Brit, német, osztrák, svájci, cseh, szlovák és lengyel lapok a magyar politikáról

A nemzetközi sajtó behatóan foglalkozott a kohéziós pénzek ügyében hozott brüsszeli döntéssel, illetve a magyar belpolitikával.

 
  Kohéziós pénzek

A Frankfurter Allgemeine Zeitung a címoldalán kezdődő, Az EU-miniszterek Magyarországnak járó eszközöket fagyasztanak be című írásban kiemelte, hogy Olli Rehn és Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter szerint a döntéssel ösztönözni kívánják Budapestet arra, hogy a “lehető leggyorsabban” rendezze az államháztartási helyzetet.
http://www.faz.net/aktuell/wirtschaft/zu-hohes-haushaltsdefizit-eu-belegt-ungarn-mit-sanktionen-11682955.html

A Spiegel Online Szigorú büntetés – Az EU Magyarországnak járó támogatási pénzeket fagyaszt be című írásában kiemelte, hogy Spanyolország kegyelmi időt kapott, Magyarországgal viszont szigorúak voltak az uniós partnerek, ugyanakkor Budapest még “kibújhat a hurokból”.
http://www.spiegel.de/wirtschaft/soziales/0,1518,821181,00.html

A Handelsblatt online beszámolója szerint “hol többé, hol kevésbé” veszi figyelembe az EU azt, hogy a konjunktúra gyenge. A lap hozzáfűzte, hogy az EU “az államháztartás szigorított ellenőrzésének bunkójával” ezúttal Magyarországra “sújtott le a legnagyobb erővel”.
http://www.handelsblatt.com/politik/international/rettungspaket-eu-straft-ungarn-fuer-defizit-ab/6323928.html

A vád, hogy Magyarországgal szigorúbban bánnak, mint Spanyolországgal, nem állja meg a helyét, mert Magyarország már több határidőt is elmulasztott a háromszázalékos határ teljesítésére – írta jegyzetében a Neue Zürcher Zeitung. Mindenesetre több, mint “nem szép” a 2011-es tetemes spanyol hiánytúllépés.

Nem volt teljesen “fair” a Magyarországot megillető támogatás befagyasztása – írta a Hospodárské Noviny szlovákiai gazdasági napilap, amely szerint az a frázis, mely szerint a Brüsszel Magyarországon még csak a “takarékoskodás iránti igyekezetet” sem látja, kifejezetten nézőpontokra alapozódó megállapítás.

Spanyolország esetében a pénzügyminiszterek becsukták az egyik szemüket, Magyarország esetében nem – írta a Kurier. Felidézte, hogy Maria Fekter osztrák pénzügyminiszter óvott attól, hogy “kettős mércét” alkalmazzanak.
http://kurier.at/wirtschaft/4488369-suender-ist-nicht-gleich-suender.php

A Rzeczpospolita hangsúlyozta, hogy a túlzottdeficit-eljárásban az unió “irgalmatlan Magyarországgal szemben”. A megszólaltatott szakértő szerint  Madrid szorosan együttműködik az EB-vel a deficit ügyében, “míg Magyarország Brüsszel sürgetésére EU-ellenes retorikával” válaszolt.

A Dziennik Gazeta Prawna szerint “folyamatosan degenerálódnak” azok a közösségi intézmények, amelyek a tagországok egyenrangú kezelését hivatottak garantálni. Szerinte ezt bizonyítja például az EU radikális álláspontja Magyarország túlzott deficitjének ügyében.
    OECD-országjelentés

A Financial Times beyondbrics blogrovatában Kester Eddy az OECD előző napi jelentését úgy kommentálta, hogy – tekintettel Orbán Viktornak az IMF/EU-tárgyalásokkal kapcsolatos “makacsságára” – felmerül a kérdés: az OECD egyáltalán miért vette a fáradságot (a jelentés elkészítésére)- A tudósító fel is tette ezt a kérdést az OECD illetékes igazgatójának, aki elmondta: ha szólnak jó gazdasági érvek valamely reform mellett, azokat “újból, és újból, és újból el kell mondani … néha előfordul, hogy változik a szélirány”.
http://blogs.ft.com/beyond-brics/2012/03/13/oecd-to-orban-sort-your-house-out/#axzz1ox1fIbLg

Az OECD jelentésről a Die Presse című konzervatív osztrák napilap úgy vélekedett, hogy a jelentés árnyalt képet fest a magyar politikáról, s nem lehet az Orbán-kormány reformjainak általánosító elítéléséről beszélni. A lap a tanulmányból kiemelte, hogy az egyetért a magánadósok adósságának csökkentésével, bírálta ellenben azt, “ahogy a kormány kétharmados többségével eljár”.

A Financial Times Deutschland Magyarország kutyaszorítóban a recesszió miatt címmel közölt beszámolót az OECD keddi jelentéséből kiindulva. Nils Kreimeier megjegyezte: a borús kilátások veszélyeztetik a GDP-arányos deficit tartósan 3 százalék alá szorítását, mert a recesszió csökkenő adóbevételekkel jár.
    Március 15.

A Der Standard liberális osztrák lap a március 15-re tervezett demonstrációkról írt. “A Békemenetet napok óta reklámozza a Fidesz-hívek által ellenőrzött állami média, ez lesz gyakorlatilag +az állam és a párt+ hivatalos ünnepe” – vélekedett a szerző. Az elmúlt évben a Milla és más ellenzéki csoportok erőteljes benyomást keltő tüntetéseket szerveztek, de az ellenzék jelenleg válságon megy keresztül – állt a cikkben.
http://derstandard.at/1331207255566/Ungarn-Protestbewegung-in-der-Krise

Mintegy harminc fiatal francia politikai és szakszervezeti aktivista vesz részt a március 15-i Milla-tüntetésen Budapesten, hogy “kifejezze szolidaritását azokkal a magyar progresszív mozgalmakkal, amelyek az Orbán Viktor vezette kormány szabadságellenes intézkedései ellen küzdenek” – írta a Le Nouvel Observateur című francia baloldali hetilap internetes oldala.
    Alaptörvény

A 2012-es magyar alaptörvény “nem igazán a nép törvénye”, hanem a kormánypárté, amelyet a voksok 52,73 százalékával választottak meg, ám ez a választási törvény bonyolultsága révén kétharmados “kritikus tömeggé” állt össze – írta a The Guardian baloldali brit napilap internetes kommentárjában. Catherine Dupré, az exeteri egyetem jogtudományi előadója szerint az új alkotmány elfogadása a választási programban sem szerepelt, a nyilvános konzultációt és vitát a lehetséges minimumra korlátozták “azon pár hét alatt, amíg a folyamat tartott”, és nem volt népszavazás sem.
http://www.guardian.co.uk/commentisfree/libertycentral/2012/mar/13/hungary-fundamental-law-eu

facebook:

0 Komment