A pénzügyi tranzakciós illeték sérti az MNB függetlenségét az EKB szerint

Az Európai Központi Bank (EKB) szerint a pénzügyi tranzakciós illeték sérti a Magyar Nemzeti Bank (MNB) függetlenségét, uniós harmonizáció nélküli bevezetése pedig torzulásokat okozhat a pénzügyi piacokon és a reálgazdaságban.

Az EKB kedden kiadott jogi szakvéleménye szerint az illeték kivetése az MNB monetáris politikai műveleteire nem egyeztethető össze az MNB szervezeti és működési függetlenségének követelményével.

A tranzakciós illeték “bomlasztja a monetáris politikai átviteli mechanizmust az egynapos betétek és az MNB-kötvények (…) vonzerejének befolyásolása révén” – állapította meg az EKB, hozzátéve, hogy az MNB “nem kereskedelmi jogalany”, és a pénzügyi tranzakciós illeték terhét “nem háríthatja át minden további nélkül az ügyfeleire”, hiszen intézkedéseit kizárólag “monetáris politikai szerepkörének (..) kell vezérelnie”, és nem lehet tekintettel a kereskedelmi bankoknál érvényesülő szempontokra.

Az illeték továbbá befolyásolja az MNB legfőbb feladata, az árstabilitás megteremtését “legjobban szolgáló monetáris politikai eszközök szabad megválasztására vonatkozó képességét” – tették hozzá.

Az EKB szerint az illeték kivetése az MNB monetáris politikai műveleteire “az állami szektor központi banki pénzből történő finanszírozását” szolgáló eszköz létrehozásának is tekinthető, “ennélfogva az MNB részéről a pénzügyi tranzakciós illetéknek az állam részére való megfizetése nem egyeztethető össze a monetáris finanszírozás tilalmával sem”.

Az MNB-től függetlenül a pénzügyi tranzakciós adó “más tagállamokkal nem harmonizált módon történt bevezetése torzulásokat kelthet a pénzügyi piacokon és a reálgazdaságban is”, mert növeli a tőke költségét, hiszen “az adóterhet valószínűleg megosztják a pénzügyi szolgáltatások felhasználóival”. Az illeték torzulásokat okozhat azért is, mert növeli az ügyleti költségeket, ennek révén szűkülhet a pénzpiaci likviditás, és csökkenhet a hozzáférés a pénzpiaci finanszírozáshoz. Az illeték továbbá “adócsalásra és/vagy adókikerülésre” ösztönözhet, mindezek az elemek pedig “többek között átterelhetik a gazdasági és pénzügyi tevékenységet más tagállamokba” – áll az EKB alelnöke, Vitor Constáncio által jegyzett dokumentumban.

Az EKB szakvéleményében kiemelte, hogy a kormány a tranzakciós illetékről szóló törvényjavaslattal kapcsolatban nem tett eleget az EKB-val való konzultációs kötelezettségének, és kifejtette, hogy a “kormánynak el kellett volna halasztania a törvényjavaslat zárószavazását olyan időpontra, amely lehetővé tette volna az EKB-val a megfelelő konzultációt, illetőleg az EKB véleményének kellő megfontolását”.

facebook:

0 Komment