Tárcatükör – Navracsics és Gaudi-Nagy a jogalkotásról és a közjogi rendszerről, nácizással és tiltakozással

A jogalkotásról és a közjogi intézményrendszer átalakításáról folytatott vitát Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter a jobbikos Gaudi -Nagy Tamással csütörtökön a Tárcatükör című rendezvényen, a budapesti Corvinus egyetemen.

Navracsics Tibor az egyetem diákjai előtt arról beszélt, hogy a jogalkotás területén az Orbán-kormány többet tett, mint a korábbi kormányzatok az elmúlt két évtizedben.

A miniszter a közigazgatási rendszer átalakítása kapcsán azt mondta, a változtatásokra azért volt szükség, mert az “állam ügyei” nagyon rosszul mentek 2010-ben. A tárcavezető elismerte, hogy a rendkívül erőltetett jogszabályalkotási munka során történtek hibák, de – mint hozzátette – ezeket korrigálják.

Navracsics Tibor a járási rendszer kialakítását is a hatékonysággal indokolta, közlése szerint a jelenlegi kétezer helyett a jövőben 170-180 államigazgatási végpont lesz. Jelezte: jelenleg az önkormányzati és államigazgatási feladatok szétválasztásán dolgoznak, s ebben “vannak viták”.

Gaudi -Nagy Tamás az alkotmányozással összefüggésben bírálta, hogy a Fidesz a választások idején nem jelezte, hogy alkotmányozni akar, azt szerinte nemzetgyűlésnek kellett volna megtennie.

A jobbikos képviselő szerint az új alaptörvénynek a “legalitása” ugyan formálisan megvan, de a “legitimitása”  – vagyis az, hogy az emberek azt a magukénak tudhassák – nincs meg. Kiemelte: történelmi hiba volt elszalasztani ezt a lehetőséget. Arról is beszélt, eljárási és tartalmi kifogásaik is vannak az új alaptörvénnyel szemben, abból szerintük hiányoznak a rendszerváltozáshoz szükséges elemek, például a nemzeti vagyon visszaszerzésének lehetősége. Bírálta az Alkotmánybíróság “lekorlátozását” is, amelynek révén mintegy 1.600 alkotmánybírósági beadvány tűnt el.

Gaudi -Nagy Tamás közölte, neki tetszik, hogy az alaptörvényben Magyar Köztársaságról Magyarországra változott az ország elnevezése. Úgy fogalmazott, neki “sokkal szimpatikusabb” államforma lenne a királyság, mint a köztársaság.

Navracsics Tibor arra az ellenzéki kritikára, hogy megfosztották volna az ellenzéki képviselőket attól, hogy az Ab-hez forduljanak, azt mondta, a képviselők 25 százaléka megteheti ezt. Kitért arra is, hogy az Ab “elképesztő ügyhátralékkal” bírt, s ezen kívántak változtatni.

A tárcavezető a büntető jogszabályok változásával kapcsolatban ugyancsak az ügyhátralékot emelte ki, szerinte a strasbourgi emberjogi bírósághoz fordult magyar állampolgárok esetében az elvesztett ügyek kétharmadát azért veszti el az állam, mert az ügyek indokolatlan elhúzódását emberi jogi sérelemnek ítéli a bíróság.

Navracsics Tibor kitért arra, az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot az utolsó másfél évében olyan ellentétek terhelték, hogy nem tudott döntéseket hozni, s ez volt a motivációja annak, hogy az Országos Bírósági Hivatal elnökének számos egyszemélyi hatáskört biztosítsanak. A moderátor, Török Gábor politológus kérdésére, miszerint Baka András, a Legfelsőbb Bíróság elnöke nem folytathatta volna-e munkáját, azt mondta: a pozíció átalakult és kettévált.

Gaudi -Nagy Tamás a miniszterrel egyetértve nemtelen és primitív támadásnak nevezte a bírósági hivatal vezetőjét, Handó Tündét a férje miatt ért bírálatokat. Baka András esetében azonban a szervezeti átalakítást a bírósági vezető eltávolítását célzó “fedett cselekménynek” nevezte.

A jobbikos képviselő szerint csődhelyzet alakult ki a fővárosban és Pest megyében az elhúzódó ügyek magas száma miatt, s az az állampolgárok jogkövető magatartása is káros hatással van, mivel – mint mondta – egy idő után az emberek figyelmen kívül hagyják a jogot és másképp próbálják megoldani a problémáikat.

Gaudi -Nagy Tamás szerint az új Btk. iránya jó, szigorú büntetőpolitikára van szükség, ugyanakkor hiányolta a végrehajtásból az áttörést, és külön kritizálta azt a szabályozást, amely januártól 60 nap elzárással vagy 300 ezer forint pénzbírsággal fenyegeti a nyilvános rendezvényeken az arcukat eltakarókat.

Ez utóbbival kapcsolatban Navracsics Tibor kifejtette: a rendőr felszólítja az érintettet, hogy ne takarja el az arcát, és ha az ennek nem tesz eleget, akkor jár el.

A rendezvény előtt, illetve a beszélgetés közben négyszer is kisebb, a jobbikos képviselő ellen irányuló rendzavarás történt. Az épület aulájába érkező Gaudi-Nagy Tamást tüntetők várták, és egyebek mellett azt skandálták: “rasszista”, “náci”. Később, a beszélgetés első perceiben két fiatalember állt fel a teremben, és Navracsics Tibornak azt kiabálták: szégyen és gyalázat, hogy egy asztalhoz ül Gaudi -Nagy Tamással. A kiabálókat a szervezők a teremből – kényszer alkalmazása nélkül – kikísérték. Két másik, majd külön egy harmadik fiatalember már a vita vége felé állt fel, egyikük egyebek mellett azt kiabálta: “a Corvinus nem kér a Jobbikból”.

A bekiabálásokra mások mellett Morvai Krisztina jobbikos EP-képviselő is reagált; az egyik bekiabálónak azt mondta: “szevasz, öcsi, menj a szemkilövetőkhöz!”

Gaudi -Nagy Tamás a történtekről az újságíróknak azt mondta, az aulában kiabáló tüntetők nem hallgatták meg, nem voltak kíváncsiak az érveire. Úgy fogalmazott: ilyen értelemben én vagyok a demokrata, ők pedig az antidemokratikusok.

facebook:

0 Komment