És mégis mozog…

Az elmúlt néhány évben élénkült a hazai földforgalom, és az árak is emelkedtek. De vajon hatott-e a piacra az elkészült új földtörvény tervezete? Tovább növelte-e a keresletet, vagy vitte feljebb az árakat? – erről kérdeztünk szakembereket. Országos körképünket ajánljuk a a budaörsi érdeklődők, befektetni szándékozók figyelmébe!

Néhány éve erősödött itthon a jó termőképességű szántók iránti kereslet, s nőtt a vásárlási igény. Különösen az elmúlt év volt mozgalmas a megkötött adásvételeket tekintve: az OTP értéktérkép adatai szerint tavaly a közel 7,2 millió hektárnyi művelés alatt álló hazai terület 1,8%-a, mintegy 130 ezer hektár került új tulajdonoshoz,  az árak pedig – főként a jó minőségű szántóké – országosan közel 5%-kal emelkedtek. Természetesen a keresletélénkülés nem mondható el minden megyéről: a termőföld iránti vásárlási kedv elsősorban Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Csongrád, Nógrád és Zala megyékben volt élénk.

Idén hasonló mozgást és árnövekedést prognosztizáltak a szakemberek, bár még nem lehet megjósolni pontosan, hogy a nyáron elkészült, és a parlament elé került, viták tüzében álló új földtörvény – melyről még folynak az egyeztetések –, mostani formájában, vagy módosítva lép-e majd életbe, s milyen hatást fejt ki a piacra: fokozza-e a vásárlási kedvet, vagy sokakat inkább kivárásra ösztönöz?

Nagy Ferenc, a miskolci székhelyű Tiszacash Zrt. vezérigazgatója, kérdésünkre elmondta: tapasztalataik szerint a nyári hónapokhoz képest szeptemberben és októberben nőtt az érdeklődés az eladósorba került földek iránt, ami kissé élénkítette a forgalmat, másrészt emelkedett a haszonbérleti szerződéshosszabbítások száma. Mint kifejtette, háromféle csoport van jelen a piacon. Az egyik, amelyik még nem rendelkezik területtel, de szándéka, hogy vásároljon: ők óvatosak, egyelőre kivárnak. A másik két vevőkör a szakmai befektetők, tehát maguk a gazdálkodók, akiket az új földtörvény jelenlegi tervezete preferál, illetve a nem preferált kör: a nem szakmai befektetők. E két utóbbi csoport mozgatja a vásárlásokat. A kínálati oldalon szintén jellemző a kivárás, főleg a kis- és közepes földbirtokok esetében, ezért jelenleg inkább nagyobb, gazdára váró földterületek vannak a piacon.

Az élénk szakmai befektetői érdeklődés a vezérigazgató szerint elsősorban azzal magyarázható, hogy a termőföld alacsony kockázatú befektetés, amely a föld dinamikus áremelkedése, valamint a haszonbérbe adásból származó rendszeres bérleti díj révén – alapul véve egy 30 hektáros, átlag 20 AK-értékű, piaci kondícióval bérbe adott szántót – 5 év alatt megtérülhet. A bérleti díjak hektáronként átlag 40-50 ezer forint között vannak, melyek esetében 20 év körül van a megtérülési idő. A gazdálkodásból elérhető hozam ugyanakkor – a föld értéknövekedésé túlmenően – évi 150-250 ezer forint is lehet hektáronként, mely már önmagában is 5-6 éves megtérülést eredményez.

A jelenlegi földárak – fekvéstől, mérettől, művelési ágtól, termőképességtől, tömbszerűségtől stb. – függően szóródnak: a hektáronkénti átlagár napjainkban 900-1300 ezer forint között mozog, ami egyharmada-egynegyede az uniós áraknak. Azt azonban, hogy milyen hatással lehet az új földtörvény az árakra, Nagy szerint (sem) lehet pontosan látni. Azt a pozitívumot figyelembe véve azonban, hogy 13-14 éve folyamatos áremelkedés tapasztalható (lásd erről 1. táblázatot!), valószínűsíthető, hogy a törvény hatályba lépése után rövid időre a növekedés üteme lelassulhat ugyan, de az emelkedés, vagyis az árak közelítése az uniós árakhoz tovább folytatódik.

1. táblázat Termőföld árak alakulása
Egy 30 hektár területű, átlag 20 aranykorona értékű, piaci kondícióval bérbeadott szántó hektáronkénti árának alakulása

Év             Ár (Ft/hektár)

1998              40 000
1999              57 000
2000             71 000
2001              82 000
2002            104 000
2003            161 000
2004            229 000
2005            290 000
2006            345 000
2007            415 000
2008            505 000
2009            630 000
2010            750 000
2011            935 000
2012*      1 030 000

(Forrás: magyarorszag.hu)

Sinka Judit, a földforgalmazással is foglalkozó székesfehérvári székhelyű Élvit Ingatlaniroda kommunikációs vezetője szintén úgy tapasztalja, hogy Fejér megyében az új földtörvény-tervezet az elmúlt hónapokban a kínálati földárakra nem, inkább a keresletre hatott, amit a megnőtt befektetői érdeklődés is alátámaszt. A térségben két fő réteg mozgatja a piacot: az egyik, akik befektetési szándékkal, konkrét frekventált területeken vásárolnának fel egybefüggő nagyobb földterületet. A méret és az ár ebben a körben nem annyira fontos, inkább a hely és az egybefüggő nagyobb terület dominál. A másik vásárlói réteg szintén befektetési szándékkal keres egybefüggő, jobb övezetbe való bevonás előtt álló földterületeket, piaci áron alul. Ez utóbbi esetben az ár az elsődleges. A megyében piacra került mezőgazdasági területek ára 800–20 000 forint/négyzetméter között mozog (1 hektár=10 000 négyzetméter). Emellett nőtt idén az igény a megyében az önálló gazdálkodási életforma kialakítására alkalmas, 5-6 hektárnyi tanyás területek iránt is. A széles kínálatban van például 20 AK értékű nagyobb szántó  az M7-es autópálya mellett Sukoró külső részén 2000 forintos négyzetméteráron, Pátyon 65 AK-értékű, 40 hektáros szántó 41 millió forintért, zsámbéki medencében 4 hektáros, külterületi szintén szántó, 6 millióért.

Bács-Kiskun megyében – amely a földárak tekintetében a közepes kategóriába tartozik – Sándor István, a kecskeméti székhelyű Kiskun Ingatlanbörze Kft. ingatlanszakértője szerint nincs jelentős mozgás a piacon. Ennek okát abban látja, hogy az idei évben az aszály, a fagy s a kiszámíthatatlan viharok a termés nagy résztét tönkretették, ezért a gazdálkodók nemigen gondolnak földterületpótlásra. Nincs elérhető hitel, a károk miatt nincs saját tőke, így, bármilyen bő is a piaci földkínálat, kevés az adásvétel, mivel itt nemigen találkozni spekulatív célú földvásárlással sem. A megyében – a területalapú támogatásoknak köszönhetően — elsősorban a családi gazdálkodók igyekeztek a földterületeket felhalmozni már korábban, s maguk megművelni, vagy haszonbérbe adni. A kínálat bő és sokszínű: Lakitelken például 90 hektáros szántóra keresnek gazdát 65, Kiskunhalason 52 hektárnyi szántót-legelőt együtt 25, Bugacon pedig 15 éve telepített, 40 hektáros erdőt 30 millió forintért, emel ki néhányat a bő kínálatból.

Budaörsi Infó – Szilágyi Eta

facebook:

0 Komment