A banktok tőkeemelése és az uniós alapszerződések esetleges módosítása volt a fő téma az EU-tárgyalásokon – ÖSSZEFOGLALÓ

Megállapodtak az Európai Unió tagországainak pénzügyminiszterei szombaton az európai bankok összehangolt tőkeemelésének számos részletében, a külügyminiszterek megbeszélésén viszont eltérő álláspontok mutatkoztak azzal kapcsolatban, mennyire szükséges és sürgős az uniós alapszerződések módosítása a gazdasági válságkezelés sikeréhez.

A másnapi állam- és kormányfői EU-találkozót előkészítő brüsszeli tanácskozások közül a pénzügyminiszteri jóval hosszabbra húzódott a vártnál, több mint tíz órán át tartott, a külügyminiszteri ülés viszont valamelyest rövidebb volt. Közös jellemzőjük egyike az lett, hogy a résztvevők csak nagyon korlátozottan és szűkszavúan nyilatkoztak a találkozókon történtekről.

Valamivel bőbeszédűbbnek bizonyultak a csúcsértekezlet előestéjén érkező állam- és kormányfők, akik közül többen derűlátásuknak adtak hangot a kilátásokat illetően.

José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke úgy fogalmazott: kézzelfogható közelségbe került a megállapodás az adósságválságra megoldást jelentő intézkedéscsomag ügyében.

Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnök szintén megerősítette, hogy a pénzügyminiszterek ülésén sikerült előrelépni.

Borúsabb képet festett Jeórjiosz Papandreu görög miniszterelnök, aki nyilatkozatában arra helyezte a hangsúlyt, hogy az euróövezet és az Európai Unió jövője szempontjából is nagy fontosságú csúcsértekezlet előtt állnak.

Az Európai Néppárthoz tartozó vezetők találkozójára érkezve Orbán Viktor magyar miniszterelnök arról beszélt, hogy Görögország gyakorlatilag csődbe jutott, és ha nem sikerül választ adni arra, miként lehet megakadályozni e csőd átterjedését más országokra, akkor bajba kerülhet az egész európai gazdaság, benne a magyar is.

“Nem fog menni a görög csőd kezelése úgy, hogy ha a rossz görög állampapírokat saját haszon érdekében megvásárló bankok helyett közpénzből akarjuk kifizetni az így keletkezett veszteséget. (…) A magánbefektetők és az európai bankok csak fussák a saját kockázatukat, és ne az adóforintokból tegyék ezt” – mondta Orbán Viktor.

Szerinte az eurózónához tartozó államoknak olyan pénzügyi alappal kell rendelkezniük, “amely elég izmos és erőteljes ahhoz, hogy hihető legyen a gazdasági élet és a pénzpiac szereplői számára, hogy a bajba jutott, eurózónához tartozó államokat abból a pénzből meg lehet segíteni”. Ma ilyen alap még nincs, hiszen a mostani, 440 milliárd eurós alap erre nem elegendő – tette hozzá.

Leszögezte: Magyarország hosszú távú sikerének is az egyik feltétele az, hogy Európa sikeres legyen.

Orbán Viktor szerint Magyarországnak el kell hárítania annak a veszélyeit, hogy az európai válságkezelés során rá nézve kedvezőtlen döntések szülessenek.

A pénzügyminiszteri találkozón elért megállapodások egyike, hogy az érintett bankoknak, pénzintézeteknek jövő nyárig 9 százalékra kell emelniük a kockázatos értékpapírok elégséges fedezetét jelző, úgynevezett tőkemegfelelési mutatójukat. Egyes bankok esetében ez a mutató jelenleg csak 5 százalék körüli.

Abban is egyetértés mutatkozott, hogy a jutalmakat és osztalékokat a bankoknak korlátozniuk kell, amíg az említett szintet el nem érik.

A feltőkésítéshez magánforrásokat is teremteni kell (például az említett módon), de szinte bizonyosan az egyes tagállamoknak is támogatói szerep jut ebben a folyamatban.

Abban is majdnem teljes körű egyetértésre jutottak, hogy a tőkésítés nagyságrendje 100-110 milliárd euró lehet. Egy uniós forrás 108 milliárd eurós pontos értéket említett. Nem derült ki egyértelműen, hogy a nagyságrenddel eleinte egyet nem értő Spanyolország,Olaszország és Portugália milyen álláspontra helyezkedett.

Valamennyi határozatot a két lépcsőben – vasárnap, majd szerdán – megrendezett EU-, illetve euróövezeti csúcsértekezleten még meg kell erősíteni vagy véglegesíteni kell.

A miniszterek – elsősorban szűkebb (euróövezeti, vagyis 17-es) körben – az eurózónát sújtó adósságválság megoldását segítő további lehetőségekről is tárgyaltak, így a stabilitási mechanizmus javításáról és az alapelveiben nyáron elhatározott újabb görög “mentőcsomag” átalakításáról.

Utóbbival kapcsolatban már korábban egyértelművé vált: a magánbankok lényegesen nagyobb arányban lesznek kénytelenek leírni görög kintlévőségeiket, mint azt a júliusi rendkívüli EU-csúcson gondolták.

A külügyminiszteri ülésen – a kiszivárgott csekélyke információk szerint – az EU alapszerződéseinek esetleges újabb módosításáról esett szó. A Németországot képviselő Guido Westerwelle megerősítette, hogy hazája elkerülhetetlennek és sürgősnek látja ezt a lépést az euróövezet stabilitásának garantálása érdekében.

Más résztvevők viszont úgy vélték, hogy nem a szerződésmódosítással kellene kezdeni, hanem például a jelenlegi szabályok (köztük a magyar EU-elnökség alatt kidolgozott hat új jogszabály) teljes körű végrehajtása lenne sürgetőbb.