Szakértők: a nemzethez való viszony választja el leginkább a politikai oldalakat

A Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója szerint a nemzethez való viszony “vízválasztó” a magyar közéletben, ez választja el legerősebben a jobb- és a baloldalt; Kántor Zoltán a nemzetpolitikáról folytatott keddi budapesti eszmecserén arról is beszélt, hogy nem létezik mindenkinek elfogadható definíció a nemzetre.

A Politikatörténeti Intézetben rendezett beszélgetésen az igazgató példaként említette, hogy ebből a szempontból néhány évvel korábban a baloldalon nagyobb különbség volt az MSZP és az SZDSZ között, mint az MSZP és a mérsékelt jobboldal között. Kántor Zoltán meglátása szerint az SZDSZ nem tekintette fontos kategóriának a nemzetet, míg a többi párt azért valamilyen nemzeti kategóriában gondolkodott.

“Nem létezik mindenkinek elfogadható definíció a nemzetre, ez nem tudományos kategória, soha nem is volt az” – fogalmazott. Hozzátette: a legtöbb nemzet-fogalomban valamilyen értékítélet szerepel.

Mint rámutatott: a magyar nemzetnek az a meghatározása, hogy magyar az, aki annak vallja magát, nem mindig “működik”, mivel előfordulhat, hogy valaki csak azért vallja ehhez a közösséghez tartozónak magát, mert ettől valamiféle előnyt remél.

Egry Gábor politikatörténész, a Politikatörténeti Intézet munkatársa elmondta, a nemzet a politikai mozgósítás eszköze is, “hívószava” az egység. Ez egy természetes közösség, amely “egyfajta otthonosságot” kínál a hozzá tartozóknak – fűzte hozzá.

Értékelése szerint a magyarság megosztott nemzet. Ennek egyik oka, hogy a szomszédos országokban élő kisebbségeket nehéz integrálni, a másik pedig “a belső, meghasadt történelem”, vagyis a 20. század eltérő értelmezései – magyarázta. Azonban más nemzetek sem feltétlenül egységesebbek, mint a magyar – tette hozzá.

Kitért arra is, hogy a nemzeti egység gyakran nagy történelmi eseményekhez kötődik, kitüntetett pillanatokhoz, amelyeket “szilárd nemzeti emlékezet” őriz.

Kántor Zoltán erre reagálva azt mondta, hogy egyáltalán nem létezik nem megosztott nemzet, a legtöbb kérdésben az emberek megosztottak.

Egry Gábor hangsúlyozta: a 2010-ben kezdődött változások célja a nemzet egységessé tétele volt, de ezt a célt – szerinte – nem érték el. Új választóvonalak jöttek létre – vélekedett, példaként említve a politikailag aktív és passzív embereket. Nem törölhető el, ami 2010 óta történt, nincs visszaút – mondta a politikatörténész.

A 2010 előtti állapothoz való visszatérés lehetőségéről Kántor Zoltán is úgy vélekedett, ez nem lehetséges, de kérdéses, hogy ha egyáltalán vissza lehetne térni a nemzet valamelyik korszakába, melyik lenne az az ideális állapot, ahova valóban érdemes lenne.