IMF-jelentés: a magyar gazdaság nő, de továbbra is vannak kockázatok

A magyar gazdaság kikerült a 2012-es recesszióból és főleg a kormányzati beruházásnak, fogyasztásnak és nettó exportnak köszönhetően tavaly 1,1 százalékos növekedést produkált, ám továbbra is jelentős kockázatot jelent a bizonytalan globális környezet, a még mindig magas államadósság, a nagy finanszírozási igény és a külföldi finanszírozásra való széleskörű támaszkodás – állapította meg a Nemzetközi Valutaalap (IMF) pénteken kiadott éves országjelentésében.

 

Az IMF szakértői által összeállított és az igazgatótanács által jóváhagyott jelentés, amely egyébként 2014-ben 2, az ezt követő két évben egyaránt 1,7 százalékos növekedéssel számol, megállapította, hogy a magánkereslet erősödött ugyan, de továbbra is gyenge, a kiskereskedelmi és vállalati szektornak nyújtott hitelezés pedig lassuló ütemben tovább zsugorodott. A termelés növekedése várhatóan 2 százalékos lesz idén a beruházások és a lakossági fogyasztás további javulása mellett, az export pedig tovább bővül.

Magyarország sebezhetősége a tartós folyó fizetési mérleg többletének, az alacsony inflációnak és jelentős költségvetési konszolidációnak köszönhetően csökkent. Ezek a fejlemények segítettek abban, hogy az ország tavaly elég jól ellen tudott állni a feltörekvő piaci zavaroknak. Ám a még mindig jelentős államháztartási és külső finanszírozási igény, a külföldi finanszírozásra való támaszkodás, a fejlett gazdaságok monetáris politikájának bizonytalansága és a pénzügyi stressznek a feltörekvő piacokon történő esetleges újbóli megjelenése kockázatot jelent. A kormány a legtöbb 2014-ben lejáró külső hitelének finanszírozását eurókötvény-kibocsátás révén biztosította.

Magyarország bizonyította elkötelezettségét, hogy a költségvetési hiányt az uniós limit alatt tartsa. A 2013-as hiány a becslések szerint a GDP 2,2 százalékán áll majd, túlteljesítve a 2,7 százalékos célt. Az államadósság csak kismértékben csökkent, valamivel a GDP 79 százaléka fölé esett. A 2014-es 2,9 százalékos hiánycél enyhe strukturális lazítást sejtet, miközben az államadósság nagyjából változatlan marad.

A lassuló infláció, az alacsony kockázati felárak, valamint a negatív kibocsátási rés által megnyugtatott MNB a rekord-alacsony, 2,5 százalékos szintre (2014 április adat) csökkentette az irányadó kamatot. Emellett bevezette a Növekedési Hitelprogram-rendszert, hogy megkönnyítse a kkv-k finanszírozási feltételeit.

Az IMF szakértői szerint Magyarország középtávú növekedési kilátásai továbbra is visszafogottak, mert a lakossági fogyasztás továbbra is gyenge, az erőtlen gazdasági környezet pedig nyomasztóan hat a magánberuházásokra. A bankok továbbra is nyomás alatt állnak a súlyos adóterhek, a nem teljesítő hitelek és a gyenge növekedési kilátások miatt. A foglalkoztatottság, noha kissé növekedett, továbbra is alacsony.

A valutaalap igazgatótanácsa üdvözölte az alkalmazkodó politika által támogatott magyar gazdasági fellendülést, de hangsúlyozta a makrogazdasági irányvonalak újrakalibrálásának szükségességét és ambiciózus strukturális reformokat sürgetett a középtávú növekedési kilátások javítása érdekében. A testület szerint a prioritások közé tartozik az intézmények megerősítése, a nagyobb politikai kiszámíthatóság és a magánszektor gazdasági részvételének előmozdítása.

Ugyancsak üdvözölték a kormánynak a pénzügyi ésszerűség és a fenntartható adósságcsökkentés melletti elkötelezettségét. Arra bátorították a kormányt, hogy hajtson végre egy tartós kiigazítási stratégiát, amelynek középpontjában a kiadások visszafogása és a torzító adók megszüntetése áll. Folyamatos erőfeszítésekre van szükség az adómentességek csökkentése és az ÁFA-csalás visszaszorítása érdekében. Ezeket a lépéseket növekedésbarát költségvetési reformokkal ki kell egészíteni, amelyek célzottabbá tehetik a szociális juttatásokat, valamint lehetővé teszik a veszteséges állami tulajdonú vállalatok szerkezetátalakítását és a közszférában való foglalkoztatás racionalizálását. Az igazgatótanács üdvözölte a többéves költségvetési keret bevezetésére irányuló kormányzati szándékot, és hangsúlyozta egy független és megfelelő forrásokkal rendelkező költségvetési tanács fontosságát.

Az igazgatók megállapították, hogy miközben enyhült az inflációs nyomás és az inflációs várakozások is csökkentek, megmaradt a külső környezet bizonytalansága, ami óvatosságra int a pénzügyek intézésében. A testület lényegesnek látja a monetáris lazítási ciklus szüneteltetését, amíg nincs nyilvánvaló jele az inflációs nyomásnak, megjegyezve, hogy a jelenlegi alkalmazkodó irányvonal továbbra is támogathatja a gazdasági tevékenységet.

Az igazgatók további lépéseket sürgettek a pénzügyi közvetítés helyreállítására és a nem teljesítő hitelek megoldásának elősegítésére, beleértve a bankadó csökkentését, valamint a banki portfóliók megtisztításának szabályozási akadályainak megszüntetését. Rámutattak, hogy lehetőséget látnak a Növekedési Hitelprogram  módozatainak további finomítására a hitelezés célzottságának és hatékonyságának javítása érdekében.

Üdvözölték a munkaerőpiac működésében elért javulást is. Hangsúlyozták, hogy széleskörű strukturális reformok szükségesek a potenciális növekedés elősegítése és Magyarországnak a regionális ellátási láncban való előrelépése érdekében. Javasolták az üzleti klíma javítását egyebek között a szabályozási terhek csökkentése és az adók racionalizálása révén.

 

NGM: az IMF is elismeri a kormány erőfeszítéseinek eredményeit

 

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) legfrissebb jelentésének megállapításai azt mutatják, hogy immár a szervezet is elismeri a magyar kormány erőfeszítéseinek jól látható eredményeit, például a növekedési fordulatnak köszönhetően a gazdaság erősödését, az ország recesszióból való kilábalását, az állandósult folyó fizetési mérleg aktívumot, valamint a fegyelmezett költségvetési politikát – mondta Orbán Gábor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) adó- és pénzügyekért felelős államtitkára az MTI-nek.

Az IMF – magyar idő szerint pénteken késő este – közzétette honlapján Magyarországról szóló rendes éves gazdaságpolitikai értékelését, amelyet Alapokmányának IV. cikkelye alapján valamennyi tagországáról legalább évente elkészít.

Orbán Gábor emlékeztetett arra, hogy a most publikált jelentés előkészítésére az IMF delegációja 2014. március 5-17. között tartózkodott Budapesten, és szakmai egyeztetéseket folytatott a kormány és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) vezetőivel, szakértőivel, valamint a pénzügyi piac egyes szereplőivel.

Ez volt az első jelentősebb hivatalos tárgyalássorozat azóta, hogy Magyarország megerősödött gazdasági teljesítményének köszönhetően 2013-ban, a lejárat előtt teljes összegben visszafizette a korábbi, még 2008-ban felvett IMF-hitelekből származó tartozásait, és ezzel IMF-programország státusza is megszűnt – hangsúlyozta az államtitkár. Hozzáfűzte: Magyarország visszatért abba a rendes tagállami státuszba, amelynek keretében minden IMF-tagország rendszeresen, az Alapokmány IV. cikkelye értelmében vett gazdaságpolitikai konzultáció részese.

Orbán Gábor elmondta: a márciusban lezajlott látogatás eredményei mellett a jelentésbe beépültek az időközben elkészült konvergenciaprogramban megjelent számadatok, prognózisok és összefüggések is.

Az államtitkár szerint az IMF most publikált jelentésének megállapításai – annak kritikusabb elemeivel együtt is – azt mutatják, hogy az IMF is elismeri a kormány erőfeszítéseinek immár jól látható eredményeit. Az IMF összességében pozitívan értékelte a növekedési hitelprogramot, valamint a többéves költségvetési tervezés rendszerét is.

A valutaalap a jövőbeni célok tekintetében több területen is – például a GDP-arányos államadósság további csökkentése, az adósságállomány devizális kitettségének további mérséklése vagy a növekedést serkentő fiskális politika alkalmazása – sokszor közeli álláspontra helyezkedik a magyar hatóságokkal, még ha a célhoz vezető út megítélésében és ütemezésében eltérnek is a vélemények – mutatott rá Orbán Gábor.

Jelezte: a következő konzultáció egy év múlva esedékes.

facebook:

0 Komment

Válasz küldése

Be kell jelentkeznie, a komment írásához.