A görög kiszámíthatatlan helyzet miatt nő az eurótávozás kockázata

Teljesen kiszámíthatatlanná vált a görögországi helyzet, jelentős az esélye az újabb parlamenti választások kiírásának, és ha ezután olyan kormány alakul, amely elveti a külső segélyprogram feltételeit, az Görögország euróövezeti tagságának megszűnéséhez vezethet – vélekedtek pénteken londoni pénzügyi elemzők.

 

A Fitch Ratings, a legnagyobb európai hitelminősítő Londonban ismertetett pénteki helyzetértékelésében közölte: ha Görögország elhagyja az euróövezetet – akár a jelenlegi politikai válság következtében, akár amiatt, hogy nem sikerül elérni a gazdaság stabilizálódását -, akkor a cég valószínűleg a valutaunióban maradó összes tagállam szuverén adósosztályzatát közeli leminősítés lehetőségére utaló negatív felülvizsgálat alá venné.

A Fitch szerint ebben az esetben azoknak az euróövezeti országoknak a besorolásait fenyegetné a leminősítés legnagyobb kockázta, amelyekre a cég már most negatív kilátást tart érvényben. A hitelminősítő jelenleg Ciprus, Franciaország, Írország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Szlovénia és Belgium államadós-osztályzatait tartja nyilván negatív kilátással az euróövezeten belül.

A hitelminősítő szerint mindazonáltal Görögország távozása esetén potenciálisan az összes euróövezeti tagállam adósbesorolása veszélybe kerülne.

Ez azt is jelenti, hogy a Fitch Ratings elvileg a valutauniós adóskockázati alapmércének tekintett Németország lehetséges legjobb, “AAA” besorolását is megvonhatja.

A Fitch pénteki elemzése szerint a leminősítések valószínűségét és mértékét jórészt az határozná meg, hogy Európa Görögország távozása után milyen gazdaságpolitikai válaszlépéseket tenne, és mennyire lenne sikeres a “járvány” megfékezésében, valamint a megreformált valutaunió hiteles képének felvázolásában.

A hitelminősítő szerint Görögország távozása az euróövezetet alátámasztó azon alapvető elvet törné meg, hogy a valutauniós tagság visszavonhatatlan.

A Fitch pénteki elemzése szerint ha júniusban újabb választásokat tartanak, akkor kétségessé válik, hogy Görögország a június végére kijelölt határidőig képes lesz-e beterjeszteni javaslatait a hazai össztermék (GDP) 5,5 százalékát kitevő, előírt további középtávú takarékossági intézkedésekre, bár a hitelminősítő szerint ebben az esetben valószínű, hogy a hitelező szervezetek meghosszabbítanák a határidőt.

A Fitch Ratings szerint ugyanakkor az eurójegybank (EKB), az Európai Bizottság és az IMF alkotta trojka számára elfogadhatatlan lenne bármiféle kísérlet Görögország részéről a konszolidációs és reformprogram jelentős mértékű újratárgyalására.

Az egyik legnagyobb citybeli befektetési bankcsoport, a Barclays Capital pénteki elemzése szerint mindazonáltal a választások után kialakult helyzetben megnövekedett Görögország törlesztésképtelenné válásának és euróövezeti távozásának veszélye, és ez “hajlamossá” teheti a trojkát a tárgyalásra a megszorító program végrehajtásának üteméről.

A ház szerint a görögországi helyzet “átláthatatlanul homályossá” vált, miután a görögök csaknem 70 százaléka olyan pártokra szavazott, amelyek elvetik a segélyprogrammal járó megszorításokat, a görög közvélemény 80 százaléka ugyanakkor azon a véleményen van, hogy a kormánynak mindent meg kell tennie az eurótagság fenntartásáért.

 

 

Mindent egybevetve a Barclays Capital londoni elemzői közölték: véleményük szerint a görög törlesztésképtelenség és az euróövezeti távozás költségei olyan magasak lennének Görögország és a többi eurótagállam számára egyaránt, hogy végül sikerül majd kiutat lelni a válságból.

A cég szerint azonban egyértelműen növekedett a zűrzavaros és komoly károkat okozó válság kialakulásának kockázata, és a helyzetet a befektetőknek gondos figyelemmel kell követniük.

Az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics pénteki helyzetértékelése szerint a külső pénzügyi segély feltételrendszerét elvető görög pártok szemlátomást arra a feltételezésre alapozzák stratégiájukat, hogy az euróövezet többi tagországa mindent meg fog tenni Görögország távozásának megakadályozásáért.

A ház londoni elemzői szerint azonban éppen ez a stratégia vezethet el a görög eurótagság megszűnéséhez. Egyelőre bizonytalan, hogy Görögország távozása pontosan miképp történne, de az egyik lehetséges forgatókönyv az, hogy az euróövezeti döntéshozók visszavonják a görögországi mentőprogramot és megtagadják a további likviditás biztosítását a görög bankoknak mindaddig, amíg Görögország nem tartja magát ismét a segélyprogram feltételeihez – áll a Capital Economics pénteki londoni elemzésében.

A cég szerint ebben az esetben “pusztító roham” indulhatna a betétesek részéről a görög bankok ellen, a görög bankrendszer összeomlana és Görögország végül kiesne az euróövezetből.

A Capital Economics elemzői közölték: változatlanul úgy gondolják, hogy Görögország még az idén kikerülhet a valutaunióból.

facebook:

0 Komment

Válasz küldése

Be kell jelentkeznie, a komment írásához.