Az Economist a magyar EU-elnöki félévről és a belpolitikáról

A magyar EU-elnöki félévről és a belpolitikai fejleményekről közöl értékelést a The Economist pénteken megjelent legfrissebb kiadása.

A liberális irányzatú vezető brit gazdasági-politikai folyóirat szerint a minap 98 esztendősen elhunyt Habsburg Ottó – aki Közép-Európa EU-csatlakozási törekvéseinek támogatója volt – örülne, hogy Horvátország immár készen áll az uniós tagságra.

A Fidesz-kormány is büszke arra, hogy június 30-án, a magyar EU-elnökség utolsó napján az EU lezárta a tárgyalásokat Horvátországgal, amely várhatóan 2013 júliusában csatlakozhat az unióhoz.

Magyar illetékesek elégedettséggel mutatnak rá a gazdasági kormányzásról szóló, csaknem kész egyezségre, valamint az EU-szintű roma és Duna-stratégiára. A The Economist idézi Kovács Zoltánt, a kormányzati kommunikációért felelős államtitkárt, aki kijelentette: az EU-elnökséget átvevő lengyelek remélhetőleg fenntartják ezt a lendületet, és kihasználják Szerbia és más balkáni országok EU-csatlakozási folyamatának felgyorsítására.

A The Economist szerint “mások szűkösebben mérik a dicséretet”. A magyar elnökség “mérsékelt siker volt” – idéz a hetilap név nélkül egy diplomatát, aki “vegyes szintűnek” nevezte a felmutatott szakértelmet. A magyarok “a munkavégzés közben tanultak … Magyarország teljesítette fő prioritásait, sok mindent elért abból, amit akart, és nem voltak csúnya katasztrófák” – fogalmazott a névtelenül nyilatkozó illetékes.

A The Economist szerint a magyar EU-elnökséget beárnyékolták “a Fidesz médiatörvényét és alkotmányát” érő bírálatok, és visszatérő kifogások hangzanak el a “túlzott hatalmi központosítással” kapcsolatban is.

A lap felidézi, hogy Hillary Clinton amerikai külügyminiszter múlt havi budapesti látogatásán az igazságszolgáltatás függetlensége, a szabad sajtó és a kormányzati átláthatóság melletti valódi elkötelezettségért emelt szót.

A cikk idézi az amerikai központú Freedom House jogvédő szervezet megállapítását, amely szerint “Magyarország demokratikus fejlődésében 1989 óta a legjelentősebb visszacsúszás” történt.

A The Economist felidézi a Velencei Bizottság és az Európai Parlament megállapításait is a magyar alaptörvény és az abban foglalt sarkalatos törvények ügyében. A cikk szerint a magyar kormány mindezt politikai bajkeverésként utasítja vissza. Kovács Zoltán államtitkár a lapnak kijelentette: sarkalatos törvények a régi alkotmányban is voltak, és az új kettővel kevesebbet tartalmaz.

A The Economist szerint azonban a kételyek nem fognak eltűnni. Amikor Ven Csia-pao (Wen Jiabao) kínai miniszterelnök nemrégiben Budapestre látogatott, a Magyarországon élő “összes tibetit” behívták a bevándorlási hatóságokhoz papírjaik megvizsgálása végett. Bárkit, akit erőszakos vagy szervezett bűncselekményekkel, vagy hatalmi visszaéléssel gyanúsítanak, egy új törvény alapján öt napig vádemelés nélkül fogva lehet tartani, és az ügyészek választhatják meg, hogy melyik bíróság elé kerüljön az ügy – áll a cikkben. A lap szerint az új jogszabályról még bírák is azt mondják, hogy ellentétes lehet az alkotmánnyal, polgári szabadságjogi csoportok szerint pedig a törvény sértheti Magyarország nemzetközi kötelezettségeit is.

A Szilvásy György egykori titokminiszter és két másik volt titkosszolgálati vezető elleni eljárással kapcsolatban a The Economist azt írja: a régóta érvényes közvélekedés szerint “a Fidesz és a szocialisták nagyágyúi egymásra nem lőnek, tartva a válaszcsapástól … ám ha ilyen paktum létezett is valaha, annak most vége”. Szilvásy György szoros szövetségese Gyurcsány Ferenc volt szocialista miniszterelnöknek. A magyar politika új, kíméletlenebb korszakba lép – fejeződik be a The Economist írása.

facebook:

0 Komment