Plágium-ügy – Vizsgálóbizottság: formailag megfelelt az eljárás, az egyetem hibázott

A tényfeltáró bizottság jelentése szerint hiányosságokkal ugyan, de formailag megfelelt a Testnevelési Egyetem doktori eljárása Schmitt Pál kisdoktorijának értékelésekor. A testület ugyanakkor megállapította: az egyetem szakmai hibát követett el, amikor a szövegazonosságokat nem tárta fel időben.

Az államfővel kapcsolatos plágiumgyanú miatt felállított, a Semmelweis Egyetem (SE) által felkért testület megállapításainak összefoglalóját az intézmény kedden, a honlapján hozta nyilvánosságra.

A SE dékánja, Tulassay Tivadar által írt közlemény szerint a bizottság 1157 oldalból álló jelentését tájékoztatásul és állásfoglalás végett elküldte a nemzeti erőforrás miniszternek.

A tájékoztatás szerint a bizottság egyik tagja, Fluck Ákos ügyvéd különvéleményt fogalmazott meg, de a mindössze háromoldalas összefoglalóban ez nem olvasható.

Az összegzésben részletesen ismertetik a kisdoktori értekezés idején érvényes, az 1992-es szabályozási környezetet, majd a doktori eljárást tekintik át. Mint írták, az eljárásban feltűnő, de nem tekinthető szabálytalannak, hogy a jelentkezés és a doktori értekezés megvédése között mindössze egy hónap telt el.

Hozzátették: ha nem is szabálytalanságra, azonban mindenképpen formai hibára utal “a dolgozatra általában jellemző szakszerűtlen forrásmegjelölés, illetve a hivatkozásokra történő szakszerű utalások hiánya, melyre a témavezetőnek, illetőleg a bírálóknak még a felkészülés idején, illetve az elő-opponensi véleményben fel kellett volna hívnia a figyelmet”.

Mint írták, szintén eljárási hibára utal, hogy az értekezés végén felsorolt irodalmi hivatkozások nem a szabályos bibliográfiai elvárásnak megfelelően szerepelnek, s a 21 hivatkozási tételből 5 esetben az eredeti mű nem volt beazonosítható.

Az összefoglaló szerint megerősítést nyert, hogy a dolgozat szerzője a kisdoktori értekezés szövegében sehol nem használta a forrásmunkákra történő közvetlen utalást. Nem használt a szövegben idézőjelet, szövegközi szerzői név megadását, lábjegyzetet vagy végjegyzetet.

A bizottság megjegyezte azt is, az értekezés nem tartalmaz köszönetnyilvánítást, amelyben általában az értekezés létrejöttét elősegítő személyeket, kutatókat vagy a témában közösen dolgozó munkatársakat szoktak felsorolni.

A részletes megállapításokat ismertetve kitértek arra, hogy a dolgozat a 34. oldalától az 50. oldaláig “teljes szövegazonosságot tartalmaz” Klaus Heinemann egyik – az összegzésben pontosan megjelölt – írásával, további 180 oldal pedig részleges egyezést mutat egy Nikolaj Georgiev-munkával. Megjelölték továbbá több diagram, illetve táblázat eredeti forrását.

A testület jelezte: két, részletesen analizált forrásmunkán túl további részletes forrásmunka-analízist nem végzett, elsősorban a rendelkezésre álló idő és a forrásmunkák teljes terjedelme közötti aránytalanság miatt.

Az összegzésben az olvasható: a doktori eljárás – eljárási hiányosságokkal ugyan, de – formailag megfelelt az akkor még önállóan működő Testnevelési Egyetem gyakorlatának. A dolgozat szokatlanul nagy terjedelmű szövegazonos fordításon alapul, ami nem derült ki időben, holott annak feltárása a korabeli védési eljárás részét kellett volna, hogy képezze – írták, hozzátéve: a TF szakmai hibát követett el, amikor ezt a szövegazonosságot nem tárta fel időben, s így a dolgozat szerzője azt hihette, hogy értekezése megfelel az elvárásoknak.

Az MTI kedden megkereste a SE sajtófőnökét, arról érdeklődve, mi az eljárás további menete, de Kovács Eszter csupán annyit közölt, a bizottság jelentését elküldték a Nemzeti Erőforrás Minisztériumnak, ott nyilatkozhatnak az ügy részleteiről.

A tényfeltáró bizottság január 23-án állt fel, tagjait eddig nem nevezték meg. A bizottság tagja volt Tóth Miklós, az SE Testnevelési és Sporttudományi Karának dékánja, Gombocz János, a kar testnevelés-elmélet és pedagógiai tanszékéről, Kovács Etele, a kar atlétikai tanszékéről, Rácz Károly, az SE Doktori Iskola elnöke és Fluck Ákos ügyvéd.

Tóth Miklós, az egyetem testnevelési és sporttudományi karának dékánja január 25-én tartott sajtótájékoztatóján azt mondta: a Semmelweis Egyetemnek Schmitt Pál köztársasági elnök 1992-ben írt kisdoktori disszertációjának keletkezéséről az öttagú bizottságnak március 28-ig kell elkészítenie a jelentését.

A dékán akkori közlése szerint az egyetem vezetésének kérésére létrehozott bizottságban “külsős és belső tagok” is helyet kaptak, kiválasztásuknál pedig kizárólag szakmai szempontokat vettek figyelembe. A testületben így helyet kapott a nyelvekhez, a joghoz, a sporthoz és a társadalomtudományokhoz értő szakember is – tette hozzá.

A hvg.hu január 11-én írt arról, hogy Schmitt Pál 1992-es disszertációjának mintegy 180 oldala a bolgár Nikolaj Georgiev francia nyelvű munkájának többnyire szó szerinti fordítása és átvétele. Későbbi állítások szerint egyes bekezdések szó szerint megegyeznek a német Klaus Heinemann tanulmányának részleteivel. A hvg.hu később azt közölte, hogy a disszertáció újabb részeinek a forrását azonosította.

Az államfő január 18-án az MR1-Kossuth Rádió 180 perc című műsorának nyilatkozva visszautasította a plágiumgyanút, közölve, legjobb tudása szerint készítette kisdoktori disszertációját, nem tulajdonította el senki szellemi tulajdonát. Mint mondta, dolgozata tényekre, “törzsadatokra” épül, “ez a sokat emlegetett 180 oldal”, míg értekezésében van 30-35 oldal, amelyeken következtetéseket vont le.

Schmitt Pál március 8-án a Bruxinfo portálnak adott brüsszeli interjúban azt mondta, “tudomásul veszi” a plágiumgyanú vizsgálatának majdani eredményét. Az államfő az interjúban ismét visszautasította a plágiumvádat. Kifejtette, fel sem merülhet vele szemben a plágium vádja, mert pontosan megjelölte a forrásokat dolgozatában.

facebook:

0 Komment