Jogszabályváltozások 2017 – A NAV teszi közzé a cigaretta éppen aktuális árát, több közteher mértéke csökken

Összegyűjtöttük az új évtől érvényes, fontosabb jogszabályváltozásokat. A jövedéki törvény január 1-jétől hatályos rendelkezései értelmében a dohánygyártmányok adójegyéről lekerül a kiskereskedelmi eladási ár, így azok csak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) honlapján közzétett áron lesznek értékesíthetők.

Az adóhatóság az MTI megkeresésére közölte: az árközzétételi kötelezettséggel érintett dohánytermékek kiskereskedelmi eladási ára hetente legfeljebb kétszer változhat.

A NAV által közzétett árak hatályba lépésének napja – függetlenül attól, hogy az esetleg munkaszüneti nap – hétfő vagy csütörtök lehet. Ezeket a kiskereskedelmi eladási árakat az ár alkalmazhatóságának kezdőnapját megelőző munkanapon – hétfői hatályba lépés esetén péntek, csütörtöki hatályba lépés esetén szerda – 12 órától teszi közzé honlapján a NAV.

Árváltozás esetén három különböző listát tesznek közzé. Az adott napon alkalmazható hatályos kiskereskedelmi eladási árak listáját a kiskereskedelmi forgalomban lévő valamennyi termékről, a kizárólag az árváltozással érintett termékek adatait tartalmazó listát, valamint a korábban közzétett adatok listáját, feltüntetve rajta azt, hogy a korábbi kiskereskedelmi eladási ár milyen végső időpontig alkalmazható – jelezte a NAV.

Amennyiben nem történik árváltozás, az adott lista nem frissül.

A dohány-kiskereskedelmi ellátónak legkésőbb március 1-jéig még átadható kiskereskedelmi eladási árat tartalmazó adójeggyel ellátott dohánygyártmány is, de április 1-jétől kizárólag zárjeggyel ellátott dohánygyártmány bocsátható forgalomba, amelyről a kiskereskedelmi eladási áron kívül lekerül a kiszerelés és az adómérték kód is.

A szabályok a trafikosok esetében azt jelentik, hogy január 1-jétől előfordulhat a kiskereskedelmi forgalomban eladási árat tartalmazó adójeggyel, kiskereskedelmi eladási árat nem tartalmazó adójeggyel és 2017. április 1-jétől zárjeggyel ellátott dohánygyártmány is – hívta fel a figyelmet a NAV.

Több közteher mértéke csökken

Január elsejétől több lakossági és vállalati adó és más közteher mértéke is csökken, nő a minimálbér és a szakmunkás bérminimum.

A legnagyobb mértékű csökkenés a baromfihús, a tojás és a friss tej forgalmi adóját érinti, az áfa e termékekre egységesen 5 százalék lesz. A fogyasztók ennek hatására legalább 17 százalékos árcsökkenésre számíthatnak e termékeknél, de egyes az MTI által megkérdezett élelmiszerláncok ennél is nagyobb ármérséklést ígértek.

Az áfa az internet-előfizetésre is csökken, 18 százalékra. Az éttermi étel- és a helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalomra a vendéglátás áfakulcsa szintén 18 százalék lesz az idén, és jövőre 5 százalékra csökkenhet.

A januárban életbe lépett szabályozások kedveznek az első házasoknak is, a havi ötezer forint a családi kedvezménnyel együtt igénybe vehető már az adóelőlegből is, a módosítás visszamenőleges hatályú, így az új szabály már a 2014. december 31-ét követően megkötött frigyek esetében is alkalmazható.

Emellett adómentes lett a bölcsődei mellett az óvodai szolgáltatás, óvodai ellátás is, így ha a szülő kisgyermeke bölcsődei vagy óvodai ellátásáért fizetendő díjról odaadja a munkáltató nevére szóló számlát a munkáltatójának, akkor a vállalkozás által megtérített összeg teljesen köztehermentes.

A kormány és a szociális partnerek között tavaly novemberben létrejött megállapodás alapján az idén a minimálbér 15 százalékkal, a garantált bérminimum 25 százalékkal nő, a munkáltatói járulékok pedig 5 százalékponttal csökkennek, majd 2018-ban a minimálbér újabb 8 százalékkal, a bérminimum 12 százalékkal nő, és legalább 2 százalékponttal csökkennek a járulékok. Ennek megfelelően 2017 január elsejétől az alapbér kötelező legkisebb összege havi 127 500 forint, a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörökben a garantált bérminimum 161 000 forint.

Vállalati oldalon a társasági adó mértéke egységesen 9 százalékra mérséklődik a korábbi 19, illetve 10 százalékról, valamint a kisvállalati adó (kiva) mértéke 2 százalékponttal, 14 százalékra csökken.

Januártól csökken a vállalkozó által fizetendő közteher mértéke, a dolgozói juttatások adóalapjának megállapításához alkalmazandó szorzó – 1,19-szeresről – 1,18-szorosra mérséklődik, így akár ennyivel magasabb összegű cafeteria-keretet biztosíthat dolgozójának a vállalkozó.

Nő a kétgyermekesek adókedvezménye, a nyugdíj, a rendőrök és a katonák, a közfoglalkoztatottak bére

Több jogszabály módosul január 1-jével: emelkedik a kétgyermekesek által igényelhető adókedvezmény, 1,6 százalékkal nő a nyugdíj és tovább nő a rendőrök és a katonák, valamint a közfoglalkoztatottak bére.

Január 1-jétől 350 ezer kétgyerekes család adókedvezménye emelkedik, havi 30 ezer forintra. A frissen házasodottakat is érinti a január 1-jével életbe lépett változás, ha viszonylag hamar jön a gyermek. Ők eddig a két évig járó “elsőházas” adókedvezményt vehették csak igénybe, de január 1-je után a szabályok módosulásával, ha 2 éven belül jön a baba, párhuzamosan az első gyermekkel járó adókedvezményt is felhasználhatják.

A nyugdíjemelésről szóló kormányrendelet értelmében 1,6 százalékkal kell emelni a január 1-jét megelőző időponttól megállapított vagy folyósított nyugdíjat, illetve egyebek mellett az árvaellátás, a szolgálati járandóság, az özvegyi járadék, a rokkantsági ellátás, a baleseti járadék, a rehabilitációs ellátás és a vakok személyi járadékának összegét.

A belügyi illetményemelés érinti a rendőröket, a tűzoltókat, a büntetés-végrehajtási dolgozókat, a Terrorelhárítási Központ, a Nemzeti Védelmi Szolgálat, valamint a titkosszolgálatok hivatásos tagjait. A 2015 júliusától indult rendvédelmi életpályamodellnek köszönhetően először 30 százalékkal nőtt az érintettek bére, amelyet évente újabb 5-5 százalékkal növelnek, így összességében 2019-ig átlagosan 50 százalékos béremelés valósul meg.

Az intézkedés mintegy 60 ezer hivatásos dolgozót érint, a jövő évi költségvetésben pedig 18 milliárd forint pluszforrást jelent. Az életpályamodellnek köszönhető béremelés összköltsége 250 milliárd forint.

2015-től a rendőrök életpályamodelljéhez hasonlóan honvédelmi életpályamodellt alakítottak ki, ennek keretében először ugyancsak 30 százalékkal nőtt, majd 2019-ig évente 5-5 százalékkal emelkedik a katonák illetménye.

Életbe lépett a honvédelmi egészségkárosodási ellátás rendszere, amelyben azoknak, akik legalább 10 éve szolgálják a hazájukat, de önhibájukon kívül baleset vagy betegség miatt alkalmatlanná válnak a feladatuk ellátására, további foglalkoztatási lehetőséget kínálnak, vagy ha ez az egészségi állapotuk miatt nem lehetséges, károsodási járadékra válnak jogosulttá. A rendvédelmi területen is bevezetnek ilyen járadékrendszert.

A teljes munkaidőben foglalkoztatott közfoglalkoztatottak bére 2017. január elsejétől 81 530 forint lesz a jelenlegi 79 155 forint helyett, míg a legalább középfokú iskolai végzettséget és szakképesítést igénylő munkakör betöltésénél a közfoglalkoztatott garantált közfoglalkoztatási bére 106 555 forintra emelkedik a jelenlegi 101 480 forintról.

Tovább csökken a bankadó

Január elsején tovább csökken a bankadó, az ágazati adó felső kulcsa 3 bázisponttal, 0,21 százalékra mérséklődik.

A csökkentésről a kormány az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) kötött megállapodásának szellemében döntött – emlékeztetett a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

A tárca közleménye szerint a gazdasági növekedés beindulásával a hitelezésnek egyre fontosabb szerep jut a növekedés támogatásában, amihez ez az intézkedés is hozzájárulhat. A fair bank törvény hatályba lépését és a devizahitelek forintosítását követően, a hitelezési hajlandóság további növelése érdekében már 2016-tól mérséklődtek a bankszektor terhei – tették hozzá.

Az adó alapját az adóévet megelőző második adóévi beszámoló figyelembevételével kell megállapítani. Az adó felső kulcsának mértéke 2016-ban 0,24 százalékra csökkent 0,53 százalékról.

Az elfogadott adótörvények szerint a bankadó 2017-ben és 2018-ban az adóalap 50 milliárd forintot meg nem haladó része után az ideivel megegyezően 0,15 százalék.

A kormány 2015 februárjában kötött egyetértési megállapodást az EBRD-vel, amelyben vállalta, hogy jelentősen csökkenti a bankadót és a pénzintézeteket érintő szabályozási kérdésekben szorosabban egyeztet a bankszektorral.

A kormány 2016-ban és 2017-ben összesen mintegy 80 milliárd forinttal csökkentette a pénzügyi szervezetek különadóját.

A megállapodás része volt, hogy az állam és az EBRD 15-15 százalékos részesedést vásárol az Erste Bank Hungary Zrt.-ben. A tranzakció idén augusztus 12-én zárult le, amikor a felek átutalták a külön-külön 38,9 milliárd forintos vételárat.

A pénzügyi szervezetek 2010-ben bevezetett különadójából 2015-ben 149,6 milliárd forint, 2014-ben 148,6 milliárd forint folyt be a költségvetésbe, idén az első 11 hónapban 55,1 milliárd forint.

Újabb tevékenységeknél kötelező az online kassza

Tíz új tevékenységi körben kötelező online pénztárgépet használni január 1-jétől.

Az értékesítésről, illetve a nyújtott szolgáltatásokról pénztárgéppel kell nyugtát kibocsátaniuk a gépjármű-javítási, -karbantartási tevékenységet; gépjárműalkatrész-kiskereskedelmet; motorkerékpár, -alkatrész kereskedelmet, -javítást; plasztikai sebészeti tevékenységet; diszkó-, táncterem-működtetést; textil-, szőrmemosást, -tisztítást, vegytisztítást, vasalást végzőknek, illetve a masszőröknek, a fogyasztó- és karcsúsítószalonoknak, a fitnesz-, testépítő kluboknak, valamint a taxisoknak és a pénzváltóknak.

Az online kassza használatára újonnan kötelezettek gépenként 50 ezer forintos állami támogatást kaphattak, ha december 31-éig beüzemelték az új műszaki paraméterekkel bíró pénztárgépet.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) honlapján megtalálható tájékoztatás szerint az áfatörvény lehetőséget ad arra, hogy az adóalany nyugta helyett számla kibocsátásáról gondoskodjon, akkor mentesül a gépi kiállítású nyugtakibocsátási kötelezettség alól. Ebben az esetben azonban a vállalkozó köteles valamennyi kibocsátott számláról adatszolgáltatást teljesíteni az adóhatóságnak.

Változik több hírközlési szabály az új évben

Módosulnak a rádióberendezések forgalmazásának szabályai, csökkennek a szolgáltatók adminisztratív terhei, könnyebb lesz az elektronikus hírközlő hálózatok elhelyezése, valamint szigorodnak a feltöltős SIM-kártyákra vonatkozó előírások – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) hétfőn az MTI-vel, azzal kapcsolatban, hogy az új évben több jogszabály is változik.

Az elektronikus hírközlési és a postai szolgáltatók adminisztratív terheinek csökkentése érdekében január 1-jétől a felügyeleti díjfizetéssel összefüggő adatszolgáltatási, adminisztratív enyhítések lépnek életbe. Az előző évben elért árbevételről a jövőben már csak évente egyszer, a számviteli beszámoló és az adóbevallások benyújtásának határidejéhez igazodva, május 31-ig kell adatot szolgáltatniuk.

A szolgáltatóknak kedvez az a módosítás – írták -, hogy ha nem a teljes évben nyújtanak szolgáltatást, akkor a felügyeleti díjat is csak abban az időtartamban kell arányosan megfizetniük, amelyben az NMHH hatósági nyilvántartásában szolgáltatóként szerepelnek.

Január 1-jétől az informatikai, az elektronikus hírközlési és a postai ágazat ügyeleti rendszerébe bevont szolgáltatóknak a hálózatuk működését, a szolgáltatásuk nyújtását ellehetetlenítő vagy jelentős mértékben veszélyeztető úgynevezett rendkívüli eseményeket a hatóság internetes szolgáltatásán, az Adatkapun keresztül kell bejelenteniük.

Tavaly december 20-ától hatályos az az elektronikus hírközlésről szóló törvénymódosítás, amely elősegíti az országos széles sávú lefedettséget célzó Szupergyors internet program keretében uniós támogatással megvalósuló hálózatfejlesztéseket, emellett hatékonyabbá tehet minden nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatépítést. A változtatás továbbra is más hálózatos közműveknél – például villamos áram, gáz, távhő – meglévő szabályozási mintákat alapul véve könnyíti az elektronikus hírközlő hálózatok elhelyezését, és a meglévő szabályok pontosításával, kiegészítésével segíti a jogalkalmazást, gyorsítva az eljárást – írták.

Magyarország nemzetbiztonsági, bűnmegelőzési és bűnüldözési érdekeire – különösen a terrorizmus elleni fellépésre – tekintettel szigorították a feltöltős SIM kártyákra vonatkozó törvényt, hogy megelőzzék és kiküszöböljék a visszaéléseket. Egyes részleteket az NMHH rendeletben szabályoz, ennek társadalmi egyeztetése lezárult, jelenleg a végleges rendeletszövegen dolgoznak – közölték.

A tervezet szerint egy egyéni előfizető legfeljebb tíz, egy üzleti pedig maximum ötven feltölthető SIM-kártyával rendelkezhet egy mobilszolgáltatónál.

A szolgáltatók magyar állampolgárok esetén elektronikus úton is ellenőrizhetik hatósági igazolványaik érvényességét, külföldi vásárlók azonban kötelesek személyesen bemutatni a beutazásra vagy tartózkodásra jogosító okmányukat. Az előfizető személyazonosságát a szerződés megkötésekor, majd ezután évente kell ellenőrizni – ismertették, megjegyezve: a végleges rendelet várhatóan január elején jelenik majd meg.

Az európai parlamenti és tanácsi irányelvvel összhangban idén változnak egyebek mellett a rádióberendezések forgalomba hozatalának és üzembe helyezésének részletes szabályai, amelyeket az NMHH rendeletben határoz meg. Kikerülnek a szabályozás alól a rádióberendezésnek nem minősülő eszközök – ilyenek a vezetékes telefonok és a faxok -, ugyanakkor az előírásokat alkalmazni kell majd a többi között a vevőkészülékekre – például a set-top-boxokra – és a különféle navigációs rendszerek vevőire – például a GPS-ekre.

A közleményben kitértek rá, hogy a médiatanács és az NMHH idén is közzétette sokrétű hatósági és piacfelügyeleti feladatainak ellátására vonatkozó 2017-es, előzetes felügyeleti tervét.

Az előbbiben szerepel egyebek mellett a közösségi médiumok figyelése, a reklámhangerősség mérése és az országos médiaszolgáltatók rendszeres vizsgálata; míg az NMHH például elemzi a piacokat, nyilvántartja a szolgáltatókat, valamint ellenőrzi a jogszabályok betartását – olvasható a közleményben.

Változik a filmek art besorolásának folyamata

Módosul a filmek art besorolásának folyamata, valamint változik a helyi és körzeti televíziók műsorszórási jogosultságának időtartama – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) hétfőn az MTI-vel azzal kapcsolatban, hogy az új évben több jogszabály is változik.

Azt írták, az NMHH-hoz kerül a filmalkotások art besorolásának feladata, a filmtörvény szerint január 1-jétől egyszerűbbé és gyorsabbá válik az ügymenet. Az eddig az Emberi Erőforrások Minisztériuma által lefolytatott szakhatósági eljárás megszűnik, a filmalkotások art minősítésére az NMHH által működtetett új art bizottság közvetlenül tesz javaslatot az NMHH Nemzeti Filmirodájának eljárásában.

A filmiroda kérelemre minden olyan forgalomba kerülő filmnek art minősítést ad, amely “művészi értékével hozzájárul a magyar, az európai és az egyetemes audiovizuális kultúra fejlődéséhez”, vagy amelyet a bizottság oktatási, kulturális szempontból jelentősnek, magas művészi színvonalúnak ítél.

A hatóság kérelemre továbbra is külön vizsgálat nélkül megadja az art minősítést annak a filmnek, amely megkapta legalább egy nemzetközileg elismert, az NMHH által évente közzétett jegyzékben meghatározott fesztivál díját – fűzték hozzá.

Emellett három évvel meghosszabbították a helyi és körzeti digitális televíziók műsorszórási jogosultságait: a digitális átállás szabályairól szóló törvény 2016. december 27-én életbe lépett módosítása lehetőséget ad a helyi és körzeti tévéknek, hogy az eddigi, ideiglenes jogosultságuk lejárta, 2017. december 31-e helyett az öt digitális országos médiaszolgáltató digitális műsorszórási jogosultságainak időtartamáig, 2020. szeptember 5-éig működhessenek tovább – közölte az NMHH.

Változtak a kiküldetés, a munkába járás költségtérítésének szabályai

Változtak a kiküldetés, munkába járás költségtérítésének szabályai – hívja fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a honlapján.

Emelkedett január 1-jével a saját tulajdonú személygépkocsi hivatalos, üzleti célú használata esetén elszámolható általános személygépkocsi-normaköltség a korábbi kilométerenkénti 9 forintról 15 forintra, továbbá kilométerenként 15 forintra nőtt a munkába járás esetén költségtérítés címén adómentesen kifizethető összeg.

A közlemény rámutat: a személyi jövedelemadóról (szja) szóló törvény szerint a munkaviszonyból származó, előző naptári évre elszámolt, és következő év január 10-ig kifizetett bevételt (ideértve a munkáltató által kifizetett társadalombiztosítási ellátást is) az előző naptári év utolsó napján megszerzett jövedelemnek kell tekinteni.

E rendelkezés alapján, ha a saját gépkocsit munkaviszony keretében hivatali, üzleti célra, munkába járásra használták 2016-ban, a 2017. január 10-ig kifizetett költségtérítéseknél kilométerenként 9 forint számolható el adókötelezettség nélkül.

Az önálló és a nem munkaviszonyban folytatott nem önálló tevékenység (például személyes közreműködés) esetén viszont – eltérő törvényi rendelkezés hiányában – a 2017. január 1-jét követően kifizetett költségtérítéseknél kilométerenként 15 forint fizethető ki adómentesen akkor is, ha az említett költségek 2016-ban merültek fel a magánszemélynél.

Az adóhatóság emlékeztet: 2016. augusztus 1-jén megváltozott a kiküldetés fogalma a személyi jövedelemadóban, a munkáltató által elrendelt, a munkáltató tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás minősül kiküldetésnek. Kiküldetésnek minősül, különösen a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás keretében, a munkaszerződéstől eltérő helyen történő munkavégzés is.

Továbbra sem tekinthető azonban kiküldetésnek a lakóhelyről, tartózkodási helyről a munkahelyre történő oda- és visszautazás. Munkahelynek a munkáltató azon telephelye minősül, ahol a munkavállaló a munkáját szokás szerint végzi. Ilyen telephely hiányában vagy több ilyen telephely esetén a munkáltató székhelyét kell munkahelynek tekinteni.

2017. január 1-jétől a kirendelés helyett a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás keretében más munkáltatónál történő munkavégzés miatt szükséges utazást nevesíti a törvény, ez azonban tartalmában azonos a korábban használatos kirendelés kifejezéssel, így nem jelent érdemi változást.

facebook:

0 Komment