Huszonkét oktatójától válik meg az ELTE BTK, a HAT szolidaritást vállal

Dezső Tamás, az ELTE Bölcsészettudományi Karának dékánja szombaton jelentette be, hogy 22 oktatójától válik meg március elsejétől az intézmény. Hétfőn a Hálózat a Tanszabadságért (HAT) közölte, hogy szolidaritást vállal az elbocsátások ellen tiltakozó oktatókkal, hallgatókkal.

 

 

Az MTI azzal kapcsolatban kereste meg a BTK-t, hogy a hvg.hu péntek este azt írta, tudomásuk szerint több tucatnyi oktatót érintő elbocsátási hullám kezdődött a Bölcsészettudományi Karon, akár félszázan is érintettek lehetnek.

Dezső Tamás elmondta, az egyetemi költségvetési megszorítások miatt március elsejétől 22 oktatót küldenek el. Nyugdíjas korú, 62, illetve 65 év fölötti kollégákról van szó. További tíz, félállásban dolgozó oktatójukat pedig arra kérik, hogy igényeljenek fizetés nélküli szabadságot az év végéig.

Az egyetem belső szabályozása értelmében azok az docensek, akik betöltötték a 62. életévüket, 65 éves korukig dolgozhatnak, úgy, hogy a rektor évenként engedélyezi a foglalkoztatásukat. A professzorok pedig 70 éves korukig maradhatnak – tette hozzá a dékán.

Kitért arra is, hogy a karon jelenleg több mit 550 oktató dolgozik. A takarékossági intézkedések miatt már tavaly sem töltötték be a megüresedett helyeket.

Hétfőn a Hálózat a Tanszabadságért (HAT) állásfoglalásában azt írta, hogy a káosz jelei láthatók az oktatás minden területén, a kormány ellehetetleníti a pedagógusokat, oktatókat, akik ilyen körülmények között nem tudnak – lelkiismeretüknek megfelelően – tisztességes munkát végezni.

Kifejtették: az oktatást érintő brutális forráskivonás már az elmúlt évben megkezdődött, és ez egyaránt érintette, érinti a köznevelést, a felsőoktatást és a szakképzést.

Miközben a nemzetközi tapasztalatok éppen azt mutatják, hogy egy ország gazdasági versenyképességét az oktatás fejlesztésével lehet növelni, Magyarországon az oktatás minden területén csökken az állam pénzügyi szerepvállalása, ennek következtében iskolák, főiskolák és egyetemek szakmai színvonala, működése kerül veszélybe.

Kitértek arra, hogy a pedagógusok a köznevelési intézmények állami tulajdonba vételével együtt jelentős bércsökkenést tapasztaltak, a kormány “a megegyezést kijátszva alaptörvénybe betonozza a röghöz kötést”, és a felsőoktatási intézmények oktatói egymást figyelik, “ki van lapáton, ki marad.”
Jelezték: csatlakoznak az Oktatói Hálózat felhívásához, tiltakoznak “a felsőoktatásban tapasztalható rombolás ellen”.

Az Oktatói Hálózat hétfői állásfoglalásában azt írta: tagjai felháborodással fogadták az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Bölcsészettudományi Karán (BTK) megkezdődött kényszernyugdíjazások és elbocsátások hírét. Ez a lépés egyenes és régóta előre látható következménye a múlt év decemberében az Országgyűlés által elfogadott költségvetésnek – jelentették ki. Kitértek arra: az ELTE BTK “nincs egyedül a bajban”: a Budapesti Corvinus Egyetemen az elbocsátásokat, nyugdíjazásokat megalapozó rektori rendelkezés már megszületett, csak a felmondóleveleket nem írták még meg. Hasonló döntések várhatók a következő hetekben országszerte a felsőoktatási intézményekben – tették hozzá.

Szerintük nem igaz, hogy a felsőoktatási intézmények működési költségeihez való állami hozzájárulás “brutális kurtítását” más címen adott összegek bármennyire is enyhítenék, és hogy a felsőoktatást a minőség javításáért alakítják át.

Az Oktatói Hálózat felszólította az intézmények élén álló vezetőket és irányító testületeket, a felsőoktatásban dolgozó szakszervezeteket, a hallgatói önkormányzatokat és civil mozgalmakat, hallgatókat és oktatókat, hogy “minden rendelkezésükre álló eszközzel tiltakozzanak a felsőoktatás lerombolása ellen.”

facebook:

0 Komment

Válasz küldése

Be kell jelentkeznie, a komment írásához.