Ma van hősök napja – Országszerte megemlékezéseket tartanak

Országszerte megemlékezéseket tartanak ma a hősök napján.

A magyar hősök emléknapjának eredete az 1917. évi VIII. törvényre vezethető vissza, amely arra kötelezett minden községet, hogy méltó emléket állítson elesett hőseinek. A jogszabály kimondta, hogy megfelelő módon kifejezésre kell juttatni és az utókor számára meg kell örökíteni a nemzet hősi halottainak kegyeletteljes tiszteletét. 1925. május 1-jén a honvédelmi miniszter hősök emlékünnepe elnevezéssel nemzeti ünneppé nyilvánította május utolsó vasárnapját. Nagyszabású rendezvénysorozat 1944-ben volt utoljára, 1945-ben még megemlékeztek a hősök napjáról, 1946-tól azonban elmaradtak a hivatalos megemlékezések.

Az első és a második világháború hőseiről Magyarországon 1989. május 29-én emlékeztek meg ismét nyilvánosan Szekszárdon. Az első állami rendezvényt 1990-ben tartották meg. A magyar hősök emlékének megörökítéséről és a magyar hősök emlékünnepéről szóló 2001. évi törvény ismét a magyar hősök emlékünnepévé nyilvánította minden esztendő május hónapjának utolsó vasárnapját.

Az idén az ország több pontján tartanak megemlékezéseket. Budapesten a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság és a Honvédelmi Minisztérium a rákoskeresztúri Új köztemetőben a magyar katonahősök emlékművénél katonai tiszteletadással tart koszorúzási ünnepséget. A megemlékezésen beszédet mond Boross Péter, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke és Orosz Zoltán helyettes vezérkari főnök. A Hősök terén szervezett ünnepségen Hende Csaba honvédelmi miniszter és Benkő Tibor vezérezredes, vezérkari főnök vesz részt.

Székesfehérváron Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára helyez el koszorút a Hősök terén. Hódmezővásárhelyen hősi parcellát avatnak fel a Kincses temetőben. Szekszárdon Horváth István (Fidesz-KDNP), a település polgármestere mond beszédet, majd az ünneplők koszorút helyeznek el az első és második világháborús emlékműnél.

Miskolcon a Kossuth utcai református templomban istentiszteletet tartanak, majd a Szemere kertben felavatják a doni kopjafát, az ünnepségen Kriza Ákos (Fidesz-KDNP) polgármester mond beszédet. Koszorúzást tartanak Miskolc elesett hőseinek emlékművénél, majd a Hősök temetőjében.

Egerben a Hatvanas ezred emlékművénél tartanak megemlékezést, Kecskeméten a Honvéd Hagyományőrző Egyesület területi szervezete, a Magyar Történelmi Vitézi Rend és a Magyar Nemzetőrség Bács-Kiskun megyei szervezete koszorúz a második világháborús emlékműnél.

Bár 1945 után épp azzal a céllal jelölték ki május utolsó vasárnapjára a gyereknapot, hogy az “elhomályosítsa” a hősök napjának jellegét, az elmúlt években kiderült, hogy ez a két ünnep megfér egymás mellett – mondta Boross Péter, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke vasárnap Budapesten, a rákoskeresztúri Újköztemetőben, a magyar katonahősök emlékművénél tartott megemlékezésen.

A volt miniszterelnök hozzátette: jó lenne, ha a különböző gyermekprogramok mellett a gyermekeknek azt is megemlítenék, hogy ez a nap mást is jelent.

Boross Péter azt mondta: “a múlt összes következtetését úgy kell levonjuk, hogy előre lássunk”. Kiemelte továbbá, hogy “sorsunk néha furcsán alakul Európában”. Úgy fogalmazott: “Néha nem vagyunk kedvencek. Mintha bűneinket felszoroznák, és erényeinkről egy szó se esik”.

Hozzátette, a halottaink emlékének is tartozunk azzal, hogy ne bizonytalanodjunk el, ha az igazságot ki kell mondani. Boross Péter közölte: voltak bűnök, de levontuk a konzekvenciáit mindannak, amit elkövettek ebben az országban.

Orosz Zoltán vezérkarifőnök-helyettes felidézte: Abele Ferenc vezérkari őrnagy kezdeményezte elsőként, majd az 1915-ben megalakult, a hősök emlékét megörökítő országos bizottság felhívásait követően 1917-ben törvény írta elő a katonaáldozatok emlékének méltó megőrzését.

Örömtelinek nevezte, hogy a magyar hősöknek a 2001 óta ismét törvényben rögzített emléknapját nemcsak a mai Magyar Honvédség és a fegyveres testületek érzik a maguk ünnepének, hanem önkormányzatok, intézmények, civil szervezetek és egyre nagyobb számban magánszemélyek is.

A vezérkarifőnök-helyettes kiemelte: a rákoskeresztúri köztemető egykor sok tízezer katona végső nyughelye volt, ám többségük sírját “bűnös politikai akarat felszámolta”. A kegyeleti bizottság által 2001-ben emelt emlékkő azonban mindannyiunkat emlékeztet arra a tiszteletre, amelyet ők és minden sorstársuk megérdemel – tette hozzá Orosz Zoltán.

A hősök emlékművénél Boross Péteren és Orosz Zoltánon kívül koszorút helyezett el többek között Kun Szabó István dandártábornok, a budapesti helyőrség dandár parancsnoka, Radnainé Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézetének elnöke, Áder János köztársasági elnök nevében Szegő László szárnysegéd, valamint Molnár Zsolt, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának szocialista elnöke.

A korábbi időszakok elmaradásait pótolva a kormány új szemlélettel, új szabályozással cselekvésbe kezdett mind a hadisírgondozás, mind az elesett katonák nyilvántartásának rendbetétele érdekében – erről Hende Csaba honvédelmi miniszter beszélt vasárnap a budapesti Hősök terén, a hősök napján tartott megemlékezésen.

Hende Csaba elmondta, hogy – mint más területeken – a hadisírgondozásban is azt tapasztalták, “a magyar állam korábban nem volt képes teljesíteni hivatását”. Hozzátette, hogy a kormány felismerte: cselekvésre van szükség, hogy visszaadják hőseinknek az őket megillető tiszteletet.

Közlése szerint ennek érdekében együttműködési megállapodásokat kötöttek számos, a hadisírgondozásban érintett szervezettel, továbbá megerősítették nemzetközi kapcsolataikat, amelyek közül különösen Oroszország irányába sikerült nagy előrelépést elérni.

A tárcavezető kiemelte, hogy 2012. január 1-jén hatályba lépett a temetkezési törvény módosítása, amely biztosítja a Magyarország területén található magyar hadisírok védelmét és nyilvántartását. Idén márciusban elindult az országos hadisír-felmérési program is, amelynek eredményeként az önkormányzatok közreműködésével teljes képet kaptak a magyarországi hadisírokról és hősi emlékművekről.

“A továbbiakban nem épülhet büntetlenül bevásárlóközpont, parkoló hősi halottak sírja fölé” – szögezte le Hende Csaba.

A miniszter beszélt továbbá arról, hogy 2010 októberétől, amióta közvetlenül a minisztérium szervezetén belül működik a hadisírgondozás, számos helyen újítottak föl hadisírokat és katonai temetőket. Az első világháború centenáriumára történő felkészülés keretében pedig a tárca elkészítette azt a hosszú távú tervet is, amellyel megújulnak az első világháborús katonai temetők és hadisírok a Kárpát-medencében.

Kiemelte, hogy belekezdtek az “egyik legnagyobb adósság” rendezésébe is: az első világháború veszteségadatainak feldolgozásába és nyilvánosságra hozatalába.

Hende Csaba úgy fogalmazott: “a létező szocialista diktatúra idején a Hadtörténeti Intézet egyik ostoba és gonosz parancsnoka elégette a rendelkezésre álló teljes nyilvántartást, mondván, az imperialista háború halottaival nem kell foglalkozni”. A tárcavezető elmondta, hogy a monarchia dualista rendszerében Bécsben megőrzött, teljesnek mondható anyag digitalizálását megkezdték, s azt – anyagi lehetőségeikhez mérten – előreláthatóan 2016-ra közzé is teszik.

Kitért arra is, hogy folyamatosan bővítik a www.hadisir.hu honlapot is, amelyen már a második világháborúban hősi halált halt 76 ezer katona és munkaszolgálatos adatai is elérhetők. A honlapnak másfél éves működése óta nagyjából százezer látogatója volt, és sok ezren kaptak információt elesett hozzátartozóikról – hangsúlyozta a miniszter.

A honvédelmi tárca vezetője hangsúlyozta: “ma a magyar hősökre emlékezünk. Azokra, akik alapításától fogva fegyverrel szolgálták ezt a nemzetet és ezt a hazát. Azokra, akik szembeszálltak az ellenséggel, és vállalták a halálos veszélyt, hogy mindazok, akiket oltalmaznak, élhessenek.”

A megemlékezésen részt vett és az ismeretlen katona sírjánál koszorút helyezett el többek között Hende Csaba, Benkő Tibor vezérkari főnök, Áder János államfő nevében Szegő László, a köztársasági elnök szárnysegédje, a parlamenti pártok képviselői, köztük Papcsák Ferenc (Fidesz), Zugló polgármestere, Simicskó István (KDNP), Steiner Pál és Demeter Márta (MSZP), Jámbor Nándor (Jobbik), valamint Csomós Miklós főpolgármester-helyettes, Boross Péter a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke és Radnainé Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézetének elnöke.

facebook:

0 Komment