Szakértők: kérdések merültek fel a demokráciával kapcsolatban

Bár korábban elképzelhetetlennek tűnt, az utóbbi időben kérdések merültek fel a demokrácia intézményével kapcsolatban – hangzott el a Danube Institute Debating Democracy címmel tartott nemzetközi konferenciáján, csütörtökön Budapesten.

John Fonte, a washingtoni Hudson Institute igazgatója előadásában kifejtette: az elmúlt évtizedekben egy olyan progresszív demokráciaértelmezés erősödött meg, amely szerint a politika fő feladata a kisebbségek védelme az “elnyomók” ellen. Ezen ideológia amerikai képviselői a kilencvenes évek óta feladatuknak tekintik az univerzális értékek – elsősorban a demokrácia – elterjesztését a világon – magyarázta.

Az elemző szerint az elmúlt években négy nagy kihívás érte e demokrácia-megközelítést: a Brexit, Donald Trump amerikai elnök megválasztása, az úgynevezett populista politikai erők megerősödése Európában, valamint az izraeli helyzet, az ottani “demokratikus nacionalizmus”. A progresszív ideológiára nézve fenyegető a konzervatív értékek megerősödése – vélekedett.

John Fonte elmondta: ezekre a változásokra a progresszív demokráciaértelmezés hívei egyrészt hisztériakeltéssel reagálnak, másrészt azzal érvelnek, hogy ezek a fejlemények veszélyt jelentenek arra a világrendre, amely a második világháború óta felépült.

A kutató úgy látja, bár korábban valószínűtlennek tűnt, ma folytatódik a vita a demokráciáról Nyugaton. E vita tétje pedig az, hogy a nemzetközi elitek és szervezetek, valamint “a lábukkal szavazó” migránsok döntenek-e az emberek sorsáról, vagy az embereknek joguk van ahhoz, hogy maguk dönthessenek az életükről – mutatott rá. Hozzátette: az elmúlt idő fejleményei azt mutatják, hogy az utóbbi a helytálló.

John O’Sullivan, a Danube Institute elnöke köszöntőjében arról beszélt, hogy Nyugaton a demokrácia intézménye korábban nem olyan téma volt, amelyet az embereknek meg kellene vitatniuk, egyértelműnek és megkérdőjelezhetetlennek tűnt, olyan célnak, amely felé minden országnak tartania kell, ha még nem érte el. Viszont az elmúlt időben több kérdés vetődött fel a demokráciával kapcsolatban, így a Brexit idején voltak, akik a demokrácia győzelmeként értékelték az eredményt, mások – akik nem értettek egyet a referendum kimenetelével – aggályokat fogalmaztak meg a népszavazással kapcsolatban – emlékeztetett.

Úgy vélte, míg korábban szélsőségesnek számított volna az, aki kérdéseket fogalmaz meg a demokráciával kapcsolatban, ma már nem feltétlenül számít annak.

David Satter újságíró – az első amerikai tudósító, akit a hidegháború után (2013-ban) kiutasítottak Oroszországból – előadásában kifejtette: a Szovjetunió hirtelen, rendkívül rövid idő alatt omlott össze, ami azt bizonyítja, hogy Oroszország képes meglepetést okozni, szembemenni a várakozásokkal. Vannak, akik szerint Oroszországban diktatúra van, mások szerint viszont félreértik az országot – mondta. Hozzátette: Oroszország “ad a látszatra”, ott is van parlament, bíróságok és média, de a parlament mindig a kormányt támogatja, a bíróságok nem függetlenek, a média pedig propagandacélokat szolgál.

David Satter szerint a nyugati intézmények mindig támadást jelentenek Oroszország számára, a létük kihívás az orosz rezsim stabilitásának fenntartása szempontjából, ezért támadja Oroszország propagandaeszközökkel a Nyugatot.

facebook:

0 Komment