Három apró jeges égitestet fedeztek fel a Naprendszer peremén

Három apró jeges égitestet fedeztek fel amerikai csillagászok a Naprendszer peremén a Pluto közelében, a felfedezésről az Astronomical Journal című csillagászati folyóiratban jelenik meg tanulmány.

A washingtoni Carnegie Intézet kutatói Scott Shepparddal az élen a chilei Las Campanas obszervatórium 1,3 méteres teleszkópjával az úgynevezett Kuiper-övet kutatták. A Neptunusz pályáján kívül található kisbolygóöv 30-50 csillagászati egységnyire van a Naptól. (1 CsE a Föld és a Nap közötti távolsággal, 150 millió kilométerrel egyenlő) – olvasható a Space.com (http://www.space.com) űrkutatási hírportálon.

A kutatók három olyan égitestet találtak, amelyek a Nap körül keringenek, átmérőjük meghaladja a 400 kilométert, vagyis elég nagyok ahhoz, hogy gravitációs erejüknél fogva gömb alakot ölthettek.

“Ily módon akár a törpebolygó kritériumának is megfelelnek” – hangsúlyozta Scott Sheppard.

A Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) 2006-ban hozta létre ezt a kategóriát, amikor világossá vált, hogy a Pluto, amelyet 1930-as felfedezéstől 76 éven át bolygóként tartottak számon, nincs egyedül a Naprendszerünk peremén. Az IAU meghatározása szerint a törpebolygó olyan égitest, amely elég nagy tömeggel rendelkezik ahhoz,  hogy kialakuljon a hidrosztatikai egyensúlyt tükröző közel gömb alak, viszont túl kicsi ahhoz, hogy képes legyen “tisztára seperni” a pályáját övező térséget.

E meghatározásnak megfelelően a Plutót törpebolygóvá minősítették le. Jelenleg öt égitest – a Pluto, a Ceres, az Eris, a Makemake és a Haumea – számít hivatalosan törpebolygónak, bár több száz, vagy akár ezer további ilyen égitest is létezhet.

Az új kutatás során nem találtak nagyságban a 2333 kilométer átmérőjű  Plutóval és Erisszel összemérhető égitestet.

“Továbbra is a Pluto és az Eris a Kuiper-öv királya” – emelte ki Scott Sheppard, aki szerint viszont ilyen méretű égitestek előfordulhatnak távolabbi vidékeken.

A csillagászok ismernek már egy ilyen égitestet, a Sednát, amely 940 csillagászati egységnyire van a Naptól. Átmérője 1200 kilométer, és rendkívül elnyújtott, ellipszis alakú pályán kering központi csillagunk körül. A pálya legközelebbi pontján a Sednát mindössze 75 csillagászati egységnyi távolság választja el a Naptól.

“Keveset tudunk még a Sednáról” – fogalmazott Scott Sheppard, aki szerint még számos hasonló vagy nagyobb égitest “cirkálhat” a Naprendszer eldugott vidékein. Akár bolygóméretű égitestek is akadhatnak, amelyeket az óriási távolság miatt nem vesznek észre.

“Lehet arra felé egy Mars vagy Föld méretű bolygó több száz csillagászati egységnyi távolságban, csak túl haloványak, hogy észleljük. Nem valószínű, de nem is zárható ki” – összegezte Scott Sheppard.