Folyamatosan drágul a kötelező biztosítás

Drágult a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás (kgfb) az első félévben, az év eleji árakhoz képest 5-30 százalékkal drágábban lehet új biztosítást kötni – közölték alkuszcégek szerdán.

A netrisk.hu internetes alkusz indexszerűen követi a kgfb tarifák emelkedését, a havi mérésekből az derült ki, hogy az év elejétől 15 százalékkal – közel 3 ezer forinttal – emelkedett az átlagos éves tarifa, már közel jár a 23 ezer forinthoz.

A díjváltozás követése azért fontos, mert a biztosítók 2013-tól szabadon módosíthatják az új szerződésekre szóló tarifáikat év közben is. A megszorítás mindössze annyi, hogy a meghirdetés és a bevezetés között 60 napnak kell eltelnie. Annak az autótulajdonosnak tehát, akinek év közben van a kgfb évfordulója, illetve ekkor vásárol autót, az aktuális tarifával kell kötelező biztosítást kötnie.

A PBA Biztosítási Alkusz 35 tarifamódosítást jegyzett fel januártól. A sort az Allianz “vezeti” hat módosítással, míg a végén a CIG áll, amely változatlanul az év elejei tarifáját használja.

Akiknek év közben van a biztosítási évfordulójuk, azoknak 5-10 százalék a díjemelés, míg akik új autót vásárolnak, 30 százalékkal is drágábban köthetik meg a kötelező biztosításukat.

A netrisk.hu azt tapasztalta, hogy a 150 kilowattosnál erősebb motorral szerelt kocsik kgfb-je növekedett leginkább. Az A0 (alap) kategóriában 25, míg a B10 (bónusz) kategóriában 50 százalékkal.

A PBA tapasztalata szerint a kiskategóriás kocsiknál jelentős volt a díjemelés, míg a középkategóriásoknál inkább csökkent a díj.

Ombudsman: sértik a jogbiztonságot a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás egyes szabályai

Az ombudsman szerint sértik a tulajdonhoz való jogot és a jogbiztonságot a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás egyes jogszabályi rendelkezései – közölte az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala szerdán.

A közlemény szerint Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa jelentésében a tulajdonhoz való jog és a jogbiztonság sérelmét állapította meg abban, hogy a biztosító a kártérítés általános forgalmi adóval (áfa) növelt összegét csak akkor térítheti meg, ha a bemutatott számla tartalmazza a jármű helyreállításához szükséges munkálatok megnevezését, anyagköltségét és munkadíját, valamint ha a számla megfelel a számvitelről szóló törvény előírásainak.

Közölték: a polgári jog alapján a kárért felelős személy köteles az eredeti állapotot helyreállítani, ha pedig ez nem lehetséges köteles megtéríteni a károsult vagyoni és nem vagyoni kárát. Ha azonban a károsult maga javítja meg a járművét csak a javítás nettó összegére jogosult, mert a saját munkájáról nem tud számlát adni.

Az ombudsman azt is problémásnak tartja, hogy a törvény a tulajdonost arra kötelezi, hogy sérült járművét külső vállalkozással javíttassa meg, ellenkező esetben ugyanis nem kaphatja meg a kártérítés áfával növelt összegét.

A polgári jog szabályai szerint a károsultnak meg kell téríteni a károkozás folytán felmerült valamennyi kárát, függetlenül attól, hogy hol és milyen módon javíttatja meg a járművét, illetve megjavíttatja-e egyáltalán. Szintén ellentétes a polgári jogi kártérítési alapelveivel, hogy a kártérítési összeget csak meghatározott célra lehet fordítani. Az ombudsman jelezte azt is, hogy a kárt nem csak a szerviz által kiállított tételes számlával kellene igazoltnak tekinteni, hanem igazságügyi szakértői vélemény alapján is.

Az ombudsman szerint ugyan fontos gazdaságpolitikai érdek a gazdaság fehérítése, ugyanakkor, ez nem alapozhatja meg a tulajdonhoz való jog korlátozását, ezért felkérte Varga Mihály nemzetgazdasági minisztert a jogszabály ennek megfelelő módosítására.

facebook:

0 Komment