Interjú – Dr. Gyergyák Ferenc, a TÖOSZ főtitkára érdekvédelemről, önkormányzatiságról, az összefogás fontosságáról

(Budaörs, 2020. október 5 – Budaörsi Infó / ÖNkormányzat) Harmincöt közigazgatásban eltöltött év után, 2016 szeptemberétől az önkormányzati érdekvédelemnek különösen hangsúlyos szerepe van az életében. Gyergyák Ferenc immár négy éve tölti be a több mint ezerhatszáz tagot számláló  Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) főtitkári tisztségét (amely önkormányzati érdekszövetségnek Budaörs is tagja – a szerk.). Hitvallása szerint TÖOSZ és tagönkormányzatainak sikere azon múlik, amit mindnyájan, egymással összefogva országosan, megyei és települési szinten beletesznek.

 

 

– 1981-ben állt a közigazgatás szolgálatába, tudatos választás volt?

– Igen. Villamosmérnök szülők gyermekeként komoly hatással volt rám apai nagyapámmal kis-korom óta pályaválasztásomig minden hétvégén folytatott több órás beszélgetéseink, amikor az életéről mesélt. Pályakezdésétől, a ’20-es évektől betegségből adódó leszázalékolásáig, az ’50-es évekig köztisztviselőként dolgozott. Sok minden olyant tanultam tőle, amit a mai napig a közigazgatási hitvallásom részét képezi.

 

– A tanácsrendszerben vb-titkár volt egy Heves megyei kistelepülésen, Ostoroson, a rendszerváltást követően dolgozott – több területen betöltött munkakör mellett – osztályvezetőként Keszthelyen, és jegyző volt Reziben. Hogyan emlékszik vissza az önkormányzati rendszerre történő átmenet időszakára?

– Több szóval lehet csak jellemezni: izgalmas, kihívásokkal teli, a tanácsrendszert felváltó önkormányzatiság működéséhez szükséges kreativitás és szellemi innováció, és esetenként az önkormányzati működést is megnehezítő bizalmatlanság a képviselő-testületek részéről a korábban a tanács-apparátusban dolgozókkal szemben, amely nem csak a politikailag elköteleződött munkatársak, hanem gyakran a jó közigazgatási szakemberek nem mindig önkéntes pályaelhagyásával járt. Ezt az időszakot Keszthelyen éltem meg, ahol a fiatalon elhunyt Csengey Dénes forradalmi lelkülete dr. Szelestei Tamás polgármester humanizmusával és problémamegoldó empatikusságával találkozott. Itt az új hivatal kialakításában bizalmat és komoly szerepet kaptam polgármester úrtól, amikor megbízott a korábban három osztály feladatkörébe tartozó egy osztály belső működésének kialakításával és vezetésével, amelyhez tartozott a város összes oktatási, egészségügyi, szociális intézménye és sportegyesülete. Izgalmas, szép feladat volt, amely megalapozta későbbi hivatali vezetői megbízásaimat is.

 

– Jegyzői időszaka alatt mi volt a legnagyobb szakmai kihívása?

– 1996 júliusában egy olyan település jegyzője lettem, amely egy fedezet nélküli beruházás miatt fizetésképtelenség határán tántorgott, költségvetése romokban, éves költségvetésénél nagyobb összegű számlatartozás terhével, polgármestere ellen a tisztsége megszüntetése iránti bírósági eljárás és büntetőeljárás volt. Az önkormányzat működésének újragondolásával és az intézményi struktúra átszervezésével az 1997-es évet nullszaldóval kezdtük és elkezdhetett a község fejlődő pályára állni. Mai napig visszajárok ide és látom Rezi hogyan szépül, gyarapodik. Ebben nagy szerepe van az 1997-ben megválasztott új polgármesternek, Cserép Gábornak, aki a mai napig a település első embere.

 

– A közigazgatásban mindig aktuális téma a polgármesterek és jegyzők munkakapcsolata. Van, ahol működik, jó az együttműködés, míg sok településen lehetetlen helyzetek állnak elő a rossz viszony miatt. Létezik recept a harmonikus együttműködésre?

– Igen, bizalom a két tisztségviselő között és egymás tudásának, az önkormányzatban betöltött szerepének elismerése ás tiszteletben tartása.

 

– Közel két évtizedig dolgozott az Alkotmány-bíróságnál 1998-tól 2016-ig. Míg jegyzőként igazgatásszervezői, jogalkalmazói szakmai jellegű feladatokat látott el, főtanácsadóként önkormányzati rendeletek alkotmányossági vizsgálatával foglalkozott. Ez teljesen más perspektívába helyezte a szakmai munkát. Hogyan élte meg az új feladatot?

– Jogászként 37 évesen kapni egy ilyen lehetőséget, visszautasíthatatlan. És merőben más gondolkodásmódot igénylő feladat, alkotmányossági oldalról kellett vizsgálni ügyeket, szemben a jegyzői munkával, amikor egy-egy élethelyzet szabályozásának megoldása volt a feladat a jog keretein belül, de valljuk be, nem mindig a középúton. Ebben nagy segítséget jelentett a 16 év községi és városi gyakorlati tapasztalat, hiszen olyan ismeretek birtokában is voltam, amellyel más szakmai utat bejárt kollégáim nem rendelkeztek. 16 évig Kiss László alkotmánybíró, utána félévig Stumpf István alkotmánybíró munkatársa lehettem, és együtt dolgozhattam még olyan alkotmányjogászokkal és közigazgatási jogászokkal, mint Ádám Antal, Kukorelli István, Holló András és Kilényi Géza, akiktől nagyon sokat tanultam.

 

 

Dr. Gyergyák Ferenc

Igazgatásszervező, jogász, szabályozási (kodifikációs) szakjogász, címzetes egyetemi docens. 1981-1998 között községi és városi tanácsoknál, illetve önkormányzatoknál előadóként, vb-titkárként, osztályvezetőként és jegyzőként, 1998 áprilisától 2016 szeptemberéig az Alkotmánybíróság Hivatala tanácsadója, majd főtanácsadója.

2003-tól egyetemi oktató (2003-tól Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2008-2015 Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar, 2015-től Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Közigazgatási Kar, illetve Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar).

Rendszeresen publikál, számos cikk, könyv szerzője, társszerzője, szerkesztője. Az Új Magyar Közigazgatás szakmai-tudományos folyóirat és a TÖOSZ ÖNkormányzat folyóiratának főszerkesztője.

2003-tól 2016-ig a Köztisztviselők Szakmai Szervezeteinek Szövetsége (KÖZSZÖV) főtitkára, 2016. szeptember 1-jétől a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) főtitkára.

 

 

– Jelenleg is hódol közel húsz éve tartó szenvedélyének, a tanításnak. Mesteroktató a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, ahol a helyi önkormányzatok rejtelmeibe avatja be a hallgatókat. Mi inspirálja leginkább az oktatásban a tudás-átadás mellett?

– Az oktatás mindig kettős dolog: adunk és kapunk. Igyekszem mindazt az elméleti és gyakorlati tudást átadni a hallgatóknak, amit negyven év alatt a közigazgatásról elsajátítottam. De hallgatóim is inspirálnak és folyamatos tanulásra, valamint együtt gondolkodásra késztetnek felvetéseikkel, kérdéseikkel, olykor közigazgatási dog-mákat megkérdőjelezve, hogy miért is van ez úgy, lehetne-e másképpen. És nagyon jó, amikor az újra nyitott, kreatív fiatalokkal dolgozik együtt az ember, nem engednek lazsálni, rutinból tanítani. Minden előadás és szeminárium más és más.

 

– 2016-ban megpályázta és elnyerte a TÖOSZ főtitkári tisztségét. Intenzív munkával kezdődött pályafutása a szövetségnél. Rögtön bekapcsolódott az önkormányzati érdekvédelmi munkába. Az önkormányzati ASP rendszer bevezetésével kapcsolatos egyeztetések, a köztisztviselői bértábla módosítására vonatkozó javaslat kidolgozása, ágazati támogatások, ellátórendszerek üzemeltetése és iskolák átadásának a feladat-köre, ezek mind napirenden lévő témák voltak, ezen kívül a Legjobb Önkormányzati Gyakorlatok Program, polgármesteri fórumok koordinálása, az ÖNkormányzat folyóirat főszerkesztői feladatai mind-mind teendőként jelentkeztek – nem kevés feladat kezdésnek. Mit volt az eddigi legnagyobb szakmai kihívása és sikere?

– A TÖOSZ érdekvédelmi munkája mellett a képzéseink, szakmai tevékenységünk továbbfejlesztése, a működés pénzügyi alapjainak stabilizálása, 2018 nyarán 160 fős polgármesteri, szakértői teammel a Magyar Falu Program javaslat-csomagunk kidolgozása és a Kormány részére történő átadása, amelynek jelentős része beépült a 2018 őszén meghirdetett kormányzati programba. Emberi oldalról, hogy a polgármestereink és közvetlen titkársági munkatársaim – úgy érzem – szakmailag és emberileg is elfogadtak. Egyedül ez nem megy, egy szövetség működése és működtetése csapatmunka. Számomra a legnagyobb kihívás mindig az előttünk álló megoldandó feladat. Örülök a mögöttem lévőknek, de alapvetően előre tekintek.

 

– Harminc év telt el az első szabad önkormányzati választások óta, hogyan látja az önkormányzati érdekvédelem helyzetét?

– Nem rózsásan. A politika egyre kevésbé nyitott az érdekvédelem felé. Csak úgy tudunk – és lehet – eredményeket – és néha csak kis győzelmeket – elérni, ha tagságunk véleményét kikérve szakmailag és jogilag megalapozott érvekkel és javaslatokkal alátámasztva fogalmazunk meg kritikai észrevételeket, akkor is, ha az a politika pillanatnyi érdekével ellentétes. De ez a feladatunk. És a hullámvölgyek után mindig jön egy felszálló ág. Hiszek az önkormányzatiságban és annak szükségességében.

 

– A Magyar Falu Program 2018-as meghirdetését követően a TÖOSZ 160 fős szakértői munkacsoportot hozott létre és javaslatokat dolgozott ki, és adott át a Kormánynak. A javaslatcsomag számos eleme beépült a vonatkozó jogszabályba, ami egyértelműen sikerként könyvelhető el. Hogyan folytatták a munkát?

– Ez év januárjában el kezdtünk dolgozni a kisvárosi programjavaslatunkon, amelyet meg-akasztott a koronavírus járvány miatti veszély-helyzet. Nyáron újrakezdtük a közös munkát és ez év őszén szeretnénk az 5000-10 000 fős települések fejlesztésére az önkormányzataink felől érkező szakmai javaslatokat átadni a kormányzatnak. Nyár vége óta tudjuk, hogy a Kormány – a korábbiaktól eltérően – nem kíván önálló kisvárosi programot elindítani, ezek a fejlesztések a TOP-on belülre kerülnek. De a javaslatainkat így is megtesszük, hogy a terepről érkező igények is meg tudjanak jelenni a pályázatokban.

 

– Mit tart a magyar falvak és kisvárosok legnagyobb problémájának?

– A működési és fejlesztési forráshiányt. És ez hozza magával a többi problémát, amelyre az önkormányzatoknak megoldást kell találniuk a megfelelő színvonalú közszolgáltatások biztosítása érdekében.

 

– Több mint 1600 önkormányzat tagja a TÖOSZ-nak. Mit tud ígérni a tagjainak, mire számíthatnak a következő években?

– Nehézségeket, amit egy-egy településen elért siker átmenetileg elfeledtet és erőt ad a továbbiakhoz. És ez nem ígéret, hanem realitás. A TÖOSZ részéről pedig azt, hogy a jövőben is minden lehetséges eszközünkkel azon leszünk, hogy érdekkép-viselettel, tudásmegosztással, jó gyakorlatok közvetítésével segítsük tagönkormányzatainkat. És ebben nem csak a TÖOSZ elnökségének és titkárságának, hanem a tagönkormányzatainknak is megvan a maga feladata. A TÖOSZ és önkormányzataink sikere azon múlik, amit mindnyájan, egymással összefogva országosan, megyei és települési szinten beleteszünk. A TÖOSZ azzal, hogy legnagyobb országos önkormányzati érdek-szövetségként a helyi önkormányzatok több mint fele tagunk, a mindenkori kormányzat számára megkerülhetetlen tényező.

 

Szerző, fotó: Kolin Péter, a TÖOSZ kommunikációs titkára

 

 

(Budaörsi Infó / Az interjú megjelent az ÖNkormányzat folyóirat 2020/3. számában)

facebook:

0 Komment

Válasz küldése

Be kell jelentkeznie, a komment írásához.