Antarktiszi dinoszauruszok lábnyomait fedezték fel Ausztráliában

Antarktiszi dinoszauruszok lábnyomait fedezték fel Ausztráliában, Victoria államban a tengerparton, amelyek remények szerint segítenek feltárni, hogy milyen volt az állatok életmódja a 105 millió évvel ezelőtt bekövetkezett legutolsó globális felmelegedés időszakában.

A mai Victoria állam tengerparti része az a terület, amelyen keresztül kapcsolódott egykoron Ausztrália az Antarktiszhoz. A 115 millió és 105 millió évvel ezelőtti időszakban, amikor az átlagos hőmérséklet lényegesen magasabb volt a mainál, dinoszauruszok népesítették be a sarkvidéki térséget – olvasható a PhysOrg (http://www.physorg.com) tudományos hírportálon. (A felfedezésről az Alcheringa folyóiratban számoltak be amerikai és ausztrál kutatók.)

“Ezekből a lábnyomokból következtethetünk arra, hogyan alkalmazkodtak a dinoszauruszok az antarktiszi ökorendszerekhez ebben a fontos földtörténeti korszakban” – hangsúlyozta a kutatásokat irányító Anthony Martin, az Emory Egyetem paleontológusa, a fosszílizálódott lábnyomok, fészkek, föld alatti vackok és gubók elismert szakértője.

A dinoszauruszok háromujjú lábnyomaira Melbourne-től nyugatra bukkantak, ahol két nagy, a kora kréta időszakból származó homokkőtömb került elő. A nyomok a theropodáktól (“szörnylábúaktól”) származnak – e két lábon járó dinoszauruszok csoportjához tartozó őshüllők túlnyomó része ragadozó volt. A feltételezések szerint a theropodák voltak a madarak ősei.

Az egyik homokkőtömbön 15 lábnyom látható, beleértve azt a három egymás követő lenyomatot, amely a legkisebb, csirke méretű theropodától származik.

“A homokkőn látható “fodrozódás” arról tanúskodik, hogy az egykori folyó árterében feküdt. Ilyen területeken maradhattak fenn a legnagyobb valószínűséggel az antarktiszi dinoszauruszok lábnyomai” – magyarázta Martin.

A második kőtömbön nyolc lábnyomot fedeztek fel, amelyek különböző méretű theropodáktól származnak: a legnagyobb akkora lehetett, mint egy gólya, a legkisebb pedig mint egy tyúk.

Az amerikai paleontológus szerint mindkét kőtömb ugyanabból a rétegből való. Mint kiemelte, a kicsi, közepes és nagy lábnyomok három különböző faj egyedeitől származhatnak. Előfordulhat azonban, hogy egyetlen faj két felnőtt, különböző nemű egyedétől, illetve egy serdülő dinoszaurusztól. “Akár egy kis dinoszaurusz családtól is eredhetnek” – jegyezte meg Martin, aki szerint az őshüllők nyáron vonulhattak végig a tengerparton.

Télen a talaj fagyott volt, így aligha hagyhattak lábnyomokat az őshüllők. Tavasszal a folyók kiöntöttek, és a kistermetű dinoszauruszoknak vajmi kevés esélyük volt arra, hogy átgyalogoljanak a vízen. “Kizárólag nyáron sétálhattak végig a parton” – közölte Anthony Martin.