Pontosított az Országgyűlés – A magyarországi németek elhurcolásának és elűzetésének emléknapja

A magyarországi németek elhurcolásának emléknapjáról szóló országgyűlési határozati javaslat és a Városliget megújításáról és fejlesztéséről szóló törvényjavaslat általános vitájával folytatódott kedden az Országgyűlés plenáris ülése.

A magyarországi németek elhurcolásának és elűzetésének emléknapja

A Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának kérése alapján pontosítaná Lukács Tamás (KDNP), Potápi Árpád János (Fidesz) és Csóti György (Fidesz) a magyarországi németek elhurcolásának és elűzetésének emléknapjáról szóló, tavaly elfogadott országgyűlési határozatot.

Csóti György az indítvány általános vitában elmondta, a határozatban összemosódik az elhurcolás és az elűzetés fogalom. Előbbi a magyarországi németek 1944. december végétől szovjet kényszermunkatáborokba történt deportálására, a malenkij robotra használatos, míg az utóbbi az 1946. január 19-én Budaörsön megkezdett kitelepítésre vonatkozik. Ezt tisztázza a javaslat.

Hozzátette: mindkét esemény emléknapja január 19. A határozat – ahogy a tavaly elfogadott is – visszautasítja a magyarországi németek kollektív bűnösségének vádját – közölte.    

Vágó Sebestyén (Jobbik) szerint a kormánypártok leleplezték önmagukat, kiderült, hogy nem egyeztettek a kisebbségi önkormányzattal. Ezt úgy értékelte, hogy a kormánypártok minden számukra fontos szempontot figyelembe vesznek, de sokszor az érintetteket meg sem kérdezik. Ugyanakkor szerinte most sem sikerült tisztázni a fogalmakat.

Csóti György erre válaszolva közölte, volt egyeztetés tavaly a magyarországi németekkel, és a javaslat nem mossa össze az elhurcolást és az elűzetést.

Ivanics Ferenc (Fidesz) arról szólt, hogy Sopront és környékét komolyan érintette a kitelepítés, a lakosság 20 százalékát, 32 ezerből 6500 embert, évszázadok óta ott élő családokat telepítettek ki. A második világháború után megszűnt Sopron multikulturális jellege – tette hozzá.

Staudt Gábor (Jobbik) szerint az Országgyűlésnek blama, hogy egy év után módosítani kell a határozatot. Beszélt arról, hogy még ma sem lehet pontos számokat tudni, de azt lehet valószínűsíteni, hogy 1945-ben a német lakosság több mint felét, kétharmadát kitelepítették, vagy elhurcolták. Például Budaörsön 1941-ben 8400-an vallották magukat német nemzetiségűnek, 1949-ben azonban már csak 36-an – ismertette.

Ékes József (Fidesz) azt szorgalmazta, hogy a német nemzetiség által javasoltan, a valóságnak megfelelő szóhasználattal fogadják el az előterjesztést.

Gyüre Csaba (Jobbik) a malenkij robotra elhurcoltakra emlékezve azt mondta, a becslések szerint 40 ezer főt hurcoltak el, 25 ezren soha nem tértek vissza.    

Az elnöklő Jakab István az általános vitát lezárta.

facebook:

0 Komment