakult európai szocialista és liberális támadások Magyarországon a rendszerváltás óta nem látott reakciókat szültek, mint például az EU-zászló elégetése – mondta Rétvári Bence, hozzátéve: sokakat felháborít Magyarországon, hogy Göncz Kinga és Tabajdi Csaba jegyzi a Magyarországot elítélő határozatot. Felszólítjuk a “lélekben luxemburgi” szocialista EP-képviselőket, hogy ha már használni nem tudnak Magyarországnak, legalább ne ártsanak – fogalmazott.

A közelmúltbeli magyarországi politikai fejleményekről szóló, négypárti állásfoglalást szavazott meg csütörtökön Strasbourgban az Európai Parlament plenáris ülése. A 315 támogató vokssal, 263 ellenszavazattal, 49 tartózkodás mellett elfogadott határozat az EP “súlyos aggodalmát” fejezi ki “a demokrácia gyakorlásával, a jogállamisággal, az emberi és szociális jogok gyakorlásával, a fékekkel és ellensúlyokkal, az egyenlőséggel és a diszkriminációmentességgel összefüggésben”. Felszólítja a magyar kormányt: tegyen eleget az Európai Bizottság, az Európa Tanács és a Velencei Bizottság ajánlásainak, és azoknak megfelelően módosítsa az érintett törvényeket.

Kovács Zoltán: politikailag motivált döntés született

A kormányzati kommunikációs államtitkár szerint politikailag motivált döntés született csütörtökön Strasbourgban, amikor a közelmúltbeli magyarországi politikai fejleményekről szóló, négypárti állásfoglalás-tervezetet szavazott meg az Európai Parlament (EP) plenáris ülése.

Kovács Zoltán az MTI-nek nyilatkozva azt mondta: láthatóan egy olyan döntésről van szó, amely nem veszi figyelembe azt a tényt, hogy “a kormány éppen jogi eszmecserét folytat az Európai Bizottsággal”. Ezzel kapcsolatban idézte Orbán Viktor miniszterelnök reggeli rádióinterjújában elhangzottakat, vagyis azt, hogy megszületett a magyar kormány válaszlevele az Európai Bizottságnak a testület által januárban indított kötelezettségszegési eljárásokkal kapcsolatban, a dokumentumot pedig pénteken küldi el a kabinet.

A csütörtökön Strasbourgban hozott, jogi következményekkel nem járó döntés egyértelműen politikai motivációjú, a magyar kormány pedig minden szempontból elfogadhatatlannak tartja, különös tekintettel arra, hogy a kabinetnek semmilyen vitája nincs az Európai Unió alapelveit illetően, ugyanis “Magyarország egy olyan demokratikus jogállam, amelyben minden olyan érték érvényesül, amelynek az EU-ban érvényesülnie kell” – fejtette ki az államtitkár.

Szólt arról is, hogy szerinte sok olyan kérdés vetődik fel az EP-ben folyó vitákban, amelyek tévedésekből és a megismerés, illetve a megismerés szándékának hiányából táplálkoznak.

Kovács Zoltán emlékeztetett, hogy a magyar kormány világossá tette: ha a magyar jogrendszerben történt változások bármelyikéről kiderül és be is bizonyosodik, hogy nincs összhangban az európai joggal, akkor megtalálja a megfelelő megoldási keretet.

A kommunikációs államtitkár végül köszönetét fejezte ki azoknak, akik “partnerek egy ésszerű párbeszédben”, azoknak pedig külön is, akik kiállnak a kabinet mellett az ügyben.

A Strasbourgban csütörtökön elfogadott határozat az EP “súlyos aggodalmát” fejezi ki “a demokrácia gyakorlásával, a jogállamisággal, az emberi és szociális jogok gyakorlásával, a fékekkel és ellensúlyokkal, az egyenlőséggel és a diszkriminációmentességgel összefüggésben”. Felszólítja a magyar kormányt: tegyen eleget az Európai Bizottság, az Európa Tanács és a Velencei Bizottság ajánlásainak, és azoknak megfelelően módosítsa az érintett törvényeket. A voksolásra három határozati javaslatot is beterjesztettek, és ezek közül a szocialisták, a liberálisok, a zöldpártiak és az Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal (GUE/NGL) nevet viselő radikális baloldaliak indítványa kapta meg a szükséges többséget. A másik két, alternatív javaslatot – amelyet a jobbközép néppártiak, illetve a konzervatívok jegyeztek – a plenáris ülés elutasította.

A határozat támogatói szerint szükséges figyelmeztetni, a Néppárt szerint a kritika nem felel meg a tényeknek

A magyar belügyekbe avatkozásnak, a tényeket mellőzőnek minősítették egyebek között az Európai Parlament Magyarországról szóló, csütörtökön megszavazott állásfoglalását a néppárti és konzervatív EP-kommentárok, a szöveget támogató baloldali, szocialista, liberális és zöld képviselők közül többen viszont szükséges figyelmeztetésnek nevezték azt.

A magyar néppárti képviselőcsoport közleménye szerint a határozat elfogadása a koncepciós pereket idézi. Az állásfoglalást szerintük annak ellenére hozták meg, hogy az Európai Bizottság és a magyar kormány közötti egyeztetések hamarosan lezárulnak.

“A mai képmutató és felelőtlen határozat elfogadása ismételten rávilágít a Magyarország elleni baloldali támadások igazi arcára: az nem objektív tényeken, hanem pártpolitikai érdekeken alapszik és célja Magyarország és a magyar jobbközép kormány lejáratása. A Magyarországgal kapcsolatos korábbi és várható további viták pedig e politikai kirakatper részei” – áll a közleményben.

“Ez az eljárás a koncepciós perek gyakorlatát idézi. A határozat Magyarország önrendelkezését súlyosan sértő pontokat tartalmaz, és kilátásba helyezi az Európai Unióról szóló Szerződés hetedik cikkének alkalmazását is” – állapították meg a magyar néppárti EP-képviselők, és felhívták a figyelmet: az állásfoglalás kezdeményezői között volt az MSZP két EP-képviselője, Göncz Kinga és Tabajdi Csaba is.

Az MSZP EP-delegációja közleményét jegyző Tabajdi Csaba viszont úgy fogalmazott: “sem a korábbi, sem a mostani állásfoglalásokban nem szerepel egyetlen olyan mondat, amely elítélné Magyarországot, vagy a magyar állampolgárokat bármilyen módon bírálná. A kritika az Orbán-kormánynak szól, azonban az Orbán kormány nem egyenlő Magyarországgal.” A szocialista képviselő megállapítása szerint az állásfoglalás felszólítja az Európai Bizottságot: biztosítsa, hogy Magyarországon a jogalkotás nemcsak az európai jogszabályok betűjével, de azok szellemével, az EU alapértékeivel, a demokratikus szabadságjogokkal is összhangban legyen. Az MSZP európai parlamenti delegációjának értékelése szerint “az elmúlt másfél évben tapasztalt kettős beszéd miatt Orbán Viktor szavainak már nincs hitele”. “Ahogy korábban ő maga kérte: kormányzását nem a szavak, hanem a tettek alapján értékelik. Orbán Viktor az európai mérce szerint egy év alatt harmadszor is megbukott, azt azonban meg kell akadályoznunk, hogy Magyarországot is magával rántsa” – áll a közleményben.

A néppárti kommentár szerint “a hetedik cikk alkalmazása esetén Magyarország elveszítheti a szavazati jogát, és veszélybe kerülhet több ezermilliárd forint uniós támogatás is”.

A szocialista delegációvezető szerint viszont a Fidesz ezzel “valótlanságot állít”, mert “az elfogadott állásfoglalás az Európai Unióról szóló Szerződés 7.1. cikkére tesz utalást”, amely “mindössze egy folyamatos monitoring eljárás megindításának lehetőségét veti fel. De annak is csak a lehetőségét!” – fogalmazott a közleményben Tabajdi.

A kormánypárti magyar EP-képviselők szerint “fontos azt is kiemelni, hogy a mai határozat nem születhetett volna meg, ha sok életvitelszerűen már nem Magyarországon élő, korábban a megbukott SZDSZ-hez köthető személyiség nem szítja folyamatosan álinformációkkal az EP liberális frakcióját”.

Guy Verhofstadt, a liberális EP-frakció vezetője közleményében kiemelte: az EP az állásfoglalással “megerősítette elkötelezettségét, hogy a közös európai értékeket vagy a demokráciát bármely tagállam vagy kormány részéről ért sérelem ellen kész harcolni”. Hangoztatta: a szavazás célja “a magyar polgárok védelme” volt, és “mindazoké, akik az EU-ban a szabadságjogaikat, illetve a demokratikus fékeket és ellensúlyokat illetően fenyegetésnek vannak kitéve”.

Hannes Swoboda, a szocialista EP-frakció vezetője úgy fogalmazott: “a labda most Orbán térfelén van. Az elmúlt napokban alkalmazott dühös retorika folytatása helyett meg kell értenie, hogy ideje akcióba lépni népe érdekében, és konkrét törvényjavaslatokat készíteni, hogy javítsa a magyar nép helyzetét”.

Elutasító szavazatukat a strasbourgi plénum előtt indokolva jobboldali képviselők egyebek között arra hívták fel a figyelmet, hogy az állásfoglalással az EP veszélyes példát teremthet arra, hogy megpróbál beleszólni egyes tagállamok belső ügyeibe.

A néppárti Bernd Posselt úgy értékelte, hogy ami történt, az az orwelli Igazság Minisztériumára emlékezteti, mert a bírálók nem a tényekről beszélnek, hanem elrugaszkodnak azoktól.

A lengyel konzervatív Ryszard Czarnecki azt kifogásolta, hogy a szöveg egy tagállam miniszterelnökét teszi ki támadásnak. Úgy vélte, Orbán Viktor kormányának a korábban keletkezett romokat kell eltakarítania.

A liberális Kristina Ojuland viszont azt hangoztatta, hogy uniós alapértékekről van szó, amelyek teljesülését nem lehet belügyként kezelni.

Frakciótársa, Norica Nicolai szerint az állásfoglalás “vészjelzés” az európai értékek és a demokrácia tiszteletben tartásának szempontjából. Leszögezte, hogy az uniós jogszabályokhoz minden tagállamnak ragaszkodnia kell, de az alkotmányt is tiszteletben kell tartani.

A néppárti Simon Busuttil szerint az EP felelőtlenül járt el, mert olyan jogszabályok módosítását igyekszik elérni, amelyekben nincs illetékessége.

Gyürk András: a dokumentumnak nincs jogi kötőereje, és az európai gondolatnak okoz kárt

Az Európai Parlament (EP) által Magyarországgal kapcsolatban elfogadott csütörtöki állásfoglalásnak nincs jogi kötelező ereje, és a dokumentum az európai gondolatnak okoz valódi kárt – hangsúlyozta Gyürk András, a magyar néppárti EP-képviselőcsoport elnöke az MTI-nek telefonon adott rövid értékelő nyilatkozatában.

Gyürk szerint az EP-határozat nyugodtan nevezhető “párthatározatnak” is, hiszen gyakorlatilag a nemzetközi baloldal véleményét tükrözi.

Árulkodó a hetedik cikk említése – mondta a fideszes politkus. Ezzel arra utalt, hogy az EP-határozat felveti: meg kell vizsgálni, hogy kell-e alkalmazni Magyarország vonatkozásában az EU alapszerződésének hetedik cikkét. E szóban forgó paragrafus az uniós értékek valamely tagállamban való veszélyeztetettsége esetén követendő eljárásról szól.

A most elfogadott EP-határozat ugyan csupán a 7. cikk első bekezdését említi, amely nem szankciós, hanem pusztán megfigyelési szakaszt jelent, ám Gyürk András felhívta a figyelmet arra: a 7. cikk bekezdései egymásra épülnek, és végeredményben elvezethetnek akár egy tagállam EU-szavazati jogának, illetve uniós források folyósításának a felfüggesztéséhez is.

A hetedik cikket tehát annak megfogalmazói “meglengetik” – fogalmazott a néppárti magyar képviselőcsoport elnöke -, de abból valóság soha nem lesz, hiszen a szóban forgó cikk alkalmazásáról az uniós tagállamoknak kellene dönteniük, ez pedig Gyürk szerint kizárt.

Gyürk András úgy véli: a baloldali stratégia arra irányulhat, hogy ilyen eszközökkel felülbírálják a magyar választók kétharmados többséget eredményező döntését, ez a mostani határozat azonban “erre a célja alkalmatlan eszköz”.

A fideszes politikus ehhez hozzáfűzte: lehet, hogy a határozattal Magyarországnak akartak ártani, ám az valódi kárt az európai gondolatnak okoz, a szélsőségeseket erősíti.

Demokratikus Koalíció: újabb pofon Orbán-rendszernek

A Demokratikus Koalíció szerint az Európai Parlamentben négypárti egyetértéssel benyújtott határozati  javaslat a kormánypártok kétségbeesett reakcióival ellentétben nem  Magyarországot, hanem az Orbán-rezsimet ítéli el.

Kósáné Kovács Magda a Demokratikus Koalíció etikai bizottságának elnöke csütörtöki MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, az Európai Parlament határozatával az Orbán-rendszer hatalmas vereséget szenvedett. A magyar kormányfő saját pártcsaládja, az Európai Néppárt támogatását sem élvezi már  maradéktalanul.

A volt EP-képviselő szerint a magyar kormány ugyanakkor készülhet “a további kokikra és sallerekre is”. Az EP mai döntése politikai támogatást nyújt az Európai Tanácsnak, hogy a kötelezettségét megszegő magyar kormánnyal  szemben szankciókat is életbe léptessen – beleértve akár a szavazati jog  felfüggesztését is – közölte.

A Strasbourgban csütörtökön elfogadott határozat az EP “súlyos aggodalmát” fejezi ki “a demokrácia gyakorlásával, a jogállamisággal, az emberi és szociális jogok gyakorlásával, a fékekkel és ellensúlyokkal, az egyenlőséggel és a diszkriminációmentességgel összefüggésben”. Felszólítja a magyar kormányt: tegyen eleget az Európai Bizottság, az Európa Tanács és a Velencei Bizottság ajánlásainak, és azoknak megfelelően módosítsa az érintett törvényeket. A voksolásra három határozati javaslatot is beterjesztettek, és ezek közül a szocialisták, a liberálisok, a zöldpártiak és az Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal (GUE/NGL) nevet viselő radikális baloldaliak indítványa kapta meg a szükséges többséget. A másik két, alternatív javaslatot – amelyet a jobbközép néppártiak, illetve a konzervatívok jegyeztek – a plenáris ülés elutasította.

Fidelitas: az MSZP kilépett az egészséges politikai versengés kereteiből

A Fidelitas szerint az Európai Parlament (EP) csütörtöki állásfoglalása azt jelzi, hogy az “MSZP nemzetközi kampánya kilépett az egészséges politikai versengés keretei közül”.

A Fidesz ifjúsági társszervezetének elnöksége, az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében úgy fogalmaz, “bebizonyosodott, hogy a baloldal nemzetközi lejárató kampánya nem ismer határokat”, az EP baloldali többsége ugyanis olyan határozatot fogadott el a szocialista képviselők kezdeményezésére, amely Magyarország uniós szavazati jogának és forrásainak elvesztésével járhat. Hozzáteszik: egyértelművé vált az is, hogy az MSZP nem méltó az ország képviseletére ugyanis, “ha csak Göncz Kingán és Tabajdi Csabán múlna, eljárás indulna Magyarország ellen”.

A Fidelitas felháborítónak nevezi, hogy a “baloldali határozatot még azelőtt átnyomták az Európai Parlamenten”, mielőtt véget ért volna a Európai Bizottság és a magyar kormány közötti hivatalos párbeszéd.

A Strasbourgban csütörtökön elfogadott határozat az EP “súlyos aggodalmát” fejezi ki “a demokrácia gyakorlásával, a jogállamisággal, az emberi és szociális jogok gyakorlásával, a fékekkel és ellensúlyokkal, az egyenlőséggel és a diszkriminációmentességgel összefüggésben”. Felszólítja a magyar kormányt: tegyen eleget az Európai Bizottság, az Európa Tanács és a Velencei Bizottság ajánlásainak, és azoknak megfelelően módosítsa az érintett törvényeket. A voksolásra három határozati javaslatot is beterjesztettek, és ezek közül a szocialisták, a liberálisok, a zöldpártiak és az Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal (GUE/NGL) nevet viselő radikális baloldaliak indítványa kapta meg a szükséges többséget. A másik két, alternatív javaslatot – amelyet a jobbközép néppártiak, illetve a konzervatívok jegyeztek – a plenáris ülés elutasította.

Jobbik: a magyar érdekek távol esnek az unió érdekeitől

A Jobbik szerint a magyar nemzeti érdekek gazdaságilag és morálisan is távol esnek az unió érdekeitől.

Balczó Zoltán, a Jobbik alelnöke ezt arra reagálva közölte csütörtökön az MTI-vel, hogy Strasbourgban egy aznap elfogadott határozat szerint az Európai Parlament “súlyos aggodalmát” fejezi ki “Magyarországgal kapcsolatban a demokrácia gyakorlásával, a jogállamisággal, az emberi és szociális jogok gyakorlásával, a fékekkel és ellensúlyokkal, az egyenlőséggel és a diszkriminációmentességgel összefüggésben”.

Balczó Zoltán szerint a kormánynak le kéne vonnia a tanulságot, és feltehetné magának a kérdést: “meddig veti alá magát a morálisan és gazdaságilag is széteső Európai Uniónak?”

A politikus szerint az Európai Parlament “szemet hunyt” a benesi dekrétumok csehországi hatályban tartása felett, nem szólt közbe a szlovák nyelvtörvény, vagy állampolgársági törvény elfogadásakor, és nem marasztalta el Olaszországot sem a politika által befolyásolt, kiegyensúlyozatlan médiaviszonyok miatt.

A Strasbourgban csütörtökön elfogadott határozat szerint az aggodalmak kifejezésén túl felszólítják a magyar kormányt: tegyen eleget az Európai Bizottság, az Európa Tanács és a Velencei Bizottság ajánlásainak, és azoknak megfelelően módosítsa az érintett törvényeket. A voksolásra három határozati javaslatot is beterjesztettek, és ezek közül a szocialisták, a liberálisok, a zöldpártiak és az Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal (GUE/NGL) nevet viselő radikális baloldaliak indítványa kapta meg a szükséges többséget. A másik két, alternatív javaslatot – amelyet a jobbközép néppártiak, illetve a konzervatívok jegyeztek – a plenáris ülés elutasította.

Az Amnesty International üdvözli az EP Magyarországra vonatkozó döntését

Üdvözölte az Amnesty International nevű nemzetközi emberi jogvédő szervezet csütörtökön az Európai Parlament plenáris ülésén Magyarországról aznap elfogadott állásfoglalást.

“Az Európai Parlament kifogásolta Magyarország közelmúltbeli támadásait az alapvető emberi jogok ellen” – fogalmazott az MTI brüsszeli irodájához eljuttatott közleményében Nicolas Berger, a szervezet európai uniós intézmények mellett működő irodájának igazgatója.

Kiemelte: az Amnesty International “üdvözli, hogy az Európai Parlament fontolóra vette a +hetes cikk+ mechanizmusának esetleges aktiválását, hogy megvizsgálják az emberi jogok súlyos megsértésének kockázatát”.

Reményét fejezte ki, hogy “ez a lépés példát teremt majd, és EU-szerte az alapvető jogok jobb védelméhez vezet”.

Az EP “nyomást gyakorolt a kormányra annak érdekében, hogy tegyen eleget az Európai Bizottság és az Európa Tanács ajánlásainak, és arra is kötelezettséget vállalt, hogy maga ellenőrzi ennek végrehajtását” – tette hozzá Berger.

Mint megjegyezte: “ideje, hogy az Európai Unió elismerje a helyzet súlyosságát”.

facebook:

0 Komment