MNB: az ÁSZ jelentése nem megalapozott

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) visszautasítja az Állami Számvevőszéknek (ÁSZ) az MNB működése törvényességét megkérdőjelező megállapításait. Az ÁSZ jelentése számos, tényekkel nem alátámasztott, valótlan állítást tartalmaz – reagált a jegybank az ellenőrzéséről szerdán kiadott számvevőszéki jelentésre.

Az MNB honlapján olvasható közlemény leszögezi, hogy a jegybank működése törvényes, és az Állami Számvevőszék állításával szemben a hitelfelvétellel összefüggő adatszolgáltatással az IMF számára nem lépte túl a hatáskörét, a jegybank iratkezelési rendszere pedig megfelelt a jogszabályokban előírt tartalmi előírásoknak.
Az MNB közleménye kiemeli: a dokumentum általánosító megállapításai félrevezetőek, az ÁSZ következtetései aránytalanok. Álláspontja szerint az Állami Számvevőszék nem tartja be saját ellenőrzési elveit és standardjait sem; nem veszi figyelembe a lényegesség elvét. A Magyar Nemzeti Bank az Állami Számvevőszék jelentésének végső tartalmáról csak a sajtóból értesült, a végleges jelentést az ÁSZ a Magyar Nemzeti Bank elnökének egyelőre még nem küldte meg – jegyzik meg.
Az MNB közleménye hosszasan taglalja az IMF- adatszolgáltatás ügyét. A jegybank szerint az Állami Számvevőszék által hivatkozott, az IMF számára nyújtott adatszolgáltatás a pénzügyi stabilitási kockázatok elkerülését szolgálta. A cél az volt, hogy az IMF-től lehívott összeg az országban maradjon, miközben félő volt, hogy a külföldi anyabankok esetleges forráskivonása ezzel ellentétes hatást vált ki.
Az ÁSZ által hivatkozott, a hitelintézeti törvényben foglalt rendelkezés nem zárja ki azt, hogy az IMF által az IMF Alapokmány értelmében jogszerűen igényelt egyes üzleti titoknak minősülő adatokat az adatgazda megfelelő hozzájárulása alapján az MNB az IMF-nek továbbítsa – olvasható a jegybanki közleményben.
Az ÁSZ állításával szemben a Magyar Nemzeti Bank nem lépte túl a hatáskörét a hitelfelvétellel összefüggő adatszolgáltatással. Mivel az adatszolgáltatást az IMF az IMF Alapokmánnyal összhangban igényelte, így Magyarország részéről az MNB, amely a megállapodások értelmében hitelfelvevő ügynökként is szerepelt, hatáskörében jogszerűen eljárva teljesítette az adatszolgáltatást – olvasható a jegybank közleményében.
Az MNB dokumentuma jelzi: az ugyanakkor tény, hogy az IMF által szabályszerűen igényelt adatszolgáltatásról az adatszolgáltatást megelőzően az érintett hitelintézetek írásbeli hozzájárulásának beszerzése valóban elmaradt.
Ezzel kapcsolatban az MNB elnöke már az ÁSZ jelen vizsgálata folyamán intézkedett a felelősök és az eljárásrendi hibák kivizsgálása és részletes feltárása iránt. Az MNB ugyanakkor a mulasztást időközben már orvosolta, és az érintett hitelintézetektől az adatszolgáltatásra vonatkozó írásbeli hozzájárulásokat hiánytalanul beszerezte.
Az IMF felé történő adatszolgáltatáshoz felhasznált adatok az MNB statisztikai feladatai keretében elrendelt, a jegybanki információs rendszerhez szolgáltatott adatok voltak, amelyek ekként egyedi statisztikai adatnak minősülnek. A statisztikáról  szóló 1993. évi vonatkozó törvény szerint – egyéb törvényben rögzített feltételek fennállása hiányában – egyedi adat mással csak akkor közölhető és csak abban az esetben adható át, ha ehhez az adatszolgáltató előzetesen írásban hozzájárult. A hatályos magyar jogi előírások lehetővé teszik, hogy az adatgazda harmadik személynek felhatalmazást adjon az adatokkal való rendelkezésre, így például azt, hogy a hitelintézet felhatalmazást adjon az MNB számára, az MNB rendelkezésére álló, üzleti titoknak minősített adatok meghatározott körben, meghatározott célból való továbbítására.
A jegybank szerint nem felel meg a valóságnak az ÁSZ az MNB iratkezelésére vonatkozó megállapítása sem. A megállapítás alapját képező, az MNB által 2003-ban bevezetett, a napi gyakorlatban használt elektronikus iratkezelési rendszer ugyanis megfelelt a jogszabályokban előírt tartalmi előírásoknak, ennek a rendszernek az auditálása történt meg 2012-ben. Az illetékes közlevéltár az ellenőrzések során ezzel kapcsolatban megállapítást nem tett, hibát nem tárt fel.
Nincs összhangban a tényekkel az ÁSZ-nak a Pénzjegynyomda nyereségének elvonására vonatkozó megállapítása sem – veti fel a jegybank. Az MNB Pénzjegynyomdával kapcsolatos döntései a hazai biztonságos bankjegyellátást semmilyen formában nem veszélyeztetik, ugyanis a bankjegy-kibocsátási tevékenységet a törvény alapján nem a társaság, hanem az MNB végzi, illetve végezheti. Az ÁSZ ellenőrzési jogosultsága ugyanakkor nem terjed ki a bankjegyellátás helyzetére, az MNB bankjegykészleteire. Ezeket a kérdéseket az ÁSZ az ellenőrzés során a jogszabályt betartva nem is vizsgálta, így megalapozottan nem juthatott a jegybankot elmarasztaló következetésre. A Pénzjegynyomdánál megjelenő többletlikviditás veszteséget jelentett az MNB és ezen keresztül az államháztartás számára.
Az MNB szerint a jegybank a javadalmazási szinteket nem a piaci átlaghoz, hanem a piaci mediánhoz viszonyítva állapítja meg. Érthetetlen az MNB szerint, hogy az ÁSZ ennek ellenére miért a piaci, azaz a kereskedelmi banki átlaghoz viszonyítva tesz a közvélemény félrevezetésére alkalmas megállapításokat.
Az MNB bérpolitikájának 2011. évben történő újbóli áttekintése, illetve megvalósítása érdekében a bevont külső szakértő (HAY GROUP) megállapította, hogy az MNB teljes javadalmazási szintje a referenciapiaci (pénzügyi szektor) medián +/-10 százalékos sávjában helyezkedik el, amely az MNB által korábban kitűzött bérpiaci pozíciójának – a pénzügyi szektor medián szintjének – megfelel – olvasható az MNB közleményében.
Az MNB szerint összességében az ÁSZ jelentése nem ad valós képet MNB-ről, minősége nem áll összhangban az ÁSZ alapértékeivel. Hozzáteszi: az ÁSZ magatartása és módszere alkalmas arra, hogy aláássa a pártatlan ellenőrzésbe vetett hitet.

facebook:

0 Komment