Ferenc pápa: senki se legyen kizárva a víz használatából

A Föld vízkészletének védelmét és az ehhez való szabad hozzáférést szorgalmazta Ferenc pápa vasárnap a víz világnapján, amelyet az ENSZ 1994-ben hirdetett meg.

A római Szent Péter téren a déli Úrangyala-imádságot (Angelus) követő beszédében Ferenc pápa arra bátorította a nemzetközi közösséget, hogy nyújtson “megfelelő védelmet” bolygónk vizeinek. A katolikus egyházfő hozzátette: fontos, hogy senki se legyen kizárva a víz használatából, az ugyanis az emberiség elsődleges java.

Ferenc pápa két évvel ezelőtti megválasztása óta többször is felszólalt a teremtett világ, vagyis a környezet védelme érdekében, amelyet az egyházfő megfogalmazása szerint az ember kizsákmányol és elpusztít. A pápa idén megjelenő második enciklikájának is a környezetvédelem lesz a témája.

Vasárnap a Szent Péter téren az egyházfő szavait hallgató hívők között 50 ezer darab Evangéliumot osztottak szét ingyen. A vatikáni könyvkiadó nyomtatványa elfér a zsebben, “hogy az Evangélium mindig veletek legyen” – hangoztatta Ferenc pápa. Az Evangéliumok szétosztásában a római szemináriumok hallgatói és szerzetesnők mellett háromszáz római hajléktalan is részt vett. Nem ez volt az első vasárnap, hogy a római hajléktalanok a Szent Péter téren segédkeztek, az egyenesen Ferenc pápától függő pápai alamizsna-hivatal foglalkoztatja őket.

India “vizes embere”, Radzsendra Szingh kapta a “víz Nobel-díját”

Radzsendra Szingh kapra idén a rangos Stockholmi Víz Díjat, amire gyakran a “víz Nobel-díjaként” is hivatkoznak. Az indiai aktivista ezer falut segített vízhez jutni.

A díjat gondozó stockholmi nemzetközi vízügyi intézet (SIWI) szerint Radzsendra Szingh sokat tett az áradások megelőzéséért, a termőföld és folyók helyreállításáért, a vadvilág megőrzéséért – ismertette a BBC News.

A díjról döntő zsűri kiemelte, hogy Szingh módszere – amely az ősi indiai esővízgyűjtő technika modernizált hasznosításán alapul – olcsó, egyszerű és ötletét világszerte követni kellene. A módszer abban áll, hogy az esős szezonban hulló csapadékot a földön alacsony partú “gátakkal” fogják meg, és engedik visszaszivárogni a földbe, hogy később hasznosítani tudják.

Szingh, akit ma India “vizes embereként” emlegetnek, eredetileg orvosnak tanult, de mikor egy távoli kis faluban elfoglalta helyét, kiderült, hogy arrafelé nem az egészséggel van a legnagyobb baj, hanem az ivóvízzel. A gazdálkodók az összes talajvizet felhasználták, és amint a víz eltűnt, a termés odalett, az erdők és a vadak kipusztultak, a környékbeliek pedig kénytelenek voltak a városokba költözni.

“Mikor belefogtunk a munkába, csak az ivóvízválság leküzdése járt a fejünkben. Ma már többet akarunk: ez a század a kizsákmányolásról, környezetszennyezésről és intervencióról szól. Mindennek gátat kell vetni, és a vízért folyó harcot békévé kell változtatni, ez a célom” – jelentette ki Szingh.

A stockholmi intézet igazgatója, Torgny Holmgren úgy fogalmazott: “Egy olyan világban, amelyben egyre nagyobb a szükség a friss vízre, évtizedeken belül súlyos vízügyi krízissel nézhetünk szembe, ha nem tanuljuk meg, hogyan bánjunk a vizeinkkel. Szingh reménysugarat nyújt”.

Az 1991-ben alapított elismerést minden évben a víz világnapján, március 22-én ítélik oda. A Stockholm Víz Díjat olyan személy vagy intézmények kaphatja, aki vagy amely jelentősen hozzájárult a világ vizeinek megóvásához, illetve a vízügyi feltételek javításához.

facebook:

0 Komment