Az amerikai szenátus külügyi bizottsága jóváhagyta a beavatkozást Szíria ellen

Az amerikai szenátus külügyi bizottsága szerdán 10:7 arányban megszavazta a Szíria elleni katonai akciót.

A kompromisszumos határozat támogatta, hogy 60 napra korlátozva engedélyezzék az Egyesült Államoknak a katonai akciót. A katonai fellépés bizonyos feltételekkel és csak egyszer 30 nappal meghosszabbítható. A testület kizárta szárazföldi erők “hadműveletekben történő” bevetését Szíriában.

A dokumentumba ugyanakkor – John McCain republikánus és Chris Coons demokrata szenátor kezdeményezésére – belekerült az a kitétel is, amely szerint az amerikai politika célja a harctéri események menetének megváltoztatása, azzal a céllal, hogy Bassár el-Aszad szíriai elnököt rákényszerítse egy olyan megegyezéses megoldásra, amely lezárja a konfliktust és utat nyit a demokratikus kormányzás felé.

A bizottsági határozat emellett a szíriai ellenzék válogatott elemeinek nyújtott támogatás fokozását sürgette, beleértve a fegyverszállítást és a katonai kiképzést is.

A kérdés jövő héten kerül a teljes szenátus elé. A The Washington Post szerdai összesítése szerint a 100 tagú, demokrata többségű szövetségi szenátusban a katonai fellépés jelenleg 23 szenátor szilárd szavazatára számíthat. További 57 még nem döntötte el, hogyan kíván szavazni, 8 az elutasításra hajlik, 12 pedig határozottan nemmel fog szavazni.

A támadás szenátusi jóváhagyásához 60 voksra lesz majd szükség. A Szíria elleni fellépés azonban a lap szerint sokkal jobban áll a felsőházban, mint a republikánus többségű, 435 tagú képviselőházban, ahol helyi idő szerint szerda délutánig 259 törvényhozó szándékait sikerült feltérképezni. E számlálás szerint a képviselők közül 17-en eltökéltek, hogy megszavazzák a beavatkozást, 99-en bizonytalanok, 86-an az elutasításra hajlanak, 57-en pedig határozottan elvetik az Obama elnök által kért beavatkozás támogatását.

Kerry: csak politikai megfontolásból lehet tagadni az Aszad-rezsim felelősségét

John Kerry szerint csakis politikai megfontolásból lehet tagadni az Aszad-rezsim vitán felül álló felelősségét a Szíriában augusztus 21-én végrehajtott vegyifegyver-támadás miatt. Az amerikai külügyminiszter erről az amerikai képviselőház külügyi bizottságában tartott meghallgatásán beszélt szerdán.

Szíria a vegyi fegyvereket betiltó 1925-ös genfi jegyzőkönyv megsértésével átlépte a világ és az emberiség tűréshatárát, és most nem Damaszkusz felelőssége a kérdés, hanem az, hogy az Egyesült Államok beleegyezik-e abba, hogy a rezsim büntetlenül megússza a támadást – tette hozzá Kerry.

“Nem maradhatunk csendben”  – hangoztatta az amerikai külügyi tárca vezetője.

Chuck Hagel védelmi miniszter a meghallgatáson elismerte, hogy a katonai fellépés kockázatos, de, mint mondta, a tétlenség még kockázatosabb lehet, mert másokat is hasonló fellépésre bátoríthat. A Pentagon vezetője Észak-Koreát nevezte meg ilyen országként.

Hagel rámutatott: a vegyi fegyverek Szíria általi bevetése fenyegető az Egyesült Államok olyan térségbeli szövetségeseire nézve, mint Izrael, Törökország és Jordánia, valamint a régióban állomásozó amerikai erőkre is. Figyelmeztetett rá, hogy az ilyen eszközök a libanoni Hezbollah és más terrorszervezetek birtokába juthatnak.

Kerry a tétlenség negatív történelmi példái között sorolta fel Münchent (Hitlerrel a Csehszlovákia feldarabolásáról 1938-ban kötött brit-francia-olasz megállapodást) és a St. Louis hajó esetét (amelynek 937, Európából menekülő zsidó utasát 1939-ben sem az Egyesült Államok, sem Kanada, sem Kuba nem volt hajlandó befogadni).

Chuck Hagel hangsúlyozta, hogy a vegyi fegyverek bevetésére adandó válasz bizonyítékát jelenti majd annak, hogy Washington kész eleget tenni biztonsági kötelezettségeinek. Egyben emlékeztetett rá, hogy Barack Obama elkötelezte magát Irán atomfegyverhez jutásának megakadályozása mellett.

Hagel szerint a Szíriára mérendő, mind a méretét, mind az időtartamát tekintve korlátozott csapás nem csak egy “tűszúrás” lesz, és az komolyan meg fogja gyengíteni Bassár el-Aszad katonai képességeit, ugyanakkor az Egyesült Államoknak nem célja a rendszerváltoztatás Szíriában.

Hagel kifejezte meggyőződését, hogy a katonai megtorlás elmaradása esetén a szíriai kormányerők “nagyon nagy valószínűséggel” ismét bevetik a vegyi fegyvert. Kerry szerint ennek valószínűsége 100 százalék.

A Pentagon vezetője az ilyen eszközök eredetére vonatkozó kérdésre válaszolva azt mondta, hogy azokat részben az oroszok szállították, részben pedig a szíriaiak maguk állították elő.

Martin Dempsey tábornok, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke a meghallgatáson kijelentette, hogy a Szíriára mérendő csapásnak a térségre gyakorolt hatása az Aszad-rezsim reagálásától függ, de az amerikai erők felkészültek arra, hogy “eltántorítsák Aszadot a megtorlástól”.

Hagel becslése szerint a Szíria elleni katonai akció több tízmillió dollárt emészt majd fel. Kerry közölte: arab országok felajánlották, hogy teljes egészében kifizetnék Aszad megdöntésének költségeit. A külügyminiszter szerint azonban ez a részlet nem szerepel a tervekben. Elismerte ugyanakkor, hogy Washingtonban kidolgoztak olyan politikai terveket, amelyek a szíriai elnöknek a hatalomból történő eltávolítását célozzák, ám ezek nem tévesztendők össze a vegyi támadás megtorlását célzó, tervezett csapással.

Kerry szerint “legkevesebb 10 ország” tett arra ígéretet, hogy részt vesz a katonai akcióban.

A képviselőházi meghallgatás előtt Kerry és Hagel a szenátus katonai bizottságát igyekezett zárt ajtók mögött meggyőzni a beavatkozás szükségességéről.

facebook:

0 Komment