A zágrábi nagykövet szerint az INA tulajdoni korlátozása uniós jogokat sértene

Alapvető jogokat sért a felvetés, ezért nagyon meglepő lenne, ha az Európai Bizottság azt mondaná: összeegyeztethető a közösségi joggal Horvátország törvényjavaslata, amellyel korlátozná az INA olajtársaság tulajdoni összetételét – jelentette ki Iván Gábor magyar nagykövet az MTI-nek az INA körüli csatározások kapcsán adott zágrábi interjúban.

A horvát kormány törvényjavaslatában az áll: a horvát kormányon kívül más nem szerezhet 49 százaléknál több részesedést az INA-ban, ennél több szavazatot biztosító részesedéssel más nem rendelkezhet, csak a horvát kormány. Ez “egyértelműen sérti a tőke szabad mozgását, ilyen korlátozó rendelkezést a közösségi joggal összhangban nem lehet elfogadni” – jelentette ki a nagykövet.

Úgy vélte: a horvát kormány nagyon jól tette, hogy ezt a törvényjavaslatot nem terjesztette a törvényhozás, a szábor elé, hanem véleményezésre küldte Brüsszelbe. A javaslat ugyanis súlyos belső piaci elveket sért, a letelepedés alapvető szabadságát, a diszkriminációmentesség vagy az arányosság elvét. Ez utóbbi azt mondja ki, hogy ha a közbiztonságot vagy közérdeket sértő, veszélyeztető intézkedésre szorul egy tagállam, akkor annak arányosnak kell lennie az elérni kívánt céllal.

“Korlátozni a részesedést egy vállalatban, az durva beavatkozás és nem tekinthető arányosnak” – szögezte le a nagykövet.

A törvényjavaslat indoka egy vélelem, amely úgy szól, hogy korrupciós cselekmények történhettek akkor, amikor a részvényesi szerződéseket kötötték. Vélelemre törvényt alapozni “szembe megy a közösségi joggal”. Ha felmerül a korrupció gyanúja, akkor azt vizsgálják ki az igazságszolgáltatás szervei – jelentette ki Iván Gábor.

A zágrábi magyar nagykövet meglátása szerint a decemberben esedékes horvátországi törvényhozási választásokig a törvény nem fog megszületni, mivel – a belső egyeztetési mechanizmus időigényessége miatt – valószínűleg nem érkezik meg október végéig Brüsszelből a horvát kormány javaslatára kért válasz. A várakozások szerint a szábor október végén befejezi a munkáját, így napirendre sem tudja tűzni a téma tárgyalását – fejtette ki a nagykövet.

Magyarország és Horvátország kapcsolatait a politika mindkét oldalról mindig a legjobbnak értékeli. Nemcsak a magyar és a horvát főméltóságok között rendszeres a kapcsolat – az elmúlt két hétben Ivo Josipovic köztársasági elnök járt Budapesten, Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes pedig Zágrábban -, de a szakértői konzultációk is mindennaposak – tette hozzá.

“A kétoldalú kapcsolatrendszert ez az ügy érdemben nem befolyásolja”, de hogy mégis előtérbe kerül, az azzal magyarázható, hogy Horvátország választási időszakban van. Nyilván a kormány és az ellenzék minden olyan megnyilvánulása, ami “nemzeti érdeknek tartott vagy annak vélt ügyet érint, több figyelmet kap és érzékenyebbé válik” – fogalmazott a nagykövet.

A Mol mint stratégiai befektető érdekelt abban, hogy az INA sikeres legyen, ezt a horvát politikai elit is tudja és elfogadja. A két fő tulajdonosnak, a horvát kormánynak és a Molnak is azonosak az érdekei: prosperáló cég legyen az olajvállalat – tette hozzá.

Arra a kérdésre, hogy a horvát sajtónak az ügyészségtől (USKOK) és a tőkepiaci felügyelettől (HANFA) szerzett szinte napi információi mennyire ellenőrizhetők, a nagykövet azt mondta: ezekről igencsak nehéz eldönteni, hogy valósak-e. “Szerintem mélyen elítélendő, hogy sok esetben vélelmezhető: minősített információkat kap meg a sajtó” – hangsúlyozta a magyar diplomata.

Ez Horvátországban más ügyekben is többször megtörténik, ami “nem elfogadható gyakorlat”, a sajtó rendszeresen olyan információkhoz jut, amiket “a közigazgatási vagy a nemzetközi diplomáciai érintkezésben nem szokás a sajtóval megosztani” – tette hozzá.

Idestova fél éve nem lehet kereskedni az INA papírjaival a zágrábi tőzsdén, mert vizsgálatokra hivatkozva ezt a HANFA megtiltotta. Tekintettel arra, hogy a szabad részvények aránya meglehetősen kicsi, ezért ennek túl sok hatása nincs a tőkepiac működésére – fogalmazott a nagykövet.

Kifejtette azt is, hogy a horvát közvélemény számára tudatosítani kell: a Mol nem egy állami vállalat, abban csupán részesedése van a magyar államnak, a szavazati joga azonban nem több tíz százaléknál. Miután a INA-ban a horvát kormánynak viszont jelentős szava van, sokan azt gondolják, hogy ez a Mol esetében is így van Magyarországon. “Ettől még persze számunkra a Mol stratégiai vállalat” – tette hozzá.

Mindannak ellenére, hogy a horvát sajtóból “nagyítón keresztül közvetített képet kapunk” az INA ügyeiről, a két kormány kapcsolatában mindenki komolyan gondolja, hogy Magyarország és Horvátország stratégiai partnere egymásnak. A Mol ugyancsak stratégiai partnerként és beruházóként tekint Horvátországra, “s meggyőződésem, hogy ez fordítva is igaz” – jelentette ki Iván Gábor.