Túl nagy a lábnyomunk – Fejlesztik a hulladékgyűjtési rendszert Budaörsön

(Budaörs, 2015. november 11. – Budaörsi Infó) 2015. november 10-én sajtótájékoztatót tartottak a “Hulladékgyűjtési rendszer fejlesztése Budaörsön” címmel a Városházán. A szelektív hulladékgyűjtő zsákokat edényzetek váltják fel, a házi komposztálás részleges bevezetését előtérbe helyezik, valamint több és nagyobb hulladékgyűjtő szigetek lesznek a lakótelepen. Hamarosan megismerkedhetünk Hűbele Brekivel is, és az ő szelektív hulladékgyűjtési módszereivel.

 

A sajtótájékoztatón Wittinghoff Tamás, Budaörs polgármestere elmondta, bízik benne, hogy Budaörsön a hulladékgyűjtési rendszer fejlesztése új lendületet jelent majd a környezettudatos szemléletben.

 

szelektiv_hulladekgyujtes_sajtotajekoztato_15_11_10_wittinghoff_tamas

 

“Azt mondják, hogy túl nagy a lábnyomunk. Senki ne nézzen a cipőjére mert nem erre gondolok. Ez azt jelenti két kanadai ökológus megállapítása szerint, hogy adott társadalomnak mennyi földterületre van szüksége ahhoz, hogy önmagát ellássa, illetve hogy a megtermelt hulladékot elhelyezze.

1961-ben a világ népességét nézve egy főre vetített ökológiai lábnyom 0,88 hektár volt. Ez napjainkra elérte a 2,2 hektárt.

Magyarországon rosszabb a helyzet, 3,7 hektár az ökológiai lábnyomunk. Mivel a Földön egy főre 1,8 hektár terület jut, ebből láthatjuk, hogy feléljük a jövőnket. Természetesen ebben a helyzetben az úgynevezett fejlett országok azok, amelyek a fejletlenebb országok, vagy más néven a harmadik világ rovására fogyasztják el a javakat, és szennyezik a környezetet.

Van miért aggódni, és van mire odafigyelni, és egyértelmű, hogy ez a dolog így nem mehet tovább.

Ha ezt így folytatjuk, akkor beteljesül annak a bizonyos indiánnak a mondása, ami már közismert szlogen, hogy miután megölted az utolsó vadat, kivágtad az utolsó fát és beszennyezted az utolsó folyót is, rájössz, hogy a pénzt nem lehet megenni.

 

szelektiv_hulladekgyujtes_sajtotajekoztato4_15_11_10

 

Ez persze közhelynek számít, mára mégis kevesen mozdulnak, nehezen szánnak odafigyelést az emberek, időt energiát arra, hogy a természetet megóvják, vagy hogy ezt fontosnak tartsák. Márpedig a fenntartható fejlődés gyakorlatba ültetése nélkül ezeket a problémákat nem tudjuk kezelni.

Szerencsére mint annyi más területen Budaörs ebben is különbözik kicsit más településektől, különösen a fiatalok fogékonyak erre. Vannak olyan iskoláin, ahol környezettudatos nevelés is folyik, és nemrégiben nyílt meg a főúton a Nopack nevet viselő üzlet, ami megpróbálja rábeszélni a vásárlókat arra, hogy ne eldobható csomagoló eszközökben vigyék el az árut, hanem újrahasznosíthatókban.

Beszéltünk környezettudatosság esetében a közvilágítás korszerűsítéséről is, ami az energiafelhasználás tekintetében egy úttörő, ha úgy vesszük áttörés a közvilágítás terén. Itt a ledes égőkre gondolok, vagy éppen a közintézményeinken elhelyezett napenergiát hasznosító, szintén pályázat útján megvalósított beruházásokról.

A környezettudatos szemléletnek vannak gyökerei Budaörsön. Már 2003-ban bevezettük a szelektív hulladékgyűjtést. 29 szelektív hulladékgyűjtő sziget alakult ki. Érezhető volt, hogy sem több embert nem tudunk megnyerni, sem több hulladék szigetet nem tudunk kialakítani, és sokkal kulturáltabb az, ha a lakóházaknál tudjuk megoldani mindezt.

Ennek a projektnek a keretében ezt fogjuk megvalósítani.

Van egy szegmense ennek a programnak, ami a komposztálás jelentőségét is igyekszik majd népszerűsíteni, hogy ezzel is majd előrébb tudjunk lépni. Nagyon remélem, hogy ez a projekt új lendületet fog adni a környezettudatos szemléletben Budaörsön, és szeretnék mindenkinek jó munkát kívánni, illetve köszönetet mondani, hogy ennek a projektnek a megvalósításában részt vesznek.”

 

szelektiv_hulladekgyujtes_sajtotajekoztato_15_11_10

 

Tamás Ervin a BTG ügyvezetője prezentációjában ismertette a “Hulladékgyűjtési rendszer fejlesztése Budaörsön” projekt részleteit. Budaörsön jelenleg szigetes és zsákos szelektív hulladékgyűjtés folyik. Ezeknek az a hátránya, hogy a szigetes esetében még alacsony a visszagyűjtési hatásfok. A zsákos szelektív hulladékgyűjtést pedig ezen projekten belül ki tudják váltani edényzet segítségével. A lerakott hulladék mennyisége egyre csak nő, ezért is volt már szükség fejlesztésre.

 

szelektiv_hulladekgyujtes_sajtotajekoztato2_15_11_10_btg_tamas_ervin

 

Ezen a projekten belül beszerzik a szükséges eszközöket a fejlesztésekhez és fejlesztik a közszolgáltatási tevékenységüket.

Fejlesztésre kerül a szelektív hulladékgyűjtés, és házi komposztálás részleges bevezetését is előtérbe helyezik.

Edényes formában gyűjtik majd a házhoz menő csomagolási és egyéb hasznosítható hulladékot

Válogatóművet létesítenek a hasznosítható hulladékok előkezelésére, munkagépeket szereznek be a rakodási feladatok biztosításához és korszerű gyűjtő járműveket.

A projekt 2013. július – 2015. decembere között kerül megvalósításra

Teljes nettó költség: 296.875.000,-Ft

Önerő: 14.843.750,-Ft

Ebből NFM Önerő támogatás: 12.982.500,-Ft

Tényleges önerő igény: 1.861.250,-Ft

 

btg_szelektiv_hulladek

 

Tamás Ervin a Budaörsi Infónak elmondta, hogy a házhoz menő szelektív gyűjtésen belül fém csomagoló anyag, vegyes műanyag, társított italkarton és vegyes papír gyűjtésére lesz lehetőség. Sajnos üveg gyűjtésére ezen a projekten belül nem, viszont erre a problémára is találnak megoldást, és létrehoznak majd olyan pontokat, ahová lehet majd vinni üveget is.

Ez a projekt főként a családi házas övezetben élőket érinti, viszont a lakótelepen lakókra is gondoltak, és a teljes funkciós szelektív szigetek számát is növelni fogják.

A projekt kabala állatkája Hűbele Breki, aki majd játékos módszerekkel segíti a budaörsieket abban, hogy hogyan kell szelektíven gyűjteni a hulladékot. Hamarosan többet is megtudhatnak róla. Kövessék figyelemmel hírportálunkat, hogy ne maradjanak le semmiről.

 

hubele_breki

(Budaörsi Infó)

 

 

facebook:

0 Komment

Válasz küldése

Be kell jelentkeznie, a komment írásához.