Építészeti, településképi témában tartottak lakossági fórumot a Városházán

Csík Edina, Budaörs főépítésze röviden tájékoztatott a rendezvény céljáról, azután a szakemberek részletesen bemutatták a dokumentumokat.

A Településfejlesztési Koncepciót és az Integrált Településfejlesztési Stratégiát a Pro Régió Ügynökség készítette, az elkészült koncepcióról és stratégiáról – amelyek megtalálhatók az önkormányzat honlapján – Bezerédy-Herald Balázs közgazdász beszélt a lakossági fórumon a Pro Régió részéről. A két dokumentum összefüggéséről szólva elmondta: a koncepció hosszú távra – kb. 20 éves időszakra – tervez, úgymond egy távoli kikötő, amely felé hajózunk – fogalmazott, míg a stratégia a következő időszak fejlesztési kitűzéseit, akcióit, megvalósítandó projektjeit mutatja be.

A szakember, aki számos város hasonló dokumentumainak elkészítésében vett részt elismerően szólt a budaörsi munkáról: elmondása szerint ilyen komolyan vett és ilyen profin végrehajtott közösségi tervezéssel még nem találkozott, mint ami Budaörsön lezajlott. A lakossági észrevételek beépültek a dokumentumokba, és érzékelhető, hogy ezek nem egy íróasztalon születtek.

Városunk jövőképét abban határozták meg, hogy Budaörs 2030-ban is a térség közösségi szolgáltató központja legyen. Ezt a hosszú távú célt – több forgatókönyvet megvizsgálva – az innovatív ipari ágazatok idevonzásával javasolják elérni, ami egybevág a város szlogenszerű jövőképével is (Budaörs – Innovacity). Ehhez kapcsolódóan három átfogó célt fogalmaztak meg a szakemberek, hogy ti. egy innovatív, egészséges és kompakt (azaz valójában fenntartható) városban élhessünk.

A témához kapcsolódóan lakossági kérdésként felvetődött, hogy miért nem kap nagyobb hangsúlyt a kereskedelem fejlesztése, amely eddig is fontos szerepet töltött be Budaörs életében. Bezerédy-Herald Balázs erre válaszolva elmondta: a kereskedelem megőrzése fontos cél, de további fejlesztése helyett inkább a tudás-intenzív ágazatok fejlesztését szeretnék előtérbe helyezni, amely kisebb területhasználat mellett nagyobb mértékben erősíti a helyi gazdaságot.

Ezt követően áttértek Budaörs Településképi Arculati Kézikönyvére.Csík Edina főépítész ennek kapcsán felidézte, hogy tavaly év eleje óta sok esetben nem szükséges építési engedélyt kérni az építkezés megkezdése előtt, hanem elegendő annak az egyszerű bejelentése. Az építési szabályokat és a településképi elvárásokat azonban ez esetben is be kell tartani. Ehhez nyújt segítséget az arculati kézikönyv, amely közérthetően foglalja össze, hogy az adott településen milyen elvárások vannak az építési tevékenység kapcsán. Ugyanezt tartalmazza a településképi helyi jogszabály részletesen és rendeleti formában.

Ezt követően Vári Attila településtervező, aki a hivatalon belül a kézikönyvet elkészítette, mutatta be a város Településképi Arculati Kézikönyvét. Elmondása szerint a kézikönyv a Budaörsön található szép, esztétikus dolgokat igyekszik felvonultatni, leginkább szemléletformáló céllal. Ezt követően a szakember városrészenként vette sorba a fontosabb arculati, építészeti környezeti elemeket és funkcionalitást, amelyek meghatározzák az egyes településrészek karakterét. Előadásából többek között kiderült, hogy a Szabadság úton hosszútávon zártsorú beépítésű egységes térfal létrehozása a cél.

H. József, kamaraerdei lakos saját problémáin keresztül osztotta meg az építkezésekkel kapcsolatos észrevételeit, kezdve azzal, hogy a saját házát nem tudja felújítani, mert nem adtak rá engedélyt. Elmondása szerint ha egy gerendát ki akar cserélni, vissza kellene bontania egy szintet. Ezzel szemben a környékén szabálytalanul épülhetnek a házak, amit senki nem ellenőriz – tette hozzá. Csík Edina főépítész rámutatott: az engedélyezésekkel már nem Budaörsön foglalkoznak, hanem az érdi kormányhivatalnál. (A főépítész-asszony részletes válasza a cikk végén olvasható.)

Felszólalt a lakossági fórumon Kövecses Péterné a Budaörs Óvárosért Egyesület részéről, amely szervezet írásban is benyújtja majd észrevételeit. Aláhúzta: az arculati kézikönyv rendkívül alapos, nagy munka volt a hivatal részéről. Egy Szabadság úti zárt sorú ház kapcsán kifogásolta, hogy az, hatalmas tűzfalával elveszi a kedvét a beruházóknak a mellette lévő üres telek beépítésétől. Erre ajánlást lenne szükséges kialakítani – pl. oldalkertek, vagy tükrözéses megoldások alkalmazásával.

Csík Edina jelezte, hogy esetleges tűzfaltakarások megfontolandók lehetnek, ugyanakkor az említett épület egyedi eset, amióta a tűzfalakat be kell számítani a magasságba, több ilyen nem épült.

A hozzászóló felhívta a figyelmet arra is, hogy a maximum 45°-os nyeregtető és a lapostető egyszerre megengedett, a köztes állapotok sokféleségével azonban még probléma lesz. A védett épületekkel kapcsolatban jelezte: a kézikönyv szól arról is, hogy ezeknél milyen jellegű átalakítások, beavatkozások szükségesek, de arról nem esik említés, hogy mikor kell ezeket elvégezni. Csík Edina közölte: ezek nem csak ajánlások, hanem kötelezően elvégzendő feladatok. Akkor kell figyelembe venni ezeket, ha az adott védett épületet pl. fel akarják újítani.

A harmadik napirendi pontnál Csík Edina főépítész ismertette azokat a kisebb módosításokat, amelyek miatt a helyi építési szabályzat eseti módosítása ismét szükségessé vált. A tájékoztatót a megjelentek tudomásul vették, hozzászólás nem volt.

A véleményeztetésre bocsátott dokumentumok az alábbi linken találhatók:

http://www.budaors.hu/index.php?module=news&action=show&nid=183132#MIDDLE

A dokumentumokkal kapcsolatos észrevételeket 2017. szeptember 4-ig várja a Főépítészi Iroda a foepitesz@budaors.hu email címre, vagy postai úton a Budaörsi Polgármesteri Hivatal Főépítészi Irodának címezve (2040 Budaörs, Szabadság út 134.).

Csík Edina főépítész válasza a lakossági fórumon elhangzott konkrét ügyben

A 24/2014. (IX.29.) önkormányzati rendelettel jóváhagyott helyi építési szabályzat és szabályozási terv legutóbbi módosítása során beérkezett véleményére vonatkozóan 2017. március 6-án megküldtük Önnek fenti e-mail címére tervezői válaszunkat, melyben leírtuk, hogy minden Ön által kifogásolt elemet módosítottunk a helyi építési szabályzatban, így az épület legmagasabb pontja 9,0 m-es szabályzóját töröltük a helyi építési szabályzatból. Észrevételeit ezúton is köszönjük. A rendeletet 2017. május 25-én jóváhagyta a Képviselő-testület.

Véleményére adott válaszunk megküldését követően 2017. április 5-én felvette velünk a kapcsolatot tervegyeztetés céljából egy építész az Ön tulajdonában álló ingatlan vonatkozásában. Az általa küldött tervekkel kapcsolatban több alkalommal egyeztettünk telefonon és személyesen. Ezen egyeztetések során tájékoztattuk a tervezőt, valamint legutolsó, 2017.04.26-i személyes egyeztetés során a megbízót is, hogy a készített variációk közül csak az az egy variáció tud megfelelni az előírásoknak, amelyben a legfelső szint továbbra is tetőtéri szint marad (3. verzió). Ezt a verziót azonban a beruházó nem tartotta elfogadhatónak.

Az egyeztetések során már számoltunk azzal, hogy az épület legmagasabb pontjaként előírt 9 m-es előírás a helyi építési szabályzat módosításával nem korlátozza az épület átalakítását. Az első két variáció más paraméterek miatt – homlokzatmagasság, szintszám és az építési helyen kívül álló homlokzat megemelésének maximális mértéke – nem felelt meg az előírásoknak.

Megjegyezzük, hogy a kb. 35 éves lakóépület építésekor az akkori építésügyi előírásoknak megfelelt, azonban az elmúlt évtizedekben nagyon sokat változtak az országos, ennek következtében a helyi építésügyi előírások is, így évtizedekkel később az épület már nem tud megfelelni az aktuális előírásoknak.

Jelezzük, hogy korábban felhívtuk a tervező figyelmét arra is, hogy az oldalhatáron álló homlokzaton az újjáépített szinten csak nem huzamos emberi tartózkodás célját szolgáló helyiséghez lehet nyílászárót kialakítani, maximum 0,4 m²-es felülettel. Ezt az országos előírást egyik variáció sem vette figyelembe.

Hangsúlyozzuk, hogy az épület jelen állapotában megtartható, felújítható, visszabontása felújítás esetén sem szükséges. Ettől eltérő vélemény a korábbi egyeztetéseken sem hangozhatott el.

Az esetlegesen felmerülő további kérdéseivel kapcsolatban várjuk 2017. augusztus 28-án 16 órakor a Főépítészi Irodán.

Prezentáció – Településképi és Arculati Kézikönyv

Prezentáció – Településfejlesztési Koncepció és Integrált Településfejlesztési Stratégiája

Véleményeztetésre bocsátott dokumentumok